Egészség

Köldökzsinórból nyert élet

Őssejtterápia. Humbug vagy tudományos valóság? Véletlenül ölnek dollár- és eurómilliókat magán- és közösségi őssejtbankok létrehozásába számos országban? Pénzkidobás eltároltatni gyermekünk esetleges későbbi terápiájára a köldökzsinórvérből nyert őssejteket? A tények válaszolnak. Hogy nemhiába működik a világ számos országában köldökzsinórbank, amelynek ma már emberek tízezrei az életüket köszönhetik.

 

Mi is az őssejt?

Az őssejtek olyan speciális sejtek, amelyek osztódásra, önmaguk megújítására képesek. Át tudnak alakulni más, egyedi funkciót betöltő sejtekké, pótolva így akár az elpusztult sejteket, szöveteket. Ma már rutinszerűen használják őket rosszindulatú daganatos betegségek, vérképzőszervi és autoimmun betegségek gyógyítására, sőt biztató eredménnyel alkalmaztak már őssejteket szívinfarktuson átesett betegek kezelésére is. Magyarországon az első kísérleti beültetés 2005-ben történt, a szívizom pótlását célozta. A legújabb kutatási eredmények szerint a köldökzsinórvér eredetű őssejtek megfelelő környezetben vérereket alakíthatnak ki, segíthetnek a cukorbetegségben szenvedőknek, javíthatnak az izomsorvadásos betegek állapotán, de a szívizom mellett akár szívbillentyű-, máj-, vese- vagy idegsejteket is képesek kialakítani. Annak a valószínűsége, hogy egy eltárolt őssejtet egy terápiában felhasználnak, egy a kétezerhez, 80-féle betegséget lehet bizonyítottan gyógyítani őssejtterápiával.

A két és fél éves Léna az első magyar kislány, aki saját köldökzsinórvérből nyert őssejtjét kapta vissza. De Léna nemcsak ebben úttörő: ő az egyike azoknak, akiknél a világon először alkalmaztak egy klinikai kutatási fázisban lévő őssejtkezelést. A kislány oxigénhiányos állapotára reméltek gyógyírt szülők és orvosok. Léna és ikertestvére, Pálma 2011-ben született császármetszéssel. Az első hónapokban mindkét kislány egészségesen fejlődött, de 4-5 hónap után a szüleik azt vették észre, hogy míg testvére egyre mozgékonyabb, addig Léna bal karja és lába egyre merevebbé válik. Rögtön gyógytornászhoz, majd orvoshoz fordultak, és a szakemberek számos vizsgálat után megállapították, hogy az anyaméhben vagy a születéskor kialakult oxigénhiány, agyvérzés agyi bénulást okozott, emiatt következett be a végtagok merevedése.

 

Ártani biztosan nem árt – gondolták  szülők

Kata és Gergő még az ikrek születésekor eltároltatták a gyerekek köldökzsinórvérét, a banktól pedig folyamatosan kapták az információkat a kezelések legújabb eredményeiről. Így tudták meg, hogy az agyi bénulás gyógyítható lehet a köldökzsinórvérből származó őssejtek segítségével. Magyarországon ugyan még nem, Amerikában viszont 2010 óta kifejezetten azt kutatják, hogy gyógyítható-e a gyermekkori agyi bénulás saját őssejtek beültetésével. A szülők és a kislány végül 2013 decemberében utaztak ki Amerikába, ahol Léna infúzióban sikeresen megkapta saját őssejtjeit. “Amikor a sejtek bekerülnek a szervezetbe, hormonokat hoznak létre, amelyek jeleket közvetítenek az agysejtekbe, hogy helyreállítsák az agyfunkciót” – magyarázta a beavatkozást végző dr. Joanne Kurzberg, a Duke Egyetemi Kórház gyermek őssejt-transzplantációs osztályának vezetője.

Amerikában már igazolták a hatást

Az egyetemen egyébként újszülöttek esetében már igazolták a gyógyhatást, és úgy tűnik: később is hatékony a beavatkozás. “Egyértelműen javult Léna állapota. Kapaszkodik a bordásfalra, sokkal lazább és könnyebb a mozgása. Persze a korral is fejlődött, így egyelőre nehéz megmondani, mennyiben a terápia eredménye és mennyiben a természetes folyamat, amit tapasztalunk. De a javulás látványos” – mondja Léna mamája. Az orvosok szerint 3-6 hónap múlva lehet majd biztonságos kijelenteni: agyi károsodás esetében is gyógyhatása van az őssejtbeültetésnek. Mind több esetben és egyre szélesebb körben nyúlnak az orvosok köldökzsinórvérből levett őssejtekhez. A különböző vérképző szervek betegségeinek gyógyítására ma már szinte rutinszerű az alkalmazás. Magyarországon is mind több családban használtak, igaz, egyelőre testvértől származó, születéskor nyert őssejteket a terápiához.
Legutóbb Barnabásnál végeztek őssejtbeültetést.

Barnabás a kevesek egyike

A kisfiú szervezetét egy súlyos vérképzőszervi rendellenesség, az úgynevezett aplasztikus anémia támadta meg. Egyéves volt a kisfiú, amikor kiderült, hogy a leukémia előkapujának is nevezett kórban szenved. Mindig fáradt volt, legszívesebben állandóan csak aludt volna és rettenetesen keveset evett. Folyamatosan vért kellett kapnia, csak így lehetett stabilan tartani az állapotát. Bár Barnabás születésekor a szülők nem vetették le a köldökzsinórvérből kinyerhető őssejtet, szerencsére mindkét testvérénél megtették ezt. A kétéves kisöccse őssejtje csaknem százszázalékosan megfelelt a bátyjának. Egy hónappal a beavatkozás után beindult Barnabás csontvelőműködése. A kisfiú ma már gyógyult. Az őssejt-transzplantáció ma már bevett terápiának számít az európai klinikai gyakorlatban, de Közép-Európában mindeddig csak köldökzsinórvérből származó őssejteket használtak fel ilyen célra. Csak az utóbbi években derült fény arra, hogy a köldökzsinór szöveti állományában is találhatók őssejtek, a mezenchymális őssejtek. Ezek az őssejtek gyakorlatilag az emberi test valamennyi szövetféleségét képesek regenerálni, ráadásul együtt alkalmazva a köldökzsinórvér eredetű őssejtekkel, jobb beépülést és gyorsabb felépülést tesznek lehetővé.

