Hol vannak a tudásalapú vetélkedők? Mindig, de tényleg mindig felmerül ez a kérdés, amikor egy új vetélkedő kerül a képernyőre. Valahogy úgy tűnik, hogy míg a régi, szerencsén alapuló műsorokat sorra húzzák elő a csatornák, addig azok az adások, ahol az “elmepalotánkra” kell támaszkodnunk, ma már senkit nem hoznak lázba. Kár.
Dorci, a mellkasszorítóan szép
Az újjáélesztett Szerencsekerék után itt van nekünk a Zsákbamacska, de Rózsa Gyuri helyett Majkával és Pápai Jocival. Pápai sokszor nem jut szóhoz ugyan, de most is jól működik a kettejük barátságán alapuló adok-kapok fajta műsorvezetés. Majkába nagyon belekötni nem lehet, talán csak annyira, hogy átvette Lékai-Kiss Ramóna ordítozását. De milyen kár, hogy nem kapták meg a műsorvezetők Rózsa Gyuri ikonikus, majd 50 centis giga mikrofonját az eredeti játékból. Azt viszont kifejezetten sajnálom, hogy Pap Dorci a “kiscica” és a “mellkasszorítóan szép” jelzőket kapta. Hogy mikor kezdjük már el hanyagolni ezeket a csakis külsőségen alapuló bemutatkozásokat, azt nem tudom. Persze lehet, hogy én nem értem a bókot. De pont annyira idegesítő ez, mint cikkben leírni, hogy „nemcsak szép, de okos is”. Mintha a kettő ütné egymást…
Fotó: TV2
„Egészségesen izgalmas” – konferálják fel a műsorvezetők a vetélkedőt, de, hogy ez pontosan mit takar, arra nem jöttem rá. Mert vajon milyen műsor lehet az egészségtelenül izgalmas? A Zsákbamacska játékait sokban nem újították meg, két lényeges dolgot kivéve. Az egyik, hogy míg Gyuri bácsi a sok-sok nézőtéren ülő kedves emberből választotta ki a játékosokat, addig az új verzióban előre castingolt csapattal futnak neki a műsorvezetők az „egészségesen izgalmas” vetélkedőknek. Itt van például a Sztárban Sztár egyik béna versenyzője is. A játékosok ráadásul jelmezbe öltözve várják, hogy sorra kerüljenek. Az első adásban volt arab sejk, diszkókirálynő és menyasszony is. A maskarák pedig olyanok, mintha farsangi csúcsszezonban a kirámolt jelmezkölcsönző legcikibb maradék ruháit adták volna rá a játékosokra.
Révai lexikon nem kell hozzá (de nem is ez a koncepció)
A szabályok elmagyarázáshoz bőven elég lenne 30 másodperc, de akkor mivel telne ki az 1 óra 20 perces műsoridő? Szóval ezt is húzzák, mint nagyanyám a rétestésztát. A játékokhoz ugyanúgy nem kell más, mint szerencse. Kitalálod, hogy melyik borítékban mi van? Vajon cica, vagy nyeremény van a függöny alatt? A szokásos. Olykor persze helyes válaszok után kapod meg a nyereményt, ám lexikális tudásra ezekhez sincs szükség, hogy csak egyetlen példát hozzunk:
„Hány kismalac volt a mesében?”
A malacokért és azért, hogy melyik kerületben van a Mátyás templom, már hozzád is vágnak 150 ezer forintot, ami lássuk be, könnyű pénz. Az már más kérdés, hogy milyen érzés végignézni, ahogy a győztes és a műsorvezető a földre szándékosan kiszórt bankjegyeket kaparja össze. Nekem kicsit kínos, vagy mondjuk ki: méltatlan.
Pápai Joci és Majka, a Zsákbamacska műsorvezetői (Fotó: TV2)
Az a fránya nyelvtan
Engem a műsor alatt azért kellően zavart, hogy repkedtek a degradáló jelzők, na meg a „te szoptad Madonna csecsét”-féle mondatok. De még ez is szofisztikáltabb volt, mint bármelyik Való Világ epizódból 3 perc. Szóval nem szólok már semmit. Az azonban mégiscsak említést érdemel, hogy a magyarok mennyire nem tudják (ismerik?) a főnévhez járuló fontosabb ragok használatát.
Időközben azt is megtudjuk, hogy az egyik játékos addig táncolt az esküvőjén, hogy vízhólyagos lett a lába – veszettül fontos információ ez is, egy olyan nőről, akit senki nem ismer. Mentségére szóljon, ő szerezte meg a legnagyobb, 1 millió feletti nyereményt. Igazi mázlista, de az már egy másik retro vetélkedő, amit, ha szerencséje van az unatkozó nézőknek szintén felélesztenek egyszer, aztán jöhet az „Emelem a burát, indítom az órát…”
Visszatérve a tudásalapú kvízekhez, legalább a fődíjban volt egy könyvcsomag, és ki tudja, lehet, hogy a festőnek öltözött szerencsés nyertest legközelebb már a Géniuszban láthatjuk…
Fotó: TV2