Szeretnél értesítést kapni?

Az értesítések bármikor kikapcsolhatók a böngésző beállításaiban.

Engedélyezem Nem kérem
Szabadidő

Még nem késő megmentenünk a Földet, de ha így folytatjuk, már mindegy lesz

Mivel teheted a legtöbbet a klímakatasztrófa és a biodiverzitás megszűnése ellen? Azzal, hogy beszélsz róla.

Bizony, beszélni kell, a családodnak, a szomszédodnak, a kollégáidnak, mindazoknak, akik még mindig nem hiszik el, hogy ezt a problémát az egyén szintjén kell megoldanunk, és közös felelősségünk a bolygónk életben maradása.

Még mindig igen magas azoknak a hitetleneknek az aránya, akik úgy gondolják, hogy a klímakatasztrófa egy kitaláció, de jóval többen vannak azok, akik tudják, hogy baj van, de nem gondolják, hogy ők egyedül bármit tehetnének a Földért. Pedig dehogynem. Ürge-Vorsatz Diána a Creative Mornings rendezvénysorozaton adott elő a témával kapcsolatban, illetve az előadás után is beszélgettünk vele arról, hogy mivel tehetünk a legtöbbet a bolygó megmentéséért.

Egy pár hűsöl a párizsi Trocadéro tér szökőkútjában 2019. június 25-én. A francia fővárosban a hármas szintű hőhullámtervet léptették életbe, tizenhárom parkot tartanak nyitva éjszakánként is, hogy az emberek hűsölni tudjanak. Fotó: MTI/EPA/Ian Langsdon

A szakember az ország legismertebb klímakutatója, a CEU Nobel-békedíjas egyetemi professzora, alelnök az ENSZ Éghajlatváltozási Kormányközi Testületében és a klímaharc elkötelezett szószólója. Ha valaki ilyen háttérrel azt állítja, hogy igenis van értelme annak, hogy ne használjak el tíz műanyag zacskót a heti bevásárlásomhoz, akkor talán tényleg ideje elhinni, hogy nem akkora hülyeség és fölösleges időfecsérlés a környezettudatos életmód.

Mi az az ökológiai lábnyom, és miért kell csökkenteni?

Először is Ürge-Vorsatz Diána segít tisztázni a fogalmakat. Két fő problémával küzd jelenleg a bolygónk, egyrészt a klímakatasztrófával, amelyet az üvegházhatás erősödése okoz, ennek fő beindítói a szén-dioxid, a metán, a dinitrogén-oxid és a halogénezett szénhidrogének egyre magasabb kibocsátása.

A másik, sokak szerint még jelentősebb probléma a biodiverzitás, a biológiai sokféleség megszűnésének veszélye, amely magában foglalja az élőhelyek elpusztulását, ezáltal rengeteg faj kihalásának kockázatát. Hogy jobban értsük, ez nem azért problémás, mert kevesebb cuki állatot simogathatunk majd az állatkertben, hanem konkrétan az életünket fenyegeti, ugyanis ha kihalnak bizonyos fajok, nem lesz termés, egy idő után nem lesz mit ennünk. És ez még a „kisebbik” gond. Olyan világméretű vírusos betegségekre és rovarinvázióra lehet számítani, amire nem vagyunk felkészülve, kezdve például a nyugat-nílusi lázzal, amely már Európában is terjed, és egyelőre nincs ellene védőoltás.

Tehát ha környezettudatosan akarunk élni, két dologra kell figyelnünk: csökkenteni kell a károsanyag-kibocsátásunkat, és figyelnünk kell arra, hogy ne támogassuk olyan termékek előállítását, amelyek kockáztatják bizonyos fajok életét. Ebből a kettőből áll össze az ökológiai lábnyomunk, amely minél kisebb, annál kevesebbet ártunk vele a Földnek.

Tényleg elpusztul a bolygó?

Ürge-Vorsatz Diána szerint a bolygó nem pusztul el, még az emberiség se, az a civilizáció viszont, amit az elmúlt pár ezer évben építettünk, komoly veszélyben van. Az ipari forradalom (1769–1850) óta emelkedik a Föld átlaghőmérséklete, egészen pontosan egy Celsius-fokot emelkedett azóta, az elmúlt nagyjából kétszáz év alatt.

