2020 nem volt éppen könnyű év. Ráadásul, akár hisszük, akár nem, a közeledő karácsony is lehet depresszióra hajlamosító tényező. Több oknál fogva is, gondot és erős stresszt okozhat a túlzott tökéletességre való törekvés, az anyagi problémák, és a magány érzése is. Mutatunk egy kérdéssort, aminek segítségével felmérheted, hogy nálad vagy a szeretteidnél fennáll-e a depresszió veszélye.

Definiáljuk a depresszió fogalmát

Először is fontos tisztázni, hogy mi is pontosan a depresszió. A hangulatzavarok közé tartozó, legalább 2 hétig tartó, a napok nagy részében a hangulatot nyomottá, örömtelenné alakító, orvosi kórkép. Tehát nem egyszerűen egy pár órás, vagy pár napos rosszkedvről van szó.

A depresszióban az érzelmi élet károsodása együtt jár a gondolkodás, az energiaszint, és az aktivitás átmeneti, gyógyítható megváltozásával. Nem szabad félvállról venni, mert a depresszió komoly dolog, amiből az ember nem tud magától, változás nélkül kilépni és az állapota rosszabbra fordulhat. Tehát vigyázni kell a „Nincs neked semmi bajod, csak jó dolgodban már nem tudsz mit kitalálni” típusú kijelentésekkel.

A depresszió kiváltó okai

E tekintetben széles a repertoár. A depresszióra való hajlamot lehet örökölni, de okozhatja a napi ritmus felbomlása, állandó fokozott stresszhatás, vagy félelem, kiválthatják bizonyos betegségek és ezek hatásai. Okozhatják személyiségproblémák is, mint a pesszimizmus vagy az alacsony önértékelés. Kiválthatják bizonyos hormonok, valamint a túlzott alkohol-, nikotin-, kábítószer-használat…

Azt, hogy valaki depressziós-e, nem lehet szimplán igennel vagy nemmel eldönteni, helyette egy skálát kell elképzelni, ennek alapján beszélhetünk normál szintről, amikor nem áll fönn a depresszió veszélye, illetve enyhe, közepes, vagy súlyos depresszióról.

Helyezd el magad a skálán!

Az egyik legegyszerűbb önértékelő kérdőív a témában a Beck-féle depresszióskála rövidített változata. Ezt magadnak is könnyen kitölthetted, mutatjuk, hogyan:

A következők szerint pontozd, hogy mennyire jellemzőek rád az alábbi állítások az elmúlt 2 hétre vonatkoztatva.

Válaszok:

1. Egyáltalán nem jellemző
2. Alig jellemző
3. Jellemző
4. Teljesen jellemző

Állítások:

• Minden érdeklődésemet elveszítettem mások iránt.
• Semmiben nem tudok dönteni többé.
• Több órával korábban ébredek, mint szoktam, és nem tudok újra elaludni.
• Túlságosan fáradt vagyok, hogy bármit is csináljak.
• Annyira aggódom a testi-fizikai panaszok miatt, hogy másra nem tudok gondolni.
• Semmiféle munkát nem vagyok képes ellátni.
• Úgy látom, hogy a jövőm reménytelen, és a helyzetem nem fog változni.
• Mindennel elégedetlen vagy közömbös vagyok.
• Állandóan hibáztatom magam.

A fenti állítások sorszáma egyben a pontszám is. Tehát, ha például arra, hogy „Több órával korábban ébredek, mint szoktam, és nem tudok újra elaludni.” a 2. állítás (azaz „alig jellemző rám”) illik számodra, akkor az 2 pontot ér. Most eszerint számold össze a pontszámodat.

És íme, az értékelés:

• 0-9: normál szint
• 10-18: enyhe depresszió
• 19-25: közepes depresszió
• 26<: súlyos depresszió

Nagyon fontos leszögezni, hogy ez csupán egy kérdőív, nem diagnosztikai eszköz! Tehát az eredményét semmiképpen sem szabad túlságosan komolyan venni. Ha rosszul érzed magad, az eredménytől függetlenül kérj segítséget.

A depresszió kezelése

A szakember először is felállítja a pontos diagnózist. Majd a depresszió súlyossági szintjétől és egyéb tényezőktől függően pszichoterápiával és/vagy gyógyszerekkel kezeli azt. A pszichoterápia a belső és külső körülmények megváltoztatásában segít, például a stresszkezelésben, az önbizalomnövelésben, vagy a problémás élethelyzet megváltoztatásában. A gyógyszer pedig az idegrendszer működésére hat.

Cikkek a lelki egészség megőrzéséhez:

• 10 egészségügyi érv a rendszeres mozgás mellett
• Szorongás és pánik: ezek az appok segíthetnek
• Kiderült: roncsolja az agyunkat az állandó sorozatnézés