Az utóbbi hónapokban leginkább szexis papként ismerte meg az ország Schmied Zoltánt, aki A mi kis falunk szereplőjeként egy jámbor, jó lelkű embert alakít. A Brazilok azonban nagyon más tészta, és ezt a színész egyáltalán nem bánja, sőt!
“Mindig hálásabb feladat egy színésznek olyan karaktert játszani, amilyen a való életben soha nem lenne az ember. Úgyhogy nagyon örültem neki, amikor a Brazilok című film castingjait követően engem választottak ki a minden hájjal megkent alpolgármester szerepére. Ugyancsak külön öröm volt ebben a szerepben, hogy focizni kellett. Nagyon jó volt a társaság, és az is nagyon sokat számított, hogy fociztunk, sportoltunk. Emiatt az egész forgatás olyan volt, mintha az ember a hobbiját űzte volna, miközben dolgozik” – meséli Schmied Zoltán Barabás Évinek. Az RTL Klub Portré című műsorának vasárnapi adásában sok más részlet mellett az is kiderült, amiről eddig csak kevesen tudtak.
Például, hogy M. Kiss Csaba rendező egy régi Fókusz-riport alapján készítette a Brazilok című filmet. Húsz évvel ezelőtt ugyanis még a Fókusz riportereként forgatott egy településen, ahol az ott élő cigányok Braziloknak nevezték el a csapatukat, és elindultak a helyi focibajnokságon. M. Kiss Csaba már ott és akkor elhatározta, hogy erről egyszer készít majd egy filmet. Álma húsz év után vált valóra.
Schmied Zoltán elmondása szerint egyébként A mi kis falunkhoz hasonlóan a Brazilok című film forgatása alatt is kvázi betelepült a stáb az adott faluba – Acsán és Noszvajon vették fel a jelenetek többségét – így a helyiek is kaptak kisebb statisztaszerepeket. Egyesek teljesen bele is tudták magukat élni az adott forgatási szituációba.
fotó: Vadnai Szabolcs
“Volt olyan, hogy az egyik jelenetben, egy focimeccs után a filmbéli polgármester – akit Fekete Ernő játszik – bejelentette, hogy focibajnokság indul, mire az egyik statiszta megkérdezte a másikat, hogy új polgármesterünk lett?” – emlékszik vissza Schmied Zoltán, akiről kevesen tudják, hogy gyerekkorában sportolónak, majd orvosnak készült.
“Nyolcéves koromban kezdtem el úszni és futni, aztán szép lassan jött az öttusa is. Gyakorlatilag az egész gyerekkorom a sportról szólt. Csak aztán 15-16 évesen azt láttam, hogy én ebben nem tudok olyan jó lenni. Úgyhogy a sporttagozatos iskolát otthagyva úgy döntöttem, orvos leszek, aztán végül színész lettem. Első körben az orvosi egyetemre jelentkeztem, csak közben jártam színjátszó körbe is. Később felvettek a Színművészeti Főiskolára, viszont nem kezdtem el, mert akkor már tagja voltam egy alternatív színtársulatnak, amit Horgas Ádám vezetett. Mai fejjel már biztos elmennék a főiskolára, ugyanakkor egyáltalán nem bánom, hogy végül így alakult az életem” – vallja a színész.