Túl sokat nézés
Minél tovább nézünk, elemezgetünk valakit, annál nagyobb a valószínűsége, hogy meglátjuk benne azt, ami annak ellenére vonzó, hogy a személy egyébként összhatásában a dédnagyi komódjára hasonlít. Ezért is nem szabad tizenöt percnél többet kevéssé vonzó férfi társaságában tölteni, mert akkor az érzés elmúlásakor hülyének fogjuk érezni magunkat.
Hirtelen észrevétel
Sajnos még ha arra oda is figyelünk, hogy ne merüljünk bele bárkinek a tanulmányozásába, a szerelem másképp is utolérhet. A munkatársak, osztálytársak sokszor olyan sokáig nézik egymás fejét, hogy egyszer csak elkapják egy olyan pillanatban, amikor valami miatt vonzó, és akkor hopp, beleszeretnek. Ilyeneket mondanak, hogy „jé, de érdekes, itt volt az orrom előtt végig, és egyszer csak megláttam, hogy a karján másképp kunkorodik a szőr, és akkortól végem volt”.
Megadás
A pasi hónapok óta ostromol, az ember rettenetmód kedveli, végül összejön vele. Van ilyen. De közben azt mondogatjuk magunknak, hogy ez így oké, de csak ideiglenesen, mert őbelé mégsem szerethetek bele, mert nem felel meg az ilyen-olyan kritériumaimnak, aztán egyszer csak ülünk a kocsiban, nézzük, bámuljuk, elemezgetjük, hogy ez hogyan történt, de utólag már nem lehet tetten érni: jól udvarolt és megadtuk magunkat.
Vészhelyzet/sokkhatás
Nem csoda, hogy a második világháborúban mindenféle nyomorúság ellenére olyan szép számmal fogantak a gyerekek: a veszélyérzet adrenalint tol a szervezetbe, az pedig főkomponense a szerelemnek, a fogamzásgátlás pedig kevésbé volt megbízható.
Fatalista görcs
Igazi fatalistáknak az is elég lehet, ha a másik fél pont akkor botlik be a környéken egyetlen fellelhető kávézóba, amikor ők, de többségünknek azért kell egy igazi: „ez nem lehet véletlen, de ha mégis, akkor pont az a lényeg, hogy véletlen”-élmény.
Szex
A szex ugyan nem feltétlenül okoz szerelmet (pláne, ha nem irtózatosan jó), de néha olyan, inkább hálának nevezhető érzés követi, ami pont annyi ideig keverhető össze a szerelemmel, amíg magát az érzést el nem kezdjük gerjeszteni magunkban – ám az épp elég is lehet.
Alkohol
Vannak olyan esték, amik olyan jól sikerülnek, hogy amikor hazafelé botladozunk hajnalban, és a szomszéd néni megállít, hogy káráljon nekünk egy sort, amiért zajongunk, képesek vagyunk annyira kedvesek lenni vele, hogy végül szidalmak helyett a teljes élettörténetét kapjuk esti mesének; ilyenkor szerelmesek is könnyebben lehetünk.
Mintha már ezer éve …
Ezt általában a szerelmet kizáró dolgok közé szokták sorolni, pedig nem igaz: a „barát” mappából át lehet kerülni a szerelmesbe. Általában az, aki ilyen marhajó barát, olyan közelségben van a másikkal, hogy a technikai része nem gond. Akkor már csak egy változás kell, egy új ismérv, mint például „úristen, te régen állatorvos/vegetáriánus/idealista voltál?”, és akkor úgy érzik, hogy „ennek mindig is így kellett volna lennie, ez kezdettől látszott, hogy ebből ez lesz”, pedig nem, de akkor már mindegy.
Vegyszerek
Óvakodjunk a reggeli férfiaktól! A borotvahab-illatfoszlányok halálosak tudnak lenni egy egyébként is vonzó férfin. Ahogyan a bőrének a szaga is, ami súlyos függőséget okoz, ami először ártatlan privát szenvedélynek tűnik, de végstádiumában szerelembe is torkollhat.
Szétválasztási problémák
Ha egy jó élményben ott van a másik, akkor könnyebb az egész élményt úgy megítélni, hogy csodálatos volt, és a másik nélkül nem lett volna az. Ezért van rengeteg olyan eset, hogy nyaraláson, külföldi tanulmányúton, kiránduláson, üzleti kiruccanáson, szóval valami jó dolog közben szeretünk bele a másikba, pedig nem is ő volt ott az igazán jó dolog.
Félreértések
Ha csak egy pillanatra is úgy érezzük, hogy a férfi „úgy” nézett ránk, vagy „olyat” mondott, simán elindulhat a szerelem a könnyen megtéveszthető érzékszerveinken keresztül a még könnyebben becsapható agyunkba vagy szívünkbe, ha úgy tetszik. A másik fél meg azt csinál, amit akar: már késő.