Ehhez képest az elkövetkezendő harminc évre további 2 fokos emelkedést jósolnak, illetve jelenleg azon harcolnak a világ kormányai, hogy másfél vagy két fokra kalibrálva állítsák meg az átlaghőmérséklet emelkedését. Már ez az egy fok is azt eredményezte, hogy olvadnak a sarkok, emelkedik a tengerszint, két foknál városok, országok fognak eltűnni, rengeteg faj hal ki, megváltozik az egész életünk, emellett beláthatatlan gazdasági és politikai következményekre is kell számítani.

Ha úgyis minden a nagyvállalatokon múlik, mi értelme egyénileg küzdeni?

Nagyon nem mindegy, hogy a tényleges emelkedés másfél vagy két fokon áll meg, már ha sikerül megállítani egyáltalán. A gyárak mellett pedig az emberek életének van a legnagyobb károsanyag-kibocsátása. Ezen belül is a lakosság leggazdagabb tíz százalékának. És mielőtt kényelmesen hátradőlnél, hogy akkor semmi gond, hiszen a közelében sem jársz a gazdagságnak: a világ leggazdagabb tíz százalékába való tartozáshoz elegendő, ha a teljes vagyonod lakással, autóval mindennel együtt eléri a 18,5 millió forintot vagy havi 200 ezer forint fölött van a havi nettó bevételed, tehát a teljes magyar középréteg beleesik ebbe a kategóriába.

Mivel a károsanyag-kibocsátás mértéke egyenesen arányos a fogyasztással, a fogyasztás pedig az anyagi lehetőségektől függ, nyilvánvaló, hogy a gazdagabb réteg felelőssége lenne a fogyasztásából visszavenni, ezáltal a klímakatasztrófát megelőzni.

Jégdarabkákkal borított utca egy hatalmas vihart követően a mexikói Guadalajarában 2019. június 30-án. Fotó: MTI/EPA/EFE/Francisco Guasco

Az elmúlt évtizedekben rengetegeken foglalkoztak a népességnövekedés megállításával, szabályozásával. Nagyon egyszerű lenne Európában, Amerikában élve azt állítani, hogy mindennek oka a népességnövekedés, és mit tehetünk mi arról, ha Indiában vagy Afrikában ilyen mértékű a népességnövekedés. Csakhogy a legjobban a legszegényebb réteg növekedik, az ő fogyasztásuk pedig elenyésző a miénkhez képest. Viszonyításképp: ha a legszegényebb tíz százalék abszolút eltűnne a Földről, az nem jelentene látható eredményt a klímaváltozásban, míg ha az emberek leggazdagabb tíz százaléka mindössze az EU-s átlagra mérsékelné a fogyasztását, nagymértékben javulna a klímaváltozás problémája!

Mivel csökkenthetjük az egy főre eső szén-dioxid-kibocsátásunkat?

A klímatudós szerint a legtöbb káros anyagot a háztartásunkkal termeljük, azon belül is hűtés-fűtéssel. Egyértelmű megoldás lenne a passzívház, de nyilván nem tehetik meg sokan, hogy holnap átköltöznek egybe. Ezeknek a házaknak az építése nem sokkal kerül többe, mint a fosszilis energiát használó lakásoké, érthetetlen tehát, hogy miért nem készül több, főleg, mivel az újonnan épülő, nulla rezsijű lakások olyan népszerűek, hogy már a tervezőasztalon elkelnek. Új ház építésénél tehát erre érdemes leginkább figyelni, a réginél pedig minél jobban spórolni az energiahasználattal. A fűtés-légkondicionálás után a legtöbbet a hűtőszekrény fogyasztja, legalább ebből érdemes minél környezetkímélőbbet, energiatakarékosabbat venni, nem mellesleg a rezsiszámlát is csökkenthetjük így.

A következő nagy tétel a listán természetesen a közlekedés, azután pedig az életmód, étkezés, nagyon nem mindegy ugyanis, hogy mit fogyasztunk. A szén-dioxidnál is károsabb a metán, amit a kérődző állatok bocsátanak ki az emésztésük során, állítja Ürge-Vorsatz Diána. Tehát már csak az, hogy marha helyett csirkét eszünk, nagyban mérsékli az ökológiai lábnyomunkat, de ha teljesen növényi életmódra váltunk, vagy akár csak vegetáriánusra, azzal legalább felével, egyharmadával csökkentjük a táplálkozásból származó szén-dioxid-kibocsátásunkat. Feltéve, ha nem folyamatosan avokádót és egyéb egzotikus zöldségeket fogyasztunk, azokat ugyanis ide is kell szállítani, ami további környezeti terheléssel jár.

