Rubik-kocka
Rubik Ernő az 1970-es évek elejétől a Budapesti Iparművészeti Főiskolán tanított építészetet. A háromdimenziós mechanikus logikai játékot 1974-ben alkotta meg, eredetileg fából. Az akkor még bűvös kocka néven futó találmányt, melyet később neveztek csak át a feltalálója után, elsőként a diákjainak mutatta meg. 1977. december 31-én kapta meg rá a szabadalmat, hamarosan pedig a magyar állami kereskedelmi vállalat fogalmazni is kezdte. A játék 1980-ban a játék nemzetközi piacra került és rövidesen kultikussá vált. Közel fél évszázaddal megszületése után a Rubik-kocka továbbra is népszerű, 2003 óta évente rendeznek Rubik-kocka világbajnokságot is. A jelenlegi csúcstartó, az ausztrál Feliks Zemdegs 4.22 másodperc alatt tudja kirakni a Rubik-kockát.
Rubik-kocka (Fotó: Getty Images)
C-vitamin
Szent-Györgyi Albert még az első világháború előtt Budapesten kezdte meg orvosi tanulmányait. A háburú alatt katonaorvosként szolgált, 1916-ban azonban szándékosan átlőtte a karját egy revolverrel, hogy sérülésére hivatkozva leszerelhesse. Ezt követően befejezte az egyetemet, majd Németországban, Hollandiában, később pedig a Cambridge-i Egyetemen is kutatott. Az 1930-as évek elején Szegeden, a paprika vizsgálatakor sikerült megállapítania a C-vitamin pontos kémiai mibenlétét. Munkáját 1937-ben orvosi és élettani Nobel-díjjal ismerték el.
C-vitamin (Fotó: Getty Images)
Golyóstoll
Bár a golyóstoll megalkotásával már az 1800-as évek végétől többen is próbálkoztak, azonban az áttörést a magyar újságíró és festőművész Bíró László érte el az eszköz kifejlesztésében. Felismerte ugyanis, hogy az újságok nyomtatásához használt tinta gyosabban szárad és szebben megmarad a papíron, mint az, amit a tölttőtollaknál alkalmaznak. Utóbbiakból azonban az újságnyomtatáshoz való tinta nem folyt ki, azért Bíró a testvére, György és egy barátja, Gellért Imre segítségével elkészítette egy golyós végű toll prototípusát, melyből a tintát egy rugós szerkezet nyomja ki. A találmányt 1938-ban szabadalmaztatta.
Golyóstoll (Fotó: Getty Images)
Színházi látcső
Az 1800-as években élt Petzval József mérnök-matematikus elsősorban az optika területén elért innovációról ismert. Az ő találmánya többek között a modern fényképészeti objektív lencserendszer, a Petzval-portréobjektív, vagy épp a katonai reflektorok elődjének számító fényszóró és a színházi látcső is.
Színházi látcső (Fotó: Getty Images)
Ford T-modell
Az ikonikus Ford T-modell három fős tervezői alapcsapatának két tagja is magyar volt: az amerikai Childe Harold Wills mellett ugyanis a káldi születésű Farkas Jenő és a makói Galamb József munkálkodott az autó megalkotásán, az autó bolygóműves sebességváltója és elektromos gyújtóberendezése is utóbbi szakember tervei alapján készült. Galamb később a gyár főkonstruktőre, majd főmérnöke és igazgatója lett.
Ford T-modell (Fotó: Getty Images)