“Karácsonykor nem az a lényeg, hogy párkapcsolatban élek-e”

Szalma Erika | 2012. December 25.
Hogy telik egy szingli karácsonya? Hazamegyek anyuhoz, ünneplés, evés-ivás együtt, ajándékozás, ennyi – vágta rá kérdésünkre egy szingli lány. Vannak, akik elégedettek ezzel, másoknak viszont ilyenkor hiányzik leginkább a szerelem.

Sok egyedülálló nő és pasi legszívesebben kitörölné a naptárból az ünnepet, annyira irtózik az egész hangulatától, mert ahogy mondják, az enyelgő párok látványa és a romantikus, karácsonyi dallamok csak saját magányukat erősítik. „Ha egyedül van az ember és beköszönt a december, ahogy telnek a napok, egyre inkább nehezedik egy felfoghatatlan nyomás a lélek húrjain, amiknek valójában ilyenkor kellene sokkal intenzívebbnek zenélniük” – fogalmazta meg nagyon költőien Laci, egy huszonnyolc éves szingli pasi.

Persze ott van a család, és annak is megvan a feelingje, de felnőtt emberként, bár ugyanúgy nagy szerepet kap a szülőkkel való ünneplés és ajándékozás, mégis teljesen más. Így aztán marad a boldog párok látványa minden sarkon és a zsúfolt plázákban, a csicsergő hangon, telefonban egymást nyuszifülezős beszélgetések zaja és egy hatalmas kérdés legbelül: Vajon ez lesz jövőre is? „A szingliség lehetne egy nagy buli is, lehetőség arra, hogy csak éld az életet és élvezd, ami adatik. Abban azonban biztos vagyok, hogy a szeretet a lélekben rejtőzik, és az embernek szüksége van lélektársra” – mondja, és bízik benne, hogy a következő karácsony már sokkal szebb lesz.


A töltődéshez nem feltétlenül kell társ

„Mindig a mi felelősségünk, hogy mit hozunk ki az adott helyzetből: ha el akarunk süllyedni az önsajnálatban, és csak azt hajtogatjuk magunknak, hogy milyen pokoli nehéz az élet, akkor az is lesz – magyarázza dr. Battonyai Tünde, pszichiáter, életvezetési tanácsadó, aki szerint az sem megoldás, ha nem veszünk tudomást a karácsonyról. És ez amúgy is elkerülhetetlen, hiszen ilyenkor még a csapból is a Csendes éj folyik. – Vannak, akik tényleg nagyon egyedül vannak, nemcsak párjuk nincsen, de a közeli családtagjaik is messze vannak. Az év vége azonban rendkívül alkalmas a töltődésre, pihenésre, amihez nem feltétlenül kell társ. Végre van idő bepótolni mindazt, ami év közben elmaradt.”

Ha megkeressük az alkalmat, ahol jót tudunk tenni valakinek, adni tudunk valamit, biztosan sikerül elfelejteni a saját magányunkat. „Azt a felemelő érzést, amit legtöbbször karácsony alkalmával érez az ember, hogy adni tud valakinek, és így fontossá tud válni, úgy is megtapasztalhatjuk, ha például csatlakozunk valamilyen önkéntes szervezethez – mondja a terapeuta. – A karitatív tevékenységek nagyon jó hatással vannak az ember lelkére, érdemes hát megtapasztalni. Akár ételt osztunk egy aluljáróban, akár idős embereknek segítünk, nemcsak ők lesznek hálásak, mi is sokkal jobban fogjuk érezni magunkat, és biztosan nem leszünk egyedül.”

„Jó otthon kicsit gyereknek lenni”


„Szeretem a karácsonyt, de azt el sem tudnám képzelni, hogy egyedül legyek ilyenkor, ezért előre leszervezem, mikor hová megyek – mondja Zsófi, egy harminckét éves szingli lány. – Tavaly volt barátom, és nagyon vártam a közös ünneplést, idén viszont marad a család és a barátok. Ami nem azt jelenti, hogy nem lesz jó, mert a sok munka után tök jó újra otthon gyereknek lenni és semmit nem csinálni, de azért van, amikor kialakulnak kínos párbeszédek. Főleg nagyobb családi körben kérdezgetnek, hogy mi a helyzet, van-e valakim. De még így is jobb, mint egyedül” – vallja be Zsófi, aki még hozzáteszi, hogy azért a szinglin töltött karácsonynak is megvan az előnye: nem kell például anyóshoz és apóshoz és más ciki rokonokhoz igazodni.

Másoknak teljesen természetes, hogy a szülőkkel, nagyszülőkkel töltik az ünnepeket. „Én hagyományosan otthon, szülőkkel töltöm a karácsonyt, és ezt így nagyon megszoktam, ilyenkor nem hiányzik egy társ – mondja Robi, egy huszonhét éves srác. – Úgyis keveset látom anyámékat, ilyenkor örülnek, ha pár napig otthon vagyok náluk. Tovább úgysem bírnám velük. De az sose merült fel, hogy haverokkal toljuk a szentestét, s nem vallási okok miatt. Volt viszont egy pár régi ismerősöm, akik éveken át a szentestei családi vacsi után frankón elmentek együtt berúgni.”


„Ilyenkor nem az a lényeg, hogy párkapcsolatban élek-e”

„Van egy huszonhat éves öcsém, aki szintén szingli, és idén elhívta hozzánk a barátját szentestére, mert a fiú családjánál nincs semmi, nem is ünnepelnek – meséli Juli, egy harmincöt éves, egyedülálló nő. – Anyu azt mondta, a gyerek biztos öregszik, tavaly ugyanis vacsora után inkább felment a közeli kocsmába. Az öcsém verziója viszont az volt, hogy sajnálta a kocsmáros haverját, aki szintén egyedül töltötte a karácsonyt, ezért ült be hozzá pár órára. Egyébként szerintem karácsonykor nem az a lényeg, hogy párkapcsolatban élek-e, hanem az, hogy ne legyek egyedül. Hogy a szeretteimmel töltsem az időt, családdal, barátokkal, akik fontosak” – fűzi hozzá Juli.

Az igazság az, hogy sokan érzik cikinek becsatlakozni egy családhoz vagy baráti házaspárhoz az ünnepek alatt. „A szingliséget sokszor túlmisztifikálják, tabuként kezelik. Nemcsak a környezet, hanem maguk a szingli nők vagy pasik is erősítik a „hű de egyedül vagyok” imázst, amikor nem fogadják el a baráti család meghívását – mondja a pszichiáter. – Kínosnak érzik, vagy úgy gondolják, hogy csak udvariasságról szól, pedig igenis el kell fogadni, ha szeretettel hívnak. És az sem számít, hogy rokonokról vagy barátokról van szó, a baráti kapcsolatok ugyanolyan fontosak az életben, mint a család.”

Nem lesz tilos ismerkedni, sőt kifejezetten az ismerkedés terepe lesz a Nők Lapja Café megújuló párkereső oldala. Januártól új módszerekkel segítünk neked megtalálni a hozzád legjobban illő párt. Próbálj ki minket, és jövőre ne töltsd pár nélkül az ünnepeket! 

Exit mobile version