Szökőkút vizében hűsíti magát egy fiatal nő Zürichben 2019. június 28-án, amikor Európa egyes déli és nyugati részein a Szahara felől érkező hőhullám okozott rendkívüli hőséget. Fotó: MTI/EPA/Walter Bieri

Egy átlagos magyar ember 5 tonna szén-dioxidot bocsát ki éves szinten, ez a tehetősebb rétegnél inkább 20 tonna körül van, és még mindig nem a felső tízezerre kell gondolni, hanem mondjuk azokra, akik megtehetik, hogy évente többször is beruháznak olcsó, fapados repjegyekre.

A hűtés-fűtés és étkezés előtt ugyanis a repülés az, amivel a legtöbbet ártunk a Földnek – mondja a klímakutató. És bármennyire szomorú, de a fapados légitársaságok pofátlanul olcsó repjegyei az egyik legrosszabb dolog, ami a környezetünkkel történt az utóbbi években. Viszonyításképp egy Budapest–Stockholm-úttal durván egyhavi, egy Budapest–New York oda-vissza repüléssel teljes negyedéves szén-dioxid-kibocsátásunkat termeljük ki. Tehát ha csak évi egy vagy két repülőútról lemondunk, helyette vonattal megyünk, vagy egy nyaralást belföldi kirándulásra cserélünk, megspóroltuk azt a tíz százalék energiát, amit ha mindenki megtakarítana, megállítható lenne a klímaváltozás. Ürge-Vorsatz Diána azt javasolja, hogy tanuljuk meg értékelni a környezetünket, ismerjük meg a közelünkben lévő természeti szépségeket, talán akkor jobban igyekszünk majd vigyázni is rájuk.

Az autózás akkor jobb, mint a repülés?

A repülés a leggyorsabb módja, hogy megsüssük a gyerekeinket

– terjedt el a közösségi médiában.

Ha autóval megyünk, adott idő alatt sokkal kevesebb káros anyagot bocsátottunk ki, mint ha gyorsan odarepültünk volna, és már folytattuk is volna a környezetet terhelő egyéb tevékenységeinket. Pláne, ha négyen ülnek egy autóban, akkor az egy emberre vetített szén-dioxid-kibocsátás jelentősen kisebb, mint ha ugyanezt a távot repülővel tennék meg.

De a megoldás nem az, hogy akkor innentől mindenki, aki repülne, autóba ül ugyanazon a távon. A hangsúly a fogyasztás csökkentésén van. Ne vegyük alapvetőnek, hogy nekünk jár az évi nyolc-tíz repülés, csak mert ki tudjuk fizetni. Vagy egyedül autózhatunk munkába mindennap, órákat ülve a dugóban, és szennyezve a levegőt, csak mert kényelmesebb, mint megtenni ugyanezt az utat biciklivel vagy tömegközlekedéssel.

Az elektromos autó sem megoldás, egyrészt azért, mert az akkumulátoraikkal nagy mennyiségben nem fog tudni mit kezdeni a világ, másrészt az elektromos áram előállítása is szén-dioxid-terheléssel jár, így az elektromos autók ökológiai lábnyoma közel sem nulla, még ha jelentősen (egyes számítások szerint 2-3-szor) kisebb is a benzines autókénál. Mivel azonban figyelembe kell venni a gyártás körülményeit és az azzal járó környezeti károkat, a megoldás egyértelműen nem ez, hanem az észszerű autózás bevezetése. Hosszú távon csak az jelenthetne megoldást, ha csak az venne autót, akinek tényleg szüksége van rá, és mindenki csak annyit használná a járművet, amennyit feltétlenül muszáj. Városban egyértelműen praktikusabb és környezetkímélőbb az elektromos autó, de hosszabb utakhoz még mindig jobb megoldás a benzines vagy akár a dízeles kocsi.

