A Biciklitolvajok egy 1948-ban bemutatott fekete-fehér olasz filmdráma, Vittorio De Sica filmrendező és Cesare Zavattini forgatókönyvíró legelismertebb alkotása. A film az elmúlt évtizedekben kétségtelenül beírta magát a filmtörténetbe és számos díjat is bezsebelt. Többek között 1950-ben egy Oscar-díjat a legjobb idegen nyelvű film kategóriában, illetve még ugyanebben az évben egy BAFTA-díjat is, a legjobb film kategóriában. Ez nem is csoda, ugyanis a mű rengeteg érzelmet tartalmaz. Bemutatja a szegénységben élő családok nehézségeit, a küzdeni akarásukat és a lelki dilemmáikat, amellyel meg kell küzdeniük nap mint nap akkor, ha egy jobb életet akarnak magunknak.
A Biciklitolvajok a mai napig óriási népszerűségnek örvend a filmrajongók körében (Fotó: Instagram)
A történet
A film a második világháborút követő években, Rómában, a külvárosi munkáskörnyezetben játszódik. Főhőse, Ricci szerencsésen munkához jut: plakátragasztó lehet, ha van hozzá kerékpárja. A férfinak azonban nincs, mivel olyan mélyszegénységben él, hogy zálogházba kellett azt adnia. Végül feleségével, az ágyneműiket becserélve sikerül visszaváltaniuk a biciklit, így Ricci végül munkába állhat. Öröme azonban nem tarthat sokáig, ugyanis már az első napján ellopják a biciklijét.
Főhősünk tehát felkerekedik fia, Bruno társaságában, hogy megtalálja a tolvajt és visszaszerezze a járművet, ami a munkavégzéséhez kell. Keresés közben azonban rengeteg kalamajkába keverednek. Útjuk során folyton folyvást szembesülnek azzal, hogy mennyire is nehéz egy szegény ember élete. Ricci kétségbeesett küzdelme a bicikli visszaszerzéséért valóban drámaivá válik a film végére, hiszen nemcsak egy tárgy, hanem egy alapvető munkaeszköz visszaszerzéséről, egy család fenntartásáról van szó, sőt Ricci emberi méltóságának megőrzéséről vagy sérüléséről is.
Bár a film főhőse, Lamberto Maggiorani már 1983-ban elhunyt, a kisfiát alakító színészlegenda, Enzo Staiola a mai napig él és idén tölti be a 85. életévét. Galériánkban végiglapozhatod, hogy hogy néz ki most az a kisfiú, aki tehetségével és rátermettségével levett mindenkit a lábáról!
Enzo Staiola 9 éves volt, amikor maradandót alkotott Bruno szerepében. (Fotó: Instagram)
A mélyszegénységben élő kisfiú karaktere hamar belopta magát a nézők szívébe. (Fotó: Instagram)
A film De Sica, Zavattini és alkotótársaik egyik legismertebb alkotása. (Fotó: Instagram)
De Sica filmjeit egyébként gyakran illette elmarasztalás túlzott érzelmességükért, az árnyaltabb lélektani ábrázolás hiányáért, történeteit jó és rossz emberek szembenállására egyszerűsítő látásmódjáért. Azonban a Biciklitolvajok nem érdemli meg ezt a kritikát, ugyanis magát a való életet emeli be a mozivászonra. (Fotó: Instagram)
A filmet 1948-ban mutatták be és a filmtörténet neorealista irányzatának műve.
Enzo Staiola később nem maradt meg teljes egészében a filmezés világában, ugyanis matematikatanár lett belőle.
Az idén 85. éves, egykori gyerekszínész arca a mai napig jól felismerhető. Igéző szemei szinte semmit sem változtak 9 éves kora óta.