A Bendl Vera: Matyi tigrissel álmodik mesekönyvet sokszor kifejezetten nehéz volt felolvasni a kislányomnak, mert muszáj nyelni a könnyeket a mesék bizonyos pontjain. Elég gyakran. Nem azért mert szomorú pontok lennének ezek, hanem mert annyira szíven találnak, melengetnek, megdöbbentően éleslátásúak. Visszarepítenek a saját gyerekkorunkba, amikor még megvolt az a kíváncsiság és megértés bennünk, amit a felnőtt élet hajlamos kiirtani a lelkünkből. Ilyen könnyezős pont már rögtön az első mese harmadik oldalán szembejön:
„Már majdnem odaértek az állatkerthez, amikor egy hatalmas, félelmetes kutya közeledett. Szörnyű hangja volt. A tigris megijedt, megcsúsztak a karmai a jégen, elhasalt. Matyi is megijedt. Matyi, mit csinálsz most? Matyi kitalálta, hogy bátor lesz.
– Hagyd békén a barátomat! – kiáltotta a félelmetes kutyának. – Nem látod, hogy nincs is itt az anyukája? Könnyű így bántani!”
A mesekönyv, amit a szülő és gyerek is szeret
Szerintem az az igazán jó mesekönyv, amit örömmel olvas fel a szülő esténként, és boldogan, csillogó szemmel hallgatja a gyerek, amikor pedig a mese végére érünk, akkor alig várja a folytatást. A jó mesekönyvnél nemcsak a gyerek, hanem a szülő is sajnálja, hogy aznapra vége az esti mesének, mert igazából ő is kíváncsi rá, hogy mi történik a következő történetben. A Matyi tigrissel álmodik ez a kategória, óvodás és kisiskolás korosztálynak is abszolút ajánlott, és még mi, szülők is jókat kuncoghatunk, sírhatunk vagy épp izgulhatunk Matyi és a tigris kalandjain.
A mesék hossza pont egy esti mesényi, látszik, hogy az író gyakorló szülő, tudja, hogy mennyi az a mesehossz, ami még nem túl hosszú, de nem is nyúlfarknyi, mennyit bír a gyerek és a szülő este, lefekvés előtt. A mesék hossza már csak azért is fontos, mert akinek van gyereke, az tisztában van vele, hogy nem lehet csak úgy, önkényesen abbahagyni egy hosszú mese olvasását, ha nem akarunk konfliktust alvás előtt, ha viszont vége van a fejezetnek épp jó időben, akkor megúszhatjuk a problémázást és a „Még ezt az oldalt olvasd fel anyaaa!” könyörgést. Apró, ám annál fontosabb részletek ezek egy család életében, mert egyáltalán nem mindegy, hogy este nyolckor vagy nyolc óra húsz perckor sikerül elaltatni azt a drága gyermeket.
Részlet a Matyi tigrissel álmodik című könyvből (Illusztráció: Szimonidesz Hajnalka)
Humor, kíváncsiság és szabadság
Matyi és a tigris kalandjaiban a legvarázslatosabb az, ahogy a tigris bátorságra tanítja a kisfiút. Félni szabad, de aggodalmaskodni, szorongani és azon tipródni, hogy ki szeret jobban vagy hány barátot lehet szeretni, teljesen felesleges. Mindezt kedvesen, érzékenyen, őszintén és finom humorral tálalja a könyvben Bendl Vera, olyan kérdéseket adva Matyinak, hogy szinte azt gyanítjuk, az író képes a gondolatolvasásra. „Más is mondta már, hogy olyan érzés, mintha belelátnék a gyerekek fejébe – nyilatkozta Bendl Vera a kérdés kapcsán –, igazából eléggé remélem, hogy főleg a gyerekek érzik úgy, hogy megszólítja őket a mese. A helyzet viszont az, hogy nincs receptem, magyarázatom erre (ha egyáltalán igaz), az egyedüli, amit mondani tudok, hogy mindig érdekel az a gyerek, akiről írok, és hogy az ő személyisége valahogy bennem is meg kell hogy szülessen. Valahol mélyen értenem kell azt a gyereket, akiről írok. Hogy ez hogyan történik meg és megtörténik-e, nem tudom. Annyit tudok még, hogy nem akarom megúszni a nagy kérdéseket. És szerintem a gyerekek nagy része sem akarja.”
Nagy kérdésekből pedig akad bőven a mesekönyvben, kifejezetten lényeges és fontos kérdéseket olvashatunk, pont olyanokat, amiket a saját gyerekünk is fel szokott tenni hazafelé sétálva az oviból és iskolából, és amiktől egy pillanatra lefagyunk, mert fogalmunk sincs a válaszokról. Metafizika a javából, ami Matyi és általában minden gyerek fejében zajlik, mi pedig csak pislogunk, amikor mély, filozófiai kérdéseket feszegetnek, lehetőleg az élet értelméről vagy az univerzum nagyságáról egy átlagos, esős kedd délután. Ez történik Matyi meséiben is, csak itt nem a saját, szülői oldalunkat, hanem a gyerek gondolatait ismerhetjük meg közelebbről, miközben a saját gyerekünk rácsodálkozhat, hogy jé, ez már benne is megfogalmazódott kis élete valamely pontján.
