Megrázóan nyilatkozott a balesetéről és a jelenlegi állapotáról a Nemzeti Színházban tavaly novemberben megsérült Szász Júlia. A hvg.hu-nak adott interjúban többek között azt is elárulta, milyen érzések kavarogtak benne a mentőautóban és a kórházban, valamint hogy éli a mindennapjait hónapokkal a baleset után.
Arra a kérdésre, hogy “amikor történt a baleset, azt gondoltad, hogy meg fogsz halni?”, a következőket vallotta be a fiatal színésznő: “Igen, volt olyan része. Az elején, amikor még nem értettem, mi történt, csak annyit érzékeltem, hogy nem tudok mozogni. Aztán azt hittem, hogy meghaltam, de az csak a dupla adag ketamin volt, amit belém nyomtak. Nagyon durva hallucinációim voltak. (…) Amikor kezdtem kitisztulni, akkor beugrott, hogy ú, basszus, ez a kórház, akkor valami nagy baj van.”
Jelenleg még rehabilitációra jár kórházba, valamint a baleset óta pszichológushoz is. “Ez egy fókuszált terápia. Nehéz, de már érzem, hogy segít” – jegyezte meg.
Szász Júlia a Rómeó és Júlia című előadás közben sérült meg súlyosan Horváth Lajos Ottóval együtt – Fotó: Korponai Tamás
Azt is elárulta, hogy csak a napokban költözött haza 3 hónap után, mivel eddig a lépcsők miatt nem tudott otthon lakni. “De most már profin lépcsőzöm” – tette hozzá.
Szász Júlia arról is beszélt, hogy a baleset óta – mivel korlátozva van a mozgásában – főleg az első két hónapban elég erős hangulatingadozásai voltak. Előtte ugyanis nagyon sokat járt edzőterembe és jógázni is, érzelemszabályozásként is használta a mozgást, megnyugtatta. “Nem tudtam hogyan levezetni azt a sok mindent, ami felgyülemlett bennem. Az életemmel kapcsolatban fogalmaztam meg tanulságokat. Hogy mit szeretnék máshogy csinálni, mi az, amiben már nem fogok megalkudni. Mi az, ami fontos” – vallotta be.
Elmondása szerint durva kommenteket kapott a traumatológián töltött napjairól írt Insta-sztorijai miatt, és emiatt sírt is: “Úgy jött le, mintha egy megmondóember lennék, pedig én ettől ódzkodom, meg picsogni sem volt célom. Csak nem tudtam elaludni, és megírtam ezeket az érzeteket, hangokat, szagokat a magam örömére. Sajnálom, hogy ez félrement, senkit sem akartam megbántani. Meggondolatlan voltam.”
