A december tizenegyedikét például a szakítás napjának, míg a januárt a szakítás hónapjának nevezték el, olyan sokan vetnek véget ilyen tájt a kapcsolatuknak. A szakemberek szerint a december 11. sokak számára azért tűnhet jó ötletnek, mert így nem kell olyan emberrel karácsonyozni, akivel nem tudjuk elképzelni a jövőt, és a családunknak sem kell bemutatni. Utóbbit a számok is igazolják, a Ladbible egyik cikkében említenek egy kutatást, amely szerint a nők 71 százaléka és a férfiak 56 százaléka inkább szakítana egy olyan partnerrel, akit nem kedvel eléggé, minthogy karácsonykor elvigye a családhoz.
„A szakítás gondolata valószínűleg azért erősödik meg újév környékén, mert ilyenkor fokozottan vágyunk az újrakezdésre, ami az újdonság, a felfedezés és a változás iránti velünk született és állandó szükségletünkből fakad” – mondta a VICE-nak Novie Duquilla, a Fülöp-szigeteki Manilában élő klinikai pszichológus. Szerinte az ünnepek szentimentális hangulata is arra készteti az embereket, hogy a legfontosabb dolgokra koncentráljanak, és ez sokszor azt jelenti, hogy alaposan átgondolják, átértékelik a romantikus kapcsolataikat. „Ilyenkor jöhet az érzés, hogy a kapcsolatuk korlátozza őket a fejlődésben, mert a partnerük túlságosan zárkózott vagy irányító. Ez pedig táplálja az újrakezdés iránti motivációjukat” – magyarázta a szakember.
Átmenti bizonytalanság vagy komoly elhatározás?
Az, hogy a szakítás utáni vágy átmeneti-e vagy sem, az attól is függ, hogy vannak-e a kapcsolatban állandósult problémák. Az ünnepi elmélkedések és a közelgő új év rávilágíthat ezekre a fontos tényezőkre, és arra ösztönözheti az embereket, hogy véget vessenek a kapcsolatuknak. Így volt ezzel Emese is, aki szintén decemberben jutott arra, hogy elég volt.
„Valahogy a karácsony felerősítette bennem azt az érzést, amely ott dolgozott bennem már jó ideje, hogy nem vagyok boldog a kapcsolatomban. Hogy rendszerint szomorú és magányos vagyok a párom mellett, aki gyakran lekicsinyel, vagy épp semmibe vesz. Megkérdeztem magamtól: vajon mennyivel lennék szomorúbb, ha nem lennénk együtt?” – mesélte a harmincas éveiben járó nő, aki azóta már meg is lépte a szakítást. Emese példája nem egyedi, ugyanis a munkából való kiszakadás, az együtt töltött több idő valóban le tud leplezni egy rosszul, vagy alig funkcionáló kapcsolatot. A hétköznapokban ugyanis a sok teendő mellett nincs is idő észrevenni, hogy a kapcsolat megfeneklett, hogy az érzelmek kihűltek, hogy már nincs mit mondani a másiknak, de az ünnepek alatti szabadság idején sok minden a napvilágra kerül. Így derülhet ki, hogy érzelmileg kifáradt a kapcsolat, vagy hogy a két ember nem egy irányba tart, esetleg a világképük, az értékrendjük, vagy akár a napi rutinjuk túlságosan különbözik ahhoz, hogy a kezdeti vonzódás erős szövetséggé alakuljon át.
A párkapcsolatok rendszerint akkor kezdenek kudarcba fulladni, amikor a mérleg nyelve átbillen, és a kapcsolatban több lesz a rossz tapasztalat, mint a jó.
Az összezártság nemcsak a kiüresedést, a különbözőségeket, hanem ennél súlyosabb problémákat is felerősíthet, mint például az erőszakot, amely alatt nemcsak a fizikai bántalmazást értjük, hanem az alig észrevehető mikroagressziót is, vagy olyan viselkedési formákat, amelyek szintén súlyos károkat okoznak. Mint például az önértékelés összezúzása becsmérlő megjegyzésekkel, kritizálással, de mikroagressziónak minősül a másik iránt mutatott közömbösség, a rideg viselkedés, az elhanyagolás, és a megvetés is. Az utóbbi mind közül a legkárosabb, mert az az érzést erősíti a másik félben, hogy értéktelen, hogy semmit sem ér. Duquilla szerint, ha a fenti tényezők közül akár csak egy is jelen van a kapcsolatban, a szakítás iránti vágy érzése valószínűleg nem csak egy futó gondolat, hanem az egyre inkább megerősödő elhatározás a menekülésre.