Nézz bele a könyvbe:
„- Elvesztettem az anyukámat - mondta a tigris. - Még nem vagyok nagy, tudod, csak éppen óvodás." (Részlet Bendl Vera: Matyi tigrissel álmodik című könyvéből; illusztráció: Szimonidesz Hajnalka)
„Én nem értem a Jósitent - mondta egy reggel mérgesen Matyi, amikor a kakasvágó nagyinál aludt." (Részlet Bendl Vera: Matyi tigrissel álmodik című könyvéből; illusztráció: Szimonidesz Hajnalka)
„A tigris nem bírta a krokodilokat. atyi tudomásul vette." (Részlet Bendl Vera: Matyi tigrissel álmodik című könyvéből; illusztráció: Szimonidesz Hajnalka)
„A poloskák lehet, hogy sokan vannak, de nem rondák, erre gondolt." (Részlet Bendl Vera: Matyi tigrissel álmodik című könyvéből; illusztráció: Szimonidesz Hajnalka)
„-Nagyi, nekem kellene egy nagypapa. Szerezz egyet!" (Részlet Bendl Vera: Matyi tigrissel álmodik című könyvéből; illusztráció: Szimonidesz Hajnalka)
„Matyi kedvenc hangja az eső kopogása volt az ablakon." (Részlet Bendl Vera: Matyi tigrissel álmodik című könyvéből; illusztráció: Szimonidesz Hajnalka)
„Nem jó dolog csak úgy elszomorodni, és ki sem látni a rosszkedvből."(Részlet Bendl Vera: Matyi tigrissel álmodik című könyvéből; illusztráció: Szimonidesz Hajnalka)
„Ha anya engem szeret a legjobban, meg apa is, de a tigris nem, akkor a tigris mennyire szeret tulajdonképpen?" (Részlet Bendl Vera: Matyi tigrissel álmodik című könyvéből; illusztráció: Szimonidesz Hajnalka)
A Jóisten gyerekszemmel
A könyv olvasása után megkérdeztem az én elsős Juliskámat, a mesekönyv célcsoportját, hogy neki melyik kérdéskör volt a legközelebb a szívéhez, a választása pedig a Matyi megment egy poloskát című fejezetre esett – de igazából holtverseny lett a Matyi és pillanat fejezettel, melyben felteszi a kisfiú azt a rendkívül fontos kérdést, hogy mennyi is egy pillanat -, talán azért is, mert az ő életének is rendszeres szereplői a poloskák itthon, mert szemtelen módon a szúnyogháló ellenére is invázióznak itt nekünk olykor. Matyi gondolatmenete a poloskákról kifejezetten tetszett Juliskának: „Matyi kakaózott és gondolkodott. Itt van például ez a poloska. Matyi elnevezte Artúrnak. Tehet ez a szegény Artúr arról, hogy sok testvére van? Hát, nem tehet. Tehet arról, hogy ősszel így megszaporodnak? Hát, nem tehet. Tehet arról, hogy olyan ügyes, hogy még a házba is bejut, és hiába ütődik neki négyszer-ötször a lámpabúrának, akkor sem pusztul el? Hát, nem tehet. De akkor miért kellene kiirtani ezt a szegény Artúrt? (…) Artúr kétségkívül Isten teremtménye volt, egy fokkal inkább, mint a radiátor, és talán legalább annyira, mint a kakas.”
Az istenhit nemcsak a poloskáról szóló részben merül fel, hanem egy egész fejezetet szánt a Jóistenről feltett gyermeki kérdéseknek és a hittel kapcsolatos gondolatoknak a könyv. Ritkán jelenik meg a vallás ilyen őszintén és egyenesen a gyerekkönyvekben, nélkülözve minden álságos pátoszt, helyette nyers, valóságos gondolatokkal közvetítve azokat a kérdéseket, amik minden gyereket és felnőttet foglalkoztatnak, aki valaha eltűnődött már Isten létezésén és jelenlétén. Annyira megkapó ez a fejezet az istentéma egyszerű és nyílt tárgyalásával, hogy rá kellett kérdeznem Veránál, hogy miért kapott külön fejezetet a Jóisten. „Engem ovis-iskolás koromban foglalkoztatott Isten kérdése – emlékezett vissza Vera –, a létezése és a tevékenysége vagy éppen a nem-tevékenysége. Most is foglalkoztat, bár másképp, mint ovisként. Még arra is emlékszem, hogy másokkal tárgyaltuk meg a problémát, kortársakkal, és elég rebellisen gondolkoztunk a szüleinkhez képest. (Megsúgom: úgy véltük, hogy van Isten és hogy Isten nőnemű.) Talán ezért került bele, illetve mert szerintem van jelentősége annak, hogy Istenről beszéljünk vagy kérdezzünk akár vallástól független kontextusban is. De az is lehet, hogy Matyi hozta elő, hiszen ő ilyen gondolkozós-metafizikus kisfiú, akit a lét alapkérdései komolyan érdekelnek.”
Néznivalót is ajánlunk:
- Mit nézzen a gyerek, hogy ne épüljön le az agya?
- Varázspéniszű főhősről vetít animációs sorozatot egy dán gyerekcsatorna
- Tudtad, hogy a Disney menstruációs oktatófilmet is készített?