Egyszer használatos műanyag, kozmetikumok, tisztítószerek

A biodiverzitást leginkább fenyegető dolgok az egyszer használatos műanyagok, amelyek lebomlási ideje 200-1000 év körül van, illetve a háztartásban használt, kemikáliákkal teli kozmetikumok és tisztítószerek. A műanyagok az óceánokba kerülve megbetegítik és pusztítják annak élővilágát, és bár ezek közül a legtöbb gondot a halászhálók jelentik, ha ez így megy tovább, kutatások szerint 30 év múlva több lesz az óceánokban a szemét, mint a hal. Az otthon használt műanyagok később úgynevezett mikroműanyag formájában kerülhetnek be az ivóvizünkbe, táplálékunkba.

A kemikáliákkal több szinten is szennyezzük magunkat és a környezetünket. Egyrészt a túlzásba vitt tisztálkodással megöljük szervezetünk természetes védekezőrendszerét. Több kutatás bizonyította már, hogy a gyerekek is ellenállóbbak lesznek a betegségekkel szemben, ha kevésbé higiénikus környezetben nőnek fel, és nincs minden tárgy az otthonukban percenként fertőtlenítve.

Gyalogosok gázolnak a vízben a monszuneső következtében elárasztott Mumbai egyik utcáján 2019. július 1-jén. Az esős évszak általában június és október között okoz áradásokat a dél-ázsiai országban. Fotó: MTI/AP/Rafik Makbúl

Emellett az összes, bőrünkön és a háztartásban használt vegyszer, megevett gyógyszer az ivóvízbe kerül vissza, ezáltal veszélyezteti az élővilágot. És akkor még nem beszéltünk arról a rengeteg egyszer használatos műanyagról, amelybe ezeket a termékeket csomagolják. Mind a saját, mind a környezetünk egészsége szempontjából sokkal előremutatóbb, ha kizárólag természetes, kemikáliáktól mentes kozmetikumokat és tisztítószereket használunk. Ezek többségét házilag is elő lehet állítani pár perc alatt, kevesebbe is kerül, viszont nem kevésbé hatékony.

Házi kozmetikumok készítésére rengeteg receptet találni az interneten, a lakás tisztítását pedig gyakorlatilag forró vízzel, ecettel és szódabikarbónával gond nélkül meg lehet oldani. De persze nem mindenki akar házi krémekkel kísérletezgetni otthon, az ő számukra az is nagy előrelépést jelenthet, ha átgondolják, hogy biztosan szükségük van-e a havi ötödik rúzsra, szemfestékre vagy a nyolclépcsős arcápolási rutinra naponta kétszer.

Naponta sok száz döntést hozunk, amelyek hatnak a környezetre

Mindennapi életünk folyamán megszámlálhatatlan apró és nagyobb döntést hozunk, kezdve azzal, hogy viszünk-e magunkkal kulacsban innivalót, vagy veszünk egy sokadik palackos ásványvizet egészen addig, hogy milyen házat vásárolunk vagy építünk. Ezen döntések többsége hatással van a környezetünkre, még akkor is, ha fogalmunk sincs róla. A környezetről döntünk azzal, hogy milyen bankban tartjuk a pénzünket, ugyanis harminchárom bank a párizsi egyezmény aláírása után is fosszilis energiaforrásokba fektet csillagászati mértékű pénzt, az ő szolgáltatásaik igénybevételével a klímaváltozást segítjük elő.

Ürge-Vorsatz Diána (Fotó: MTI/Nagy Lajos)

A felmelegedést gyorsítjuk, amikor lecsapunk egy akciós repülőjegyre, hogy random kirándulással jutalmazzuk meg magunkat. A biodiverzitás megszűnését támogatjuk, amikor a vegyszerekkel teletömött testápolót vesszük le a polcról a natúr helyett. Az ökológiai lábnyomunkat növeljük, amikor messziről érkező terméket vásárolunk vagy rendelünk.

Amivel a legtöbbet tehetünk a környezetért a saját ökológiai lábnyomunk csökkentése mellett, az az – hívta fel a figyelmet előadásában Ürge-Vorsatz Diána is –, hogy beszélünk a témáról szóban és a közösségimédia-felületeken egyaránt, ötleteket adunk egymásnak, hogy hogyan lehetünk takarékosabbak, környezetkímélőbbek. Ha vállalkozásunk van, a fenntartás, és nem a növekedés elvét követjük, mert ha nem akar mindenki hatalmasra nőni, akkor többen férünk el egymás mellett.

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, az nlc Facebook-oldalán teheted meg.

Címlap

top