Szegény Mrs. Voorhees egyedülálló anyaként nevelte fogyatékos fiát, a kis Jasont, aki a szíve csücske volt, sőt nyáron még azt is elintézte neki, hogy a kortársaival együtt táborozhasson a festői Kristály tó partján. Csakhogy a félénk fiú nem kapta meg a kellő figyelmet a gyerekekre vigyázó egyetemistáktól, akik ahelyett, hogy a munkájukat végezték volna, inkább felfedezték egymás testét a tó körüli faházakban. Jason egyedül volt a tóban, és mivel senki sem vigyázott rá, így senki nem vette észre, hogy fuldokolni kezdett. A Kristály tó elnyelte Jasont, anyukája pedig nem tudott megbirkózni a gyászával, és a haraggal, amit azok iránt érzett, akik nem vigyáztak eléggé az egyetlen kisfiára.
A tábort bezárták, és ugyan időről időre próbálták újranyitni, mindig történt egy-egy rejtélyes eset (például tűzeset), ami ezt megakadályozta. Évekkel később a tábor (amit addigra már Camp Bloodként, vagyis vértáborként kezdtek csúfolni) mégis újranyílt, Voorhees mama pedig visszatért a tragédia helyszínére, és egyenként kezdte levadászni az épp a tábor megnyitására készülő kanos egyetemistákat a lehető legváltozatosabb módokon. Végül egy bátor lány szembeszállt vele, és egy machetével a tó partján levágta a fejét. De ezzel a történet korántsem ért véget.
Jason = A szabad szex vége
A fenti történettel kezdődött az időközben hatalmasra duzzadt (12 film, és ki tudja, hol még a vége…) Péntek 13 horror-franchise még 1980-ban, amit annak idején azzal a nem túl ambiciózus céllal indítottak útjára, hogy lekoppintsák a Halloween – A rémület éjszakája sikerreceptjét: vegyél néhány kanos, jól kinéző fiatalt, akik nagyon szeretnének szexelni, de szex helyett egy őrült, maszkos kaszabolót kapnak, aki egymás után gyilkolja le őket rendkívül kreatív módszerekkel.
A Péntek 13-filmek nem véletlenül pont a nyolcvanas években, Ronald Reagan elnökségének idején lettek annyira népszerűek. A hetvenes évtizedet a szabad szerelem, a lázadás, a hippikultúra, a drogok és a szabad szexualitás határozta meg, de jött a nyolcvanas évek az AIDS-szel, a gazdasági válsággal és Amerika konzervatív irányba fordulásával. A második részben váratlanul feltámadó Jason Voorhees és a gyilkos anyukája valójában a konzervatív Amerikát képviselte, hiszen a maguk módján leszámoltak a házasság előtti szexszel, a féktelen partizással és a drogokkal, ráadásul, ahogy a republikánusok drogok elleni harca, úgy Jason és mamája sem ismeri a finom módszereket: ámokfutásuknak nemcsak azok estek áldozatul, akik ellen a bosszújuk irányult, hanem egy idő után minden és mindenki, aki az útjukba került. Jason elpusztíthatatlan, mint Amerika, és csatát ugyan veszíthet, de háborút sosem, hiszen részről részre visszatér a mindent uraló kapitalizmus egyik legnagyobb bajnokaként.
A világ legostobább folytatása
Az 1980-ban bemutatott Péntek 13 óriási siker volt: alig több mint félmillió dollárba került, miközben majdnem hatvanmillió jött be a kasszáknál: nem csoda, hogy a stúdió folytatást akart. Csakhogy ennek két akadálya is volt. Az első rész túlélőjét, Alice-t alakító Adrienne Kinget a Péntek 13 gigászi sikere után egy megszállott férfi zaklatni kezdte és követte mindenhová, titokban fotókat készített róla, amiket aztán otthagyott a lábtörlőjén a lakása előtt, de a legsokkolóbb az volt, amikor King egyik este arra ment haza, hogy a zaklatója ott áll a lakásában, és egy fegyvert tartott a színésznő fejéhez. A férfit végül letartóztatták, de Kinget annyira sokkolták az események, hogy nem akart több Péntek 13 filmben szerepelni, hiszen az élete a valóságban is horrorrá változott: az alkotók mindössze arra tudták rábeszélni, hogy a második film elején tűnjön fel, hogy aztán Jason végezzen vele egy jégvágó segítségével.
