Siker a szerelemben, munkában: a ma 70 éves Helen Mirrentől ezt tanulhatod

Wappler Veronika | 2015. Július 26.
Több évtizede sikeres a pályán, a vörös szőnyegen sok színésznő most is elbújhat mögötte, ráadásul Helen Mirren magánélete is irigylésre méltó. Nem áll szándékában életbölcsességekkel traktálni a fiatalabbakat, pedig a ma 70 éves színésznőtől mi is szívesen tanulunk.

Aki meg akarja ismerni Helen Mirrent, annak nem az életrajzát kell olvasgatnia. Az, hogy második gyerekként született egy angol-orosz családba éppen 70 évvel ezelőtt, vagy az, hogy az édesanyjának 13 testvére volt, semmit nem mond el a színésznőről. Ahogy az sem, hogy arisztokrata orosz felmenői diplomataként érkeztek az országba, de végül taxisofőrként kerestek elég pénzt, hogy eltartsák a családot.

Talán egyetlen dologra mégis magyarázatot adnak a családi történetek, mégpedig arra, hogy Helen Mirren miért olyan, mint egy született arisztokrata még a legkínosabbnak tűnő helyzetekben is.
Például amikor a berlini filmbemutatóján elesett, megnézhettük, hogyan érdemes viselkedni egy ilyen helyzetben:

“Köszönöm Önöknek, hogy elkészítették AZT a képet” – mondta Helen Mirren, miután felállt, és a zavar legkisebb nyoma sem látszott rajta.

Az pedig mindent elmond, hogy még ezek után sem az eséséről szóltak a hírek, hanem arról, mennyire elképesztően nézett ki a szűk zöld csipkeruhájában, és micsoda fantasztikus a dekoltázsa. Helen Mirren az ötvenes évei után lett világszerte elismert és szépségideál, bár ahogy a színésznő mondta: nem akart példakép lenni.

Átkozottul mindegy neki, hogy néz ki

“Igazából ez egy kicsit bosszantó. Ezeket a baromságokat el kell engedni, mert még nagyobb nyomást gyakorol a nőkre. Én pedig ennek nem akarok a részese lenni. Nem vagyok gyönyörű, csak ki tudom magamból hozni a legjobbat. Más dolgokra kellene figyelni. Igazából az, hogy jól nézek ki annyi idősen, amennyi vagyok, átkozottul mindegy.”

 

Pedig ha valaki, akkor Helen Mirren aztán tényleg hozzászokhatott a bókokhoz. A ’80-as években Liam Neeson volt a színésznő partnere, aki egyes pletykák szerint Julia Robertsért hagyta el Mirrent. Mások szerint a Taylor Hackford románca vetett véget Liam Neesonnal való kapcsolatának. Hackford rendezőként dolgozott, és 1986-ban együtt forgatott Mirrennel. Sokan kételkedtek, hogy tartós lesz a viszonyuk, mivel a férfi már kétszer elvált, de az idő rácáfolt a kétkedőkre.

Taylor Hackford oldalán

A szerelmet megéli, és nem misztifikálja

“A szerelem mindenkinek mást jelent, mert minden szerelem más. Csak azt tudom, hogy a szerelem fontos kapocs két ember között, de a szeretet még ennél is fontosabb. Ez a család alapja. Amikor az ember nagyon fiatal és először szerelmes, ha kis szerencséje van, a láng szép lassan lecsillapodik, és lobogó tűzzé válik, mert nincs az a szenvedélyes, csillapíthatatlan vágy, amelyik egy életen át kitart. Illetve ha mégis, annak nincs sok köze a szerelemhez. Mert az ilyesfajta megszállottság nem szerelem, hanem kontroll, és a másikat nem szeretni akarod, hanem birtokolni. Ezzel kapcsolatban szerencsére nincs tapasztalatom, ezért nem is tudok róla beszélni.”

