Őssejtbotrány: elítélték Fásy Ádámot

MTI/NLCafé | 2017. December 11.
Felfüggesztett börtönbüntetést kaptak a megismételt elsőfokú eljárásban az őssejtügy vádlottjai. Fásy Ádámot, az ügy negyedrendű vádlottját 10 hónap szabadságvesztésre ítélték.

A megismételt elsőfokú eljárásban nemcsak emberi test tiltott felhasználásának és emberen végezhető kutatás szabályai megszegésének bűntettében, hanem többrendbeli csalás miatt is bűnösnek mondta ki az őssejtügy vádlottjait hétfőn a Fővárosi Törvényszék. Az ügy mind az öt vádlottja – köztük Fásy Ádám is – felfüggesztett börtönbüntetést kapott. Az ítélet nem jogerős.

A vád szerint egy ukrán tudós módszerei alapján magyar és ukrán orvosok engedély nélkül nyújtottak őssejtkezelést gyógyíthatatlan betegeknek több millió forintért. A vállalkozáshoz szükséges cég alapításában vett részt Pákh Imre elsőrendű vádlott és Fásy Ádám negyedrendű vádlott, mindketten üzletemberek. 

Ítéletek az őssejtügyben:

Az elsőfokú eljárást azért kellett megismételni, mert a Fővárosi Ítélőtábla tavaly májusban hatályon kívül helyezte a 2015-ben meghozott elsőfokú ítéletet. Az ítélőtábla szerint ugyanis az elsőfokú bíróság nem tárta fel a tényállást kellő alapossággal, és nem tett eleget indoklási kötelezettségének, emiatt az elsőfokú ítélet alkalmatlan az érdemi felülvizsgálatra.

Az ügy még 2007-ig nyúlik vissza, amikor P. Imre üzletember és B. Julij Viktorovics orosz származású, Amerikában élő professzor 2002-től Barbadoson őssejtkezeléssel foglalkozó klinikáját Magyarországra költöztette. Itt megállapodást kötöttek néhány közeli egészségügyi intézménnyel, amelyek a szülészeti osztályaikon elvégzett terhességmegszakításokból származó abortált magzatokat – az érintett nők írásos hozzájárulásával – kutatási célból átadták a kaposvári klinikának. 

Fásy Ádám és cégtársai jogszerűen nem hozhattak volna létre olyan üzleti modellt, amelynek keretében pénzért őssejtkezelést végeznek. Ha lett is volna engedélyük emberkísérletek végzésére, akkor is csak ingyenesen, a kutatásra vonatkozó szabályok betartásával adhatták volna be a szuszpenziót a betegeknek, ezt kezelésként semmilyen formában sem lett volna szabad árulniuk és hirdetniük sem.

A vádlottak olyan kezelést adtak pácienseiknek, „amiről maguk sem tudták, hogy igazából milyen hatása van” – mondta ki a bíróság, amely szerint a „vádlottakat nem kizárólag az orvosi kutatás vagy a gyógyítás szándéka vezette, hanem egyúttal a gyors haszonszerzés is motiválta”.

Exit mobile version