Ha hihetünk a róla szóló kétrészes Netflix dokumentumfilmnek, akkor a szemüveges, jól öltözött, jó modorú Jerry Springer egy kimondottan művelt, értelmes és normális pasas volt. Mielőtt a talkshow műfaj legendájává vált, híradósként és tévériporterként bizonyította tehetségét, megválasztották Cincinatti polgármesterének és komolyabb politikai ambíciókkal is rendelkezett. Minden adott volt ahhoz, hogy egy talán kissé uncsi, de jól menő tévés vagy politikai karriert fusson be, de ő nem érte be ennyivel. Inkább eladta a lelkét az ördögnek.
A televíziózás antikrisztusa
Az ördög 1994-ben egy Richard Dominick nevű producer képében járt köztünk a Földön, akit a CBS csatornánál azzal bíztak meg, hogy rázza gatyába a nem túl jól pörgő, kissé unalmas és nem túl magas nézettséggel bíró talkshowjukat, a Jerry Springer Show-t. Dominick a bulvár világából érkezett, ahol hajmeresztő témáiról és címadásairól vált hírhedtté, és televíziósként sem vált visszafogottabbá, sőt.
Az egyik első elképzelése az volt, hogy ha a nézők a tévét lehalkítva szörföznek a csatornák között, ha meglátják a Jerry Springer Show-t, azonnal olyan képeket lássanak, ami arra ösztönzi őket, hogy ott ragadjanak és felhangosítsák a készüléket. Ezért volt fontos, hogy sok extrém kinézetű ember legyen a vendég, ráadásul sokszor egymáshoz külsőben semennyire nem illő emberek ültek egy társaságban, hogy a nézők már attól meghökkenjenek, hogy ezek a figurák egyáltalán mit keresnek egy képen.
Szintén Dominicktől származott az ötlet, hogy a talkshow közönsége mindig 150%-on pörögjön. Springert mindig felállva, éljenezve és vastapssal kellett fogadni, mintha épp a legnagyobb szupersztár lépett volna be a terembe.
Ez persze egy idő után így is volt, és Springer Oprah Winfrey mellett a legnézettebb talkshow házigazdája lett, de az elején még nem volt így. A „fake it, til’ you make it” (Tettesd, amíg valósággá nem válik!) elve itt is működött.
Ha nem verekedtek a vendégek, bukásként könyvelték el
Dominick vasmarokkal tartotta a műsor maroknyi producerét, akiknek az volt a feladata, hogy minél megosztóbb, hajmeresztőbb és sokolóbb témákkal, és persze a témákhoz illő extrém vendégekkel rukkoljanak elő. Bár a műsor kapcsán többször esett szó arról, hogy egyes témák annyira hajmeresztők voltak, hogy biztosan a szerkesztők találták ki őket, a Netflix dokumentumfilmjében, a Jerry Springer: Harc, kamera, felvételben megszólaló producerek váltig állítják, hogy erről egyáltalán nem volt szó. Szerintük mind Dominick, mind Springer végig ragaszkodott ahhoz, hogy a talkshowban megjelenő konfliktusok valódiak legyenek, mert csak így lehetett elérni, hogy valódi, élénk, vad vitákat és veszekedéseket láthasson a közönség a stúdióban és a képernyőn.
A Jerry Springer Show idővel arról vált híressé, hogy szinte minden adásban eljött az a pont, amikor a vendégek egymásra támadtak és elkezdték egymást rúgni/ütni/tépni, hogy aztán a biztonsági emberek közbeavatkozásával kellemesen kaotikus, erőszakos és látványos képsorok szülessenek.
A műsor első verekedése még véletlenül született, ám az ezzel együtt járó nézettségnövekedés akkora volt, hogy egy idő után követelménnyé vált. Ha egy adásban nem támadtak egymásra a vendégek, azt a napot a producerek bukásként könyvelték el.
Nincsenek tabuk
A Jerry Springer Show az évek során elérte, hogy a nézők ingerküszöbe magasra kússzon, amivel magukat állították nehéz helyzet elé: egyre extrémebb témákkal és vendégekkel kellett előrukkolniuk ahhoz, hogy a műsor megőrizze a sokkhatását és az egyre növekvő – egy ponton magával Oprahval vetélkedtek – nézettségét. A kétrészes Netflix doksi kiemel néhány témát, amiben túlzottan átlépték a határokat. Az egyik adásban egy férfiról volt szó, aki feleségül vette a szamarát, márpedig a műsorban a szamár is vendég volt, és a közönség szeme láttára kezdték nyalni-falni egymást. A bemutatott bestialitás miatt rengetegen kiborultak, a show aznap nem is mindenütt kerülhetett adásba. A botrány óriási volt, de Springer népszerűségét nem rengette meg.