 

Bár Helen Mirren szerint családi örökség náluk, hogy mindenki művészlélek, és magát sem tartja kivételnek, még sincs hajlama arra, hogy túlmisztifikálja a romantikát vagy bármilyen érzelmet.

Szereti a gyerekeket, de sosem szült

Azzal is pontosan tisztában volt, hogy az anyaság nem neki való. Pedig szó sincs arról, hogy nem szereti a gyerekeket.

“Nagyon is szeretem a gyerekeket, szórakoztatóak, de sajátot valahogy mégsem akartam soha. Előfordult persze, hogy igyekeztem akarni. Felmerült bennem, hogy talán kellene szülnöm, de végül nem tudtam meggyőzni magam. Úgy gondolom, hogy vannak olyan férfiak és nők, akik alapvetően nem éreznek késztetést arra, hogy gyereket vállaljanak. Véleményem szerint ez jó, mert így is túl sok ember él a földön.”

Helen Mirren ennek ellenére azt vallja, hogy a legfontosabb a világon, hogy szeresd a gyerekedet. Éppen ezért sosem érezte tehernek, amikor férje gyerekei náluk voltak, vagy Hackford velük töltötte az idejét.

Nincsenek jó vagy rossz döntések

Helen Mirren komolyan hiszi, hogy nincsenek jó vagy rossz döntések, egyszerűen csak döntések vannak. Persze, neki is akad olyan, amiről azt gondolja, hogy el kellett volna vállalnia, vagy éppen egy szerep, amit visszautasíthatott volna, kapcsolat, amelyek emléke nélkül remekül meglenne. De úgy érzi, akkor most nem is jutott volna ide.

“Te írod életed történetét, mégpedig a döntéseid által. Sosem tudhatod, hogy azok hibák-e. Ezek a pillanatok nehezek.”

 

Ezek után talán nem meglepő, ha nem hisz a sorsban, csakis az irányításban.

“Nem hiszem, hogy ha csak jót csinálsz, jó dolgok történnek. Minden teljesen esetleges és véletlenszerű. Néha rossz dolgok történnek jó emberekkel, néha jó dolgok történnek rossz emberekkel. Szerintem csak azért éri meg jót tenni, mert akkor legalább hasznosan töltötted el az idődet.”

 

Pontosan tudja, hogy kell érvényesülni

Nem mond újat azzal, hogy meztelenséggel bármit el lehet adni. “Ha az emberek templomokat akarnának nézni, azt néznének.”

Ráadásul, ahogy Helen Mirren elismerte, neki nem okoz gondot, ha le kell dobnia a ruháit. “Minél idősebb vagy, a meztelenséggel kapcsolatos dolgok annál egyszerűbben mennek.”

Egy karrierista nem lehet kedves?

Helen Mirren mindig is a munkáját helyezte előtérbe, de nem áldozatnak élte meg, amiről lemondott. Tudta, hogy miért teszi, amit tesz. Ha bárki tanácsot kér tőle, éppen ezért ritkán ad, hiszen mindenkinél más a prioritás. 

“Azt akarom, hogy úgy emlékezzenek rám, mint egy produktív emberre, aki nem ártott senkinek. És persze, nagyszerű művészként, mert az első számú mozgatórugó az életemben. Na meg azt is szeretném, ha kedves embernek tartanának. Szerintem ugyanis kevesen gondolják, hogy kedves vagyok.”

 

Nem szégyen az elégedettség

Ezt leszámítva, Helen Mirren teljesen elégedett az életével. Mindezt pedig nem győzi elégszer hangsúlyozni.

“Helen Mirrenek lenni egyszerűen mesés – mondta a színésznő, aki szerint az emberek nem szeretik elismerni saját magukat, mert ettől önteltnek tűnnek, pedig meg kell ünnepelni magunkat is. – A türelem és a higgadtság jó dolgok, de nem feltétlenül. Néha nem olyan rossz türelmetlennek lenni. Én kicsit túl udvarias is vagyok.”

Exit mobile version