Hogyan élnek és miből gazdagodtak meg a legvagyonosabbak? Elmondjuk

Lányos zavarunkban talán azt sem találnánk el, hány nullával kellene kiírni az alábbi számokat, de mint látható, jó néhány család akad, akiknek teljesen megszokott ilyen összegekkel dobálózni. Változó, hogyan tettek szert ekkora vagyonra, de ahogyan Az ördög Pradát visel óta tudjuk, egy biztos: sokan azt hiszik, hogy a siker csak úgy megtörténik valakivel, valójában azonban dehogy. Szerencse? Jó üzleti érzék, egyediség, vagy valami egészen más? Ha a receptet nem is találod meg a lentiek alapján, egy lépéssel azért talán közelebb kerülsz a megoldáshoz.

Bernard Arnault és családja: összefognak és együtt dolgoznak

Vagyonuk: 80,7 milliárd dollár

Franciaország leggazdagabb embere, a luxusmárkákat tömörítő LVMH cégcsoport – ide tartozik a Louis Vuitton, a Christian Dior és a DKNY is – vezérigazgatója Bernard Arnault. A francia-belga határon kiterjedt birtokokkal rendelkező család a vagyont az építőiparban alapozta meg, majd 1984-től luxusmárkák megvásárlásával és felfuttatásával a végtelenségig gyarapította. Bernard Arnault a klán feje és a birodalom irányítója, de ma már négy gyereke is vele dolgozik. 

A legfrissebb adatok szerint az Arnault família a hatodik leggazdagabb család a világon (az első helyen 2018-ban a világ legnagyobb kiskereskedelmi láncát, a Walmartot birtokló amerikai Waltonok állnak, az ő vagyonuk 174,5 milliárd dollár). És ha már a jachtokkal kezdtük: a család szuperjachtja a 101 méteres Symphony, 36 tagú személyzet dolgozik rajta.

Amancio Ortega és családja: a spanyolok Steve Jobsa

Vagyonuk: 75,5 milliárd dollár

A ma milliomos Ortega egy vasúti munkás fiaként látta meg a napvilágot, és kifutófiú volt egy ingeket áruló üzletben – innen vezetett az út a csúcsra. A spanyol 1975-ben alapította meg az Inditex divatházat, amelynek legismertebb márkája a Zara. A háromgyermekes, sokat jótékonykodó mogul szerény ember hírében áll: nem kérkedik a vagyonával, általában farmerben és pólóban jár, és még soha sem adott interjút. Pénzét amúgy az utóbbi időben ingatlanba fekteti, a világvárosok legszebb utcáin és terein vásárol épületeket.

Ingvar Kamprad családja: ruhák a turkálóból és spórolás

Vagyonuk: 38 milliárd dollár

Az IKEA alapítója, Ingvar Kampard idén hunyt el, mérhetetlen vagyona így a család, egész pontosan négy gyermeke és azok leszármazottai kezében van, bár úgy hírlik, hogy a felét a svéd államra és jótékonysági intézményekre hagyta. Az üzletember gyerekként gyufák adásvételével kezdte, aztán – látva, hogy milyen jól bánik a pénzzel – az édesapja 17 éves korában nagyobb összeget adott neki, aminek segítségével megalapította az IKEA-t. A 92 évesen elhunyt férfi egész életében spórolt: a repülőn soha nem utazott első osztályon, a teafiltereket többször felhasználta, a karácsonyi ajándékokat leértékeléseken vette meg, és turkálóból is öltözködött.

Ifj. Karl Albrecht, Beate Heidter és családjuk: nem a vagyonért csinálták

Vagyonuk: 28,9 milliárd dollár

A két testvér annak a 2014-ben elhunyt Karl Albrechtnek a leszármazottja és örököse, aki megalapította testvérével, Theóval a most nagyjából tízezer üzletet számláló Aldi élelmiszeráruház-láncot (melynek nevét egyébként az Albrechtből és a diszkont szóból alkották). A részvények többsége most a testvérpár kezében van, de a család többi tagjának sem kell fél évnél idősebb autóval járni. És hogy ki örökli a hatalmas vagyont? Beate hat gyermeke, az ifjabb Karlnak ugyanis nem született utódja. Ennek ellenére a férfi mindig figyelt arra, hogy ne a pénz határozza meg az életét, élvezte a munkáját, és az emberi értékeket mindennél előbbre sorolta.