Forrás: kovacsbarnabas.blogspot.hu
Forrás: kovacsbarnabas.blogspot.hu


26 éve segített először

Az első sikeres, köldökzsinórvérből nyert őssejt beültetése 1988-ban történt Párizsban. Eliane Gluckman és munkatársai egy Fanconi-anémiában szenvedő fiú és újszülött testvére között találtak tökéletes HLA-egyezést, ezért a beteg gyermekbe a testvéréből származó köldökzsinórvért transzplantálták. A kezelés eredményeként a fiú meggyógyult. Ez volt az első klinikai bizonyíték arra, hogy a köldökzsinórvér valóban megfelelő őssejtforrás és alkalmas a transzplantációra. Azóta több mint 30 ezer köldökzsinórvér-transzplantációt hajtottak végre világszerte.

Magyarországon az első őssejt-transzplantációt 1974-ben végezték, az eljárás 1984-től vált rendszeressé a hazai orvosi gyakorlatban. 2001-ben került sor az első köldökzsinórvérből származó őssejtek transzplantációjára.

A fejlett országokban három lehetősége van a várandós kismamának: vagy lemond a mintáról és azt megsemmisítik, vagy felajánlja, hogy egy donorbankba, közösségi bankba kerüljön, vagy fizet azért, hogy önmagának egy családi bankban megőrizzék.

Közösségi és magánbankok világszerte

Nem klinikai kísérlet, üzleti “blöff”, vagy bizonytalan kimenetelű “vakugrás” az, ami akár Magyarországon, akár a világ több tucat országában a köldökzsinórbankokban folyik. Sok helyen közösségi és magánbankok együttműködésében gondoskodnak arról, hogy minél többen részesei lehessenek az orvostudomány egyre nagyobb léptékű fejlődésének. Évről évre megduplázódik ugyanis a köldökzsinórból nyert őssejtek felhasználása. Egyre több orvosi területen és betegségben alkalmazzák, és ment életet az időbeni gondoskodás. Magyarországon egy magánbank kezdeményezte elsőként, néhány hónapja pedig egy édesanya kezdett aláírásgyűjtésbe egy közösségi köldökzsinórvérbank felállításáért. Ma ugyanis a betegek egy részénél külföldi őssejtbankból próbál a kórház megfelelő őssejtet szerezni, amiért az állam több millió forintot fizet. A genetikai változatosságot figyelembe véve könnyen belátható, hogy a hazai köldökzsinórvérek között nagyobb valószínűséggel lenne található a hazai betegek számára megfelelő őssejt. Magyarországon ma az újszülöttek 8-10 százalékának köldökzsinórvéréből nyert őssejtmintát fagyasztják le, azt is saját gyermekük számára, míg a többi, több tízezernyi életet mentésére alkalmas anyag biológiai hulladékként veszendőbe megy.

Több százan várnak ma a csodára

Jelenleg az Országos Vérellátó Szolgálat által vezetett csontvelő-transzplantációs várólistán több száz beteg, köztük igen sok 20–35 év közötti fiatal várja gyógyulásának egyetlen esélyét. Körülbelül ötezer donort tartanak nyilván. A szakemberek szerint legalább húszezer potenciális donor kellene, hogy nagy valószínűséggel található legyen megfelelő idehaza. A transzplantációhoz ma a világon és hazánkban is csontvelőből, perifériás vérből vagy köldökzsinórvérből származó őssejteket használhatnak fel.

 A köldökzsinórvér több mint húsz éve forrása a terápiára használt őssejteknek. Ma Nyugat-Európában több mint 30 ezer vérképző őssejt-transzplantációt hajtottak végre. Az összes csontvelő-átültetés 30 százaléka köldökzsinórvérből nyert sejtekkel történik, ebből több ezren a saját vagy rokonuk őssejtjét kapják. Magyarországon ez az arány 5,6 százalék.

 

 

 

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, az nlc Facebook-oldalán teheted meg.

Címlap

top

Szeretnél értesítést kapni?

Az értesítések bármikor kikapcsolhatók a böngésző beállításaiban.

A hét legizgalmasabb cikkei!
Friss sztárhírek itthonról és külföldről
Tudd meg, mit mond a horoszkópod!
Regisztráció

Elfelejtett jelszavad helyett könnyen tudsz új jelszót megadni, ehhez az alábbi lépéseket kell csak követned:

  1. Add meg az alábbi beviteli mezőben az e-mail címed vagy felhasználóneved
  2. A hozzád tartozó címre kiküldünk egy levelet a jelszócseréhez. Ellenőrizd a SPAM mappádat is, ha nem látod pár percen belül a levelet a beérkezettek között.
  3. A levélben kapott linket 24 órán belül lekattintva eljutsz egy felületre, ahol megadhatod az új jelszavad
  4. Jelentkezz be a friss jelszóval

Fiókod törléséhez add meg a jelszavadat:

Itt tudod a jelszavadat megváltoztatni:

Új jelszó mentése