A második rész gárdája tehát elveszítette az első rész főhősét, az első rész főgonosza pedig nem volt visszahozható: Mrs. Voorhees fejét elég látványosan levágták ahhoz, hogy ne tűnhessen fel újból. Így jött a mentő ötlet: derüljön ki, hogy a kis Jason időközben végig életben volt, és az erdőben bujkált, mostanra pedig felnőtt, és meg akarja bosszulni a szeretett anyukája halálát. Az ötlet olyan sok sebből vérzett, hogy az leírhatatlan. Az első rész rendezője, Sean S. Cunningham és a film trükkmestere, Tom Savini például azért nem vállalta a visszatérést, mert röhejesnek találták a gondolatot, hogy miközben az anyja bosszúból halomra irtotta a fiatalokat, Jason végig életben volt a közeli erdőben. Miért nem ment haza az anyukájához, ha annyira szerette őt? Senki sem akarta megkeresni a holttestét a tóban? Azzal, hogy Jason végig életben volt, az első rész teljes sztorija értelmét veszítette, hiszen Mrs. Voorhees motivációja egy csapásra megszűnt volna. A stúdiót azonban mindez nem zavarta, és új rendezővel forgatták le a második részt – ami olyan szolgai módon követte az elsőt, hogy már-már remake-nek tűnhet – , a rajongók pedig másodjára is visszatértek. A logika hanyag kezelése pedig innentől kezdve vált a franchise sajátos, rendkívül szórakoztató védjegyévé.
A Péntek 13 filmek = A logika halála
Tizenkét film ide vagy oda, a Péntek 13-filmeknek sosem volt igazi pozitív főhőse, bár kétségtelenül próbálkoztak ilyesmivel. A negyedik rész gyerekszereplője, Tommy Jarvis (Corey Feldman) később Jason által traumatizált felnőttként tért vissza az ötödik és hatodik részben, de a figura sosem került igazán közel a rajongókhoz, nem utolsósorban annak köszönhetően, hogy minden részben más színész alakította őt. A széria időkezelése is hagyott némi kívánnivalót maga után. Bár a második részt mindössze egy évvel az első után mutatták be, valami rejtélyes okból öt évet ugrottak benne az időben, a negyedik és ötödik rész közti egy évben pedig Tommy Jarvis karaktere 12 éves kisfiúból fiatal felnőtt férfivé vált mindenféle magyarázat nélkül. Az alkotók olyan szinten nem kötötték már magukat az idő logikájához, hogy a Jason X címre hallgató tizedik rész egyenesen a XXV. században játszódik egy űrhajón a világűrben.
A címek is igencsak hazudósak: az idők során két Péntek 13 epizód címe is azt ígérte, hogy ez lesz az utolsó rész: a Péntek 13. – IV. rész: Az utolsó fejezet, valamint a Péntek 13. – IX. rész – Az utolsó péntek. Egyszer sem tartották be a szavukat. Ugyanúgy lazán kezelték a hazudozást a filmek is. Jasont például a létező legváltozatosabb módokon ölték már meg (lánccal a tó aljához kötözték, a fejét pedig egy motorcsónak hajócsavarja tépte szét, baltát vágtak a fejébe, toxikus anyagokkal bomlasztották szét a testét, satöbbi) a részek során, de ő újra meg újra visszatért, olykor egy holttestébe belecsapó villám, vagy éppen egy bizarr víz alatti áramütés csodálatos – és nem mellesleg érthetetlen – következményeként. A realista slasher horrorként induló franchise pedig idővel elkezdett természetfeletti elemeket is beemelni a képletbe: a 7. részben például Jason egy szuperképességekkel megáldott lánnyal küzd meg, aki az akaratával képes mozgatni a tárgyakat.
Rossz filmek, mégis imádnivalók
A Péntek 13 franchise a legkonzekvensebb horror-sorozat. Még más slasherek esetében legalább az első rész kiemelkedően jó volt (az első Halloween vagy az első Rémálom az Elm utcában filmek tényleg valódi klasszikusok), a Péntek 13 franchiseban már az indulás is kellemesen felejthetőre sikerült, a mára már klasszikussá váló zenéjét leszámítva (lásd keretesünket), a többi pedig vállaltan trash film, annak minden előnyével és hátrányával együtt. Péntek 13 filmet nézni valójában kellemes biztonsági játék, mivel apró változtatásokkal ugyan, de mindig ugyanazt kapjuk. Jön pár kellemesen ostoba idióta, akik a korábbi brutális történések ellenére valamiért a Kristály tó elátkozott partjainál szeretnének nyaralni, a halottnak hitt Jason Voorhees a hokimaszkjában (amit ugyan csak a harmadik részben öltött magára, mára mégis elválaszthatatlan része lett a figurának) pedig feltámad, és egyesével elkezdi meggyilkolni őket, hogy aztán végül legyen valaki – többnyire egy fiatal lány, aki a többiekkel ellentétben nem vetkőzik le és nem szexel a filmben – , aki szembeszáll vele, és képes lesz megállítani ezt a gyilkos behemótot.
Cha-cha-cha: Egy legendás horrorzene
Harry Manfredini zeneszerzőt annak idején Sean S. Cunningham rendező azzal kereste meg, hogy a világ legfélelmetesebb filmjéhez szerezzen neki zenét, a komponista pedig igyekezett teljesíteni a feladatot. Manfredini azt találta ki, hogy csakis olyankor használ zenét, amikor a gyilkos a közelben van, így a zenéje maximálisan összeforrott annak személyével. A zenével Manfredini Mrs. Voorhees zavart elmeállapotát kívánta visszaadni, vagyis amit mindenki „chi-chi-chi-cha-cha-cha”-nak hallott a moziban, az valójában „ki-ki-ki-ma-ma-ma” volt, vagyis érthetőbben mondva „kill-kill-kill-ma-ma-ma”, vagyis „Ölj, ölj, ölj, anya, anya, anya!”