A január a szakítás hónapja (Fotó: Getty Images)
Hogyan szakítsunk jól?
Ha már a szakításnál tartunk, akkor arról is érdemes szót ejteni, hogyan lehet azt a legemberibb módon, a legkevesebb sérülés árán megtenni. Nincs mit szépíteni, a szakítós beszélgetések rendszerint fájdalmat, feszültséget okoznak. Épp ezért a szakemberek szerint érdemes ilyenkor inkább az „én” szót használni a „te” helyett. Ahelyett, hogy azt mondanád „Úgy érzem, hogy elhanyagolsz”, mondd inkább azt: „Elhanyagolva érzem magam”. Ezzel elkerülhetjük a hibáztatást, a neheztelést és csökkenthetjük a negatív érzelmeket, amelyek a szakításból fakadhatnak. „A fájdalom enyhítése érdekében végezhetsz néhány szakítási rituálét is, például küldhetsz egy lezáró levelet, megszabadulhatsz a partneredre emlékeztető dolgoktól, vagy még egyszer utoljára elvégezheted azt a tevékenységet, amit együtt élveztetek” – mondta Duquilla, hozzátéve, hogy ezek a rituálék ugyan segíthetnek a kapcsolatot szépen lezárni, de a fájdalmat nem lehet megúszni, a szakítás után mindenkinek fel kell készülni az összetett érzelmek kezelésére.
„A párkapcsolati szakítások a tagadás, a düh, az elutasítás, a bűntudat, a szégyen, a szomorúság vagy akár a megkönnyebbülés összetett érzéseit váltják ki. Általában gyászt élünk át, amikor párkapcsolati szakításon megyünk keresztül. A gyász kezeléséét érdemes az érzelmeink normalizálásával kezdeni. Például ismerd el, hogy a szomorúság normális reakció. Könnyebb feldolgozni és megváltoztatni az érzelmeidet, ha elkezded érvényesnek vagy normálisnak tekinteni őket” – mondta a szakember.
Rajtunk múlik, mi lesz belőle
A szakítás felmerülő gondolata nem feltétlenül jelenti azt, hogy hivatalos vagy informális válásra kerül a sor. A coach Cherlyn Chong azt mondta az Insider-nek, ha felmerül bennünk a szakítás gondolata, érdemes visszanézni a kapcsolatra/a házasságára, és feltenni magunknak a kérdést, hogy van-e még benne potenciál, szerelem, valódi érzelem. Ha pedig az elválás mellett döntünk, az sem feltétlenül jelent rosszat, hiszen mindig új lehetőséget, változást rejt magában. „A szakítás mindkét fél számára áttörést jelenthet. Katalizátort az újrafelfedezéshez, az irányítás visszaszerzéséhez, és az újrakapcsolódáshoz. A szakítás csodálatos élmény lehet, mert intenzív vágyat szül arra, hogy javíts önmagadon, és emlékeztet arra, hogy a figyelmedet újra önmagadra irányítsd – azokra a részeidre, amelyeket már rég elfelejtettél” – mondta Duquilla, és hasonlóképpen vélekedik erről Chong is. „Itt az ideje az újrakezdésnek, és csak azért, mert véget ért valami, ami nem működött, még nem jelenti azt, hogy ez rossz dolog” – mondta, majd hozzátette:
Csak azt jelenti, hogy esélyt adsz magadnak arra, hogy boldogabb legyél, és emiatt nem szabad hibáztatnod magad.
Az is lehetséges, hogy a párok egy idő után kibékülnek, de a szakemberek szerint ennek csak akkor van értelme, ha mindkét fél hajlandó dolgozni a kapcsolaton. Ezt pedig gyakran könnyebb mondani, mint megtenni.