Daisy és Violet Hilton 1908. február 5-én született Brightonban. A sziámi ikerpár a csípőjénél és a fenekénél volt összenőve, közös keringési rendszeren osztoztak, illetve a medencéjük is egybeolvadt. Születésük után felmerült az orvosokban, hogy szétválasztják őket, ám végül túl kockázatosnak ítélték a beavatkozást, mondván, hogy az egyikük vagy mindkettejük életébe kerülhet. A szakemberek egyébként sem jósoltak túl hosszú életet a kislányoknak.
Édesanyjuk, Kate Skinner egy hajadon kocsmároslány volt, aki úgy vélte, lányai születése isten büntetése az ő vétkeiért. A nő munkaadója, Mary Hilton üzleti lehetőséget látott a sziámi ikerpárban, ezért megvásárolta őket anyjuktól. Egészen kicsi koruktól kezdve Brighton kocsmáiban mutogatta őket 2 pennyért, további aprópénzért pedig a vendégek meg is érinthették azokat helyeket, ahol össze voltak nőve. Mindemellett képeslapokat is árult a fotóikkal.
Mary fizikailag és érzelmileg is rendszeresen bántalmazta a gyerekeket, többek között megkorbácsolta őket, ha megítélése szerint rosszul viselkedtek. Arra kényszerítette őket, hogy őt Lou néninek, a férjét pedig Uramnak szólítsák. Violet és Daisy ideje nagy részét dalok és tánckoreográfiák elsajátításával töltötte.
Daisy és Violet Hilton gyerekként (Fotó: FPG/Getty Images)
1911-ben aztán turnéra indult az akkor még mindig csak 3 éves ikerpárral. Bejárták Nagy-Britanniát, majd Németországot és Ausztráliát, ezután az Egyesült Államokat vették célba. Bár kezdetben megtagadták tőlük a beutazást „egészségügyi alkalmatlanságuk” miatt, a média nyomására végül beengedték őket az országba. Mary maga tette zsebre az ikerpár fellépéseiből származó összes bevételt.
1926-ban Bob Hope megalakította a Dancemedians Actet, ahol az ikrek sztepptánc-produkciókkal léptek fel. Mary Hilton halála után a lánya, Edith Meyers és annak férje vették át az irányítást a Hilton-testvérek élete felett, hivatalosan menedzserként. Meyerék valójában azonban fogságban tartották és azzal fenyegették őket, hogy intézetbe kerülnek, ha megpróbálnak megszökni. Gyakran verték is őket, és arra kényszerítették, hogy éjt nappallá téve gyakorolják a számaikat. Daisy ezekben az években hegedülni, míg Violet szaxofonozni is megtanult.
Az 1920-as évek végén megismerkedtek Harry Houdinivel, aki arra ösztönözte őket, hogy szabaduljanak el Meyeréktől. 1931-ben végül peres úton sikerült elválniuk menedzsereiktől, és 100 ezer dollár kártérítést ítéltek meg nekik, ez az összeg azonban csupán a töredéke volt annak, amit az évek során megkerestek.
Daisy és Violet az 1940-es években (Fotó: Getty Images)
Az ikerpár ezután The Hilton Sisters’ Revue néven vállalt fellépéseket. Daisy szőkére festette a haját, és különböző ruhákat kezdtek viselni, hogy a nézők könnyen megkülönböztethessék őket. Ebben az időszakban Violet beleszeretett Maurice Lambert zenészbe, akivel szerettek volna összeházasodni. A pár 21 különböző államban próbált házassági engedélyért folyamodni, ám minden alkalommal elutasították őket „durva illetlenségre” hivatkozva.
1932-ben az ikerpár feltűnt a Freaks című filmben. Ezt követően a népszerűségük hanyatlani kezdett. Sokan reklámfogásnak vélték, hogy Violet 1936-ban feleségül ment az egyébként a saját neméhez vonzódó James Moore színészhez. A pár 25 centet kért a rajongóktól, hogy részt vegyenek a ceremónián. A házasság papíron 10 évig tartott, végül érvénytelenítették. 1941-ben Daisy is férjhez ment egy homoszexuális táncoshoz, Harold Estephez, művésznevén Buddy Sawyerhez. Az ő frigyük mindössze 10 napot élt meg.
1952-ben az ikerpár egyszer még megpróbált visszatérni a reflektorfénybe: Chained for Life címmel forgattak egy, részben az ő élettörténetünkön alapuló filmet.
Daisy és Violet ezután kapcsolatba került Philip Morrisszal, az észak-karolinai Morris jelmezbirodalom tulajdonosával. A férfi megpróbált fellépéseket szervezni nekik színházakban és más helyszíneken, de nem mutatkozott irántuk érdeklődés.
Fotó: Visual Studies Workshop/Getty Images
Utolsó nyilvános fellépésük 1961-ben volt, egy charlotte-i autós moziban. Nem sokkal később a menedzserük faképnél hagyta őket. Más bevétel híján egy élelmiszerboltban vállaltak munkát és hátralévő életükben ott dolgoztak.
1969. január 4-én nem jelentek meg a munkahelyükön, ezért a főnökük értesítette a rendőrséget. Az ikreket holtan találták otthonukban. A törvényszéki vizsgálat szerint hongkongi influenza okozta a halálukat, Daisy halt meg először, Violet pedig 2-4 nappal később követhette őt.
Az 1980-as évek végén Twenty Fingers Twenty Toes címmel írtak musicalt az életüről, de az ő történetük ihlette a Side Show című zenés darabot is, mely 1997-ben debütált a Broadway-en. 2012-ben Leslie Zemeckis Bound by Flesh címmel forgatott dokumentumfilmet az ikerpár életéről, mely elnyerte a legjobb dokumentumfilm díját a 2012-es Hollywoodi Filmfesztiválon és a 2013-as Louisianai Nemzetközi Filmfesztiválon is.
2022. május 26-án szülőházukon, a brightoni Riley Road 18.-on emléktáblát avattak a tiszteletükre.