Stefan Quandt és Suzanne Klatten: a múltjuk miatt kerülik a nyilvánosságot

Vagyonuk: 20, illetve 23 milliárd dollár

Ők a BMW-vagyon örökösei, de nem sokat tudni róluk azon kívül, hogy a bátynak két gyermeke van, a húgnak pedig három. Hogy miért kerülik a nyilvánosságot, ahhoz vissza kell ugrani a második világháború idejére és a náci rezsimhez, Stefan és Suzanne ugyanis Harald Quandtnak a gyermekei, aki a náci propagandaminiszter, Joseph Goebbels feleségének korábbi házasságából született. Mint ismert, a háború végén Magda Goebbels és a férje mind a hat közös gyereküket megölték, majd öngyilkosságot követtek el, így Harald volt a néha a Harmadik Birodalom first ladyjének is nevezett asszony egyetlen életben maradt leszármazottja, ráadásul az apja, Günther Quandt iparmágnás (és BMW-részvényes) is tagja volt az NSDAP-nek, hadiüzemeiben pedig koncentrációs táborokban raboskodó embereket dolgoztatott, akik közül több százan életüket vesztették. 

A Bettencourt család: gazdagnak születtek, de tékozlás helyett dolgoztak

Vagyonuk: összesen 40 milliárd dollár

A tavaly elhunyt Liliane Bettencourt a világ leggazdagabb asszonya volt, mesés vagyonát pedig gyermekeire és unokáira hagyta, így a család ma is a L’Oréal kozmetikai vállalat 33 százalékos tulajdonosa, amelynek égisze alá napjainkban olyanok tatoznak – többek között –, mint az Armani, az Yves Saint-Laurent, a The Body Shop, a Lancome és a Ralph Lauren. Liliane egyébként ugyanúgy beleszületett a gazdagságba, mint utódai, és 15 éves korában csatlakozott az édesapja, Eugene Schueller által alapított kozmetikai céghez, ahol eleinte samponokat címkézett. A papára azonban nem lehet büszke: az 1930-as években Schueller hozta létre és finanszírozta a La Cagoule nevű szélsőséges fasiszta szervezetet, amely a nácikkal is együttműködött a második világháború idején.

Stefan Persson, Lottie Tham és családjuk: a kicsit is becsülik

Vagyonuk: 16, illetve 3 milliárd dollár

A svéd testvérpár tulajdonában van az édesapjuk által 1947-ben alapított H&M divatcég jelentős része. Hogy miért van ekkora különbség a vagyonuk között? Azért, mert Stefan a cég 38 százalékával, míg Lottie „csak” a részvények 5 százalékával rendelkezik. Stefan mindhárom gyermeke is milliárdos, a saját üzleteiket vezetik, az egyikük, Karl-Johan Persson pedig 2009-ben a családi vállalat ügyvezető igazgatói székét is átvette, de Lotti két gyermekének sem kell éppen segélyből élni.

A Henkel család: régi alapelvek mentén haladnak

Vagyonuk: 20 milliárd dollár

A család tulajdonában álló vállalat állítja elő a Persil mosóporokat, illetve a Fa márka is az övék. Az 50 ezer alkalmazottat foglalkoztató cég központja Düsseldorfban, Németországban van. A vállalatot Fritz Henkel alapította 1876-ban, ma a Henkel család három generációjának 80 tagja birtokolja a cég részvényeinek 59 százalékát. Új területek felé is nyitottak, a világon egyre több boutique hotelt üzemeltetnek. Az alkalmazottakra nagyon odafigyelnek, a cég eredeti alapelve szerint ugyanis mindenkinek büszkének kell lennie a munkájára.

Az Oerik és a Hoffmanok: nincsenek családi viták a munkahelyen

Vagyonuk: összesen 19 milliárd dollár

Az Oeri–Hoffman família tagjai az 1896-ban Roche néven gyógyszerészeti vállalatot alapító Fritz Hoffman-La Roche örökösei. A svájci gyógyszercéget tulajdonló családok igyekeznek a háttérben maradni, a vezetői feladatokat szakemberekre bízzák. Kivételt ez alól csak ketten képeznek: a legfelsőbb szinten Andre Hoffman és unokatestvére, Andreas Oeri képviselik a család mintegy 45 százalékos részesedését.

A Dumas család: hisznek a hagyományokban

Vagyonuk: 30 milliárd dollár

A Dumas családnak 70 százalékos részesedése van a Hermes International divatházban – ezzel Franciaország harmadik leggazdagabb családja. Axel Dumas, aki ötödik éve irányítja a birodalmat, hatodik generációs örököse a cégcsoport alapítójának, Thierry Hermesnek, aki 1837-ben hozta létre a vállalatot. A Hermes olyan luxuscikkeket árul, mint az egymillió forinttól induló Kelly, vagy a két és fél milliós Birkin női táskák.

(Forrás: Sunday Times; Business Insider; Forbes)