Szintén botrányosra sikerült az adás, amiben a Ku Klux Klan rasszista tagjait ültették le beszélgetni fekete és zsidó aktivistákkal: Springer mindezt ráadásul úgy hozta tető alá, hogy maga is holokauszt-túlélők sarja. A doksi legmegrázóbb pillanata azonban az, amikor az egyik producer elmeséli, miért hagyta végül ott több év után a show-t.
Egy fiatal lány küldte be nekik a témát, aki call girlként dolgozik. Erre az apja is rájött, aki rendszeresen megrendeli őt, és neki ilyenkor mindig el kell mennie hozzá. Azért hívta fel a Springer show-t, hogy az adásban megkérje a rendszeresen vérfertőzést elkövető apját, hogy ezt hagyja abba. A producer meg volt győződve arról, hogy esélytelen, hogy az apa ezt arccal/névvel vállalja az adásban, de amikor megkereste, a fickó mégis igent mondott. Chicagóba hozatta az apát és a lányát is, külön utaztatta őket, külön szállodában helyezte őket el, és arról is gondoskodott, hogy az apa ne tudja, hol tartózkodik a lánya. Az adás előtti este a tévés elment a lányhoz, hogy egyeztessenek a másnapról. Bekopogott a hotelszobája ajtaján, erre a lány apja nyitott ajtót, törülközővel körbetekerve, a lánya az ágyban feküdt, rögtön látszott, hogy nemrég fejezték be a szexet. A producert olyannyira felkavarták a látottak, hogy másnap nem ment be a munkahelyére, nem is telefonált, egyszerűen csak ott hagyott mindent.
Gyilkosságba torkollott
A dokumentumfilmben kifejtik, hogy a Jerry Springer Show érzelmileg sérült, súlyos problémákkal rendelkező embereket használt ki és tette a problémáikat közszemlére, miközben valójában egyáltalán nem törődött velük, csak kihasználta őket a szórakoztatás és a nézettségi verseny oltárán. A műsor után a konfliktusok általában nem megoldódtak, csak elmélyültek, amiben egyértelmű felelőssége volt a szerkesztőknek és a producereknek, valamint magának Springernek is, hiszen műsorvezetőként ő maga is provokálta a vendégeit.
A megszólaló producerek elmesélik, hogy sajátos eszközökkel provokálták ki a verekedéseket.
- A felvétel előtti este elkényeztették és leitatták a vendégeket,
- telibeszélték a fejüket,
- a műsor előtti órákban pedig további lejárató részleteket osztottak meg velük arról az emberről, akivel egy műsorban fognak szerepelni,
- szándékosan hergelték őket, direkt előre elpróbálva bizonyos szituációkat, hogy amikor elindult a felvétel, már annyira felspannolt állapotban legyenek, hogy nagy eséllyel egymásnak rontsanak.
Érdekes módon a műsor egyik legnagyobb botrányában mégsem volt verekedés. Egy megcsalásos, szerelmi háromszöges sztoriból néhány héttel a felvétel után brutális gyilkosság kerekedett. A botrány ezúttal sem volt rossz hatással a nézettségre, de a pereskedés és a műsor körül kialakult viták óvatosságra intették a CBS tévécsatorna jogi osztályát, akik egyre több szerkesztői ötletet torpedóztak meg, ami idővel a botrányműsor botránymentessé válásához, majd eljelentéktelenedéséhez vezetett.
Örökség
A műsort sikerre vivő, és teljesen gátlástalan – tőle származik a mondás, miszerint ha lehetne ölni a tévében a nézettségért, ő gond nélkül megtenné – Richard Dominicktól a show 2008-ban vált meg, de a Jerry Springer Show csak 2018-ben szűnt meg.
Maga Springer is sok interjúban elmondta, hogy jól tudja, hogy ő és a stáb szemetet tálaltak fel az amerikai nézőknek, és félig-meddig ironikusan hozzátette, hogy jó eséllyel ezért a pokol tüzén ég majd el. 2023-ban hunyt el, sajnos nem rendelkezünk értékelhető bizonyítékkal arról, hogy a lelke valóban a pokol bugyraiban ég-e.
Az azonban biztos, hogy a The Jerry Springer Shownál kevés kultúrát hatékonyabban romboló tévéműsor készült. A hatása azóta is jelen van számtalan trash-realityben, ahol a sokkolás és a meghökkentés érdekében az emberi értékek teljesen másodlagossá válnak. A JSS öröksége hazánkban is megjelent, igaz, erősen finomított formában, de az biztos, hogy a Mónika show, és a Balázs show mind Jerry Springer köpönyegéből bújtak elő. Nem lehetünk eléggé hálátlanok ezért.
A kétrészes Springer: Harc, kamera, felvétel a Netflix kínálatában látható.