Hírességek inkognitóban: rejtélyes ismert emberek, akiknek csak találgatjuk a valódi kilétét

Aki nem akar híres lenni – mert azért vannak ilyen emberek is –, az többnyire nyilván nem is kerül olyan helyzetbe, hogy fennálljon ennek a veszélye, egyszerűen hétköznapibb életet él, és kész. Kivételek azonban akadnak: ott vannak például a tönkretett gyerekszínészek, akik igazából nem is tudják még felmérni, hogy mibe vágnak bele, vagy mondjuk a diszkrét sztárok, akik a hírnevet vállalják, a magánéletüket viszont megtartják maguknak. És ott vannak azok is, akik ezt a bizonyos diszkréciót annyira komolyan veszik, hogy inkább a kilétüket sem vállalják a nagyvilág előtt, hanem álnéven, inkognitóban, arc nélkül vagy egyenesen maszkban művelik azt, amitől ismertek – ettől pedig természetesen nagyon izgalmassá válnak. Íme a legnagyobb enigmák határainkon innen és túl.

Banksy

A (vélhetően brit) graffitis művei révén korunk leghíresebb képzőművésze, kilétét tekintve pedig talán a leghíresebb élő kérdőjel, ugyanis jellegzetes stenciltechnikája miatt a képeit messziről fel lehet ismerni, az utcán viszont bárki mellett el tud menni, hiába készült róla még dokumentumfilm is. Régi ismerősei szerint a Robin Gunningham névre hallgat, amit a Mail on Sunday nyomozása alapján alátámaszt, hogy a szóban forgó személy mindig arra mozgolódik, ahol új Banksy-alkotások jelennek meg az utcákon, ha viszont azt nézzük, hogy mikor állt elő a graffitis valami újjal, az egy skót újságíró szerint gyanúsan korrelál a nyáron Budapestre érkező Massive Attack turnéival, szóval ilyen alapon lehet Banksy akár a duó egyik fele, az exgraffitis Robert Del Naja is. És ha ez még nem lenne elég vad, felmerült az is, hogy a név valójában nem egy embert takar, hanem egy héttagú csapatot.

Thomas Pynchon

A posztmodern irodalom egyik legjelentősebb figurájának valóban ez a neve, május 8-án lesz 81 éves, a feleségét Melanie Jacksonnak hívják, a fiát pedig Jackson Pynchonnak. Csak épp ezzel az információhalommal semmivel sincs beljebb az, aki igazán szeretne tudni valamit róla, a Súlyszivárvány és a Kísérleti fázis szerzőjéről ugyanis csupán néhány, javarészt ősrégi fotó ismert, interjúkat szinte sosem ad, és többnyire az is titok, hogy hol él. Ennek megfelelően eszméletlen pletykák kaptak szárnyra vele kapcsolatban onnantól kezdve, hogy ő volt az Unabomber, egészen addig, hogy cameózott a Beépített hiba című könyvéből készült filmben – de a legmeredekebb azért mégiscsak az a tény, hogy amikor a Simpsons két epizódjában szerepet kapott Thomas Pynchon, az író belement, hogy a figura a szokásokhoz híven az ő hangján szólaljon meg, mert a fia imádta a sorozatot. Sőt, egy Homer Simpsont lehájfejező mondatot ki is húzatott a szövegéből azzal az indoklással, hogy a karakter a példaképe, és sosem mondana rosszat róla.

Kondor Vilmos

„Kondor Szegeden járt egyetemre, majd Párizsban folytatta tanulmányait. A Sorbonne-on vegyészmérnöki diplomát szerzett, majd visszatért Magyarországra. Jelenleg egy nyugat-magyarországi gimnáziumban tanít matematikát és fizikát. Feleségével, lányaival és kutyájával egy Sopron melletti kis faluban él.” A magyar irodalom legrejtélyesebb figurájának Wikipédia-oldalán évek óta ez a rövid életrajz olvasható a bűnügyi regényei borítóján szereplő biográfia alapján – épp csak annyi változott, hogy került mellé egy kérdőjel, mert ma már egészen valószínű, hogy ez a Kondor Vilmos nem létezik. A magáról alig néhány, kétes hitelességű fotót közreadó, interjút csak e-mailben vállaló írót tartották már rendőrnek, oknyomozó újságírónak és könyvipari szakembernek is, de inkognitóját a mai napig profi módon őrzi.

Buckethead

Minden idők egyik legfurcsább zenésze (szül. Brian Patrick Carroll) nyilvánosan csakis KFC-s vödörrel a fején, fehér maszk mögé bújva mutatkozik – így húzott le szűk fél évtizedet még a Guns N’ Rosesban is. Összesen négy darab – természetesen fiatalkori és/vagy pocsék minőségű – fotó ismert róla, amelyen nem viseli az álarcot, ez pontosan 301-gyel kevesebb, mint ahány szólólemeze van, olyanból ugyanis egy ideje már legalább 20-30-at, de néha 118-at is kiad évente. Ha nem számoljuk az olyan mutatványait, mint hogy egyszer az MTV-nek már nyilatkozott a kezében egy ütemre tátogtatott gumimaszkot tartva (a szóvivőre azért volt szükség, mert a hivatalos sztori szerint Buckethead néma), élete első interjúját tavaly adta egy podcast keretében – akkor teljesen félretette a felvett karaktert, és őszintén vallott félénk személyiségéről, a szüleiről, a szívbetegségéről, valamint arról is, hogy szeretne nyitni egy vidámparkot, de ennél többet nem biztos, hogy érdemes remélni tőle.

Centauri

A hazai irodalom másik híres rejtőzködője tulajdonképpen már nem is rejtőzködik annyira: szinte minden pályatársánál erőteljesebben van jelen a közösségi médiában, köztudott róla, hogy egy nagyobb földbirtokon él a Dunántúlon, és komoly madárrajongó, sőt kiállt már a közönség elé is, előbb külföldön, majd idehaza. Az arcát viszont nem engedi fotózni a nyilvános eseményeken sem (ebben nagy segítségére van elmaradhatatlan széles karimájú kalapja), és titok maradt a valódi neve, a pontos lakhelye és az életkora is, úgyhogy végeredményben még mindig csak ismerős ismeretlennek lehet nevezni.

Elena Ferrante

2016-ban óriási botrányt okozott, hogy egy újságíró a jogdíjak útját és néhány ingatlantranzakciót követve, a magánélethez való jogokra fittyet hányva nyilvánosságra hozta, hogy a világszerte ünnepelt, de 1992-es első regénye megjelenése óta rejtőzködő olasz írónő, Elena Ferrante valójában Anita Raja, a római műfordító. Épp csak az nem biztos, hogy az információ hiteles volt, fél évvel korábban ugyanis Ferrantét már azonosították Marcella Marmo nápolyi történelemprofesszorral, szűk egy évvel később pedig – egy évtizedes elképzelést felújítva – Raja férjével, az író, forgatókönyvíró és újságíró Domenico Starnonéval is. Akárki is legyen tehát a rejtőzködő Ferrante, a végén szerencsére ő nevet.