Jason legtöbb áldozata annyira ostoba, hogy a legtöbbször nem is nekik szurkolunk, hanem annak, hogy a hokimaszkos barátunk minél kreatívabb módon bánjon el velük. A kedvencem például az a lány volt, aki éjszaka, egyedül elment a vaksötét erdőbe sétálni, és még egy nyomorult zseblámpát se vitt magával. Mégis, ő mire számított? Péntek 13 filmet nézni olyan, mint megnézni néhány epizódot az Agymenőkből vagy a Jóbarátokból: otthonos, komfortos, ismerős érzés, ahol semmi meglepetés nem érhet minket, és még azokban szinte csak a poénok változnak epizódról epizódra, itt a gyilkosságok újabb és újabb, sokszor egyre lehetetlenebb módja gondoskodik a kényelmes szórakozásunkról. A Péntek 13-filmek bár hivatalosan horrornak számítanak, nem félelmetesek, és nem is akarnak azok lenni. Inkább működnek bizarr humorú vígjátékokként, amiket sokszor pont az tesz viccessé, hogy mennyire komolyan veszik magukat.
Kedvenc gyilkosságaink
A Péntek 13-filmek csúcspontjai bizarr módon a gyilkosságok, így azzal búcsúzunk az idén 40 évessé váló franchisetól, hogy összeszedtük nektek a kedvenceinket. Volt miből válogatnunk.
A hálózsákos gyilok
Film: Péntek 13. – VII. rész: Friss vér
Jason rátámad a sátorban, hálózsákban fekvő lányra, akit becsavar a zsákjába, kirángatja őt a sátorból, majd egyszerűen hálózsákostul, erőből hozzácsapja egy fának.
Kihajítás az ablakon
Film: Péntek 13. – IV. rész: Az utolsó fejezet
A lány kinéz az emeleti ablakon, zuhog az eső. Valami gyanús odakint, ezért egy másik ablakon is kinéz. A néző arra számít, hogy Jason alakja egyszer csak feltűnik majd mögötte a szobában, ám ehelyett a hokimaszkos odakintről tör be az ablakon, megragadja a lányt, majd kihajítja a kint parkoló autó tetejére, bemutatva ezzel a széria egyik leglátványosabb kaszkadőrjelenetét.
Három legyet egy csapásra
Film: Péntek 13. – VI. rész: Jason él
A franchise legjobb humorú filmjében Jason erdei paintballozókkal találja szemben magát, és érthető módon a paintball lövedékek nem igazán hatásosak ellene. A kedvenc pillanatunk mégis az, amikor Voorhees egyetlen machetecsapással három paintballozó fejét vágja le. Klasszikus.
Az összeroppantott koponya esete
Film: Péntek 13. – III. rész: Véres kirándulás
Jason csak mókából használ fegyvereket, hiszen neki a két keze is gyilkos fegyver. A harmadik részben például addig szorítja egy férfi koponyáját, míg az össze nem roppan. Fun fact: a kirepülő szemgolyó azért került a jelenetbe, mert annak idején a filmet 3D-ben játszották a mozik.
A bombajó bokszoló
Film: Péntek 13. – VIII. rész: Borzalom New York-ban
Jason egy profi bokszolóval kerül szembe, aki az ütéseivel megállásra készteti a megállíthatatlan gyilkológépet, csakhogy Jason nem fárad, míg a bokszoló igen. Miután össze-vissza ütötte Jasont, a kimerülő sportembernek Jason egyetlen csapással üti le a fejét.
A dohányzásellenes gyilkos
Film: Péntek 13
A Péntek 13 filmekben nem túl jellemző a sztárok feltűnése, így az első részben megjelenő Kevin Bacon ritka kivételnek számít. Ő dupla bűnt követ el, ugyanis nemcsak szexel a táborban, hanem utána rágyújt az ágyban, ami elég gusztustalan szokás. Az ágy alatt megbúvó Mrs. Voorhees egy alulról felszúrt nyílvesszővel szúrja át a torkát.
*A 143 gyilkosság a remake nélkül jött össze, és csak azokat számítottuk bele, amiket Jason maga követett el, az édesanyja és az utánzója (az ötödik részben egy copycat Jason tombol) kreatív gyilokjait nem számoltuk hozzá a dicsőségtáblájához.
Horrorfilmeket néznél a szép tavaszi időben? Ajánlatunk csábító:
- 6+1 horrorfilm, aminek alapjául a valóság szolgált
- Pokoli nászút és balul sikerült kikötözős szex – 12 szuper horrorfilm, amit még sohasem láttál
- A nagy Stephen King-toplista: Íme a 20 legjobb filmes adaptáció