Sisi, vagy ahogy inkább a magyarok emlegetik, Erzsébet királyné karácsonyai rengeteget változtak az idő múlásával. Bár a hercegné gyermekkorában imádta ezt az időszakot, a bécsi udvarba bekerülve inkább csak nyűgként tekintett a karácsonyi ünneplésre, amely nagy pechjére éppen egybeesett a születésnapjával is, így még grandiózusabb volt az egész ünneplés, amely Ferenc József feleségét igencsak fárasztotta. Így hát, nem is csoda, hogy a bécsi udvar elől gyakorta menekülő Sisi a kiegyezés után inkább Magyarországra, Gödöllőre helyezte át a karácsonyi ünneplés helyszínét, ahol a fennmaradt feljegyzések tanúsága szerint igencsak boldog volt. Rudolf fia 1889-es halálát követően azonban soha többé nem rendezett több családi ünnepséget karácsonykor, sőt azt sem engedte, hogy a születésnapján felköszöntsék.
Fotó: Getty Images
A rengeteg fárasztó kötelezettség ellenére azonban Erzsébet karácsonyain is voltak olyan pillanatok, amelyeket érdemes felidézni az 1898. szeptember 10-én tragikusan meggyilkolt uralkodónő életéből. Az alábbi felsorolásunkban ugyanis mind olyan tényeket gyűjtöttünk össze a mára már ikonná vált Sisi életéből, amelyek által még inkább megismerhetjük nem mindennapi személyiségét.
Különleges ajándékkal lepte meg Ferenc Józsefet első közös karácsonyukon
Ferenc József és Sisi első közös karácsonyukat 1853-ban, még jegyespárként ülték meg a bajor possenhofeni Miksa herceg müncheni otthonában. Az akkor még menyasszony, 16 éves lány egy igazán különleges ajándékkal lepte meg az uralkodót, ugyanis egy olyan festményt ajándékozott számára, amely kedvenc hobbija végzése, azaz lovaglás közben ábrázolja a fiatal császárnét. A festményt Karl Theodor von Piloty, a korszak legjelentősebb müncheni történeti festője készítette, a lovat pedig a kifejezetten lovak ábrázolására specializálódott Franz Adam festette meg.
Az anyósoméknál Münchenben az ajándékozás pompázatos volt. Én Sisi már ismert portréját kaptam, ami tényleg szép és nagy örömet okoz.
– írta a családi ünneplést követően édesanyjának az uralkodó.
A festmény a császár szívében egészen különleges helyet foglalt el egészen 1916-ban bekövetkezett haláláig, ugyanis mindvégig hászobájában, az ágya fölött lógott a darab, amelynek ma már csak egy másolatát láthatjuk a Hofburgban, az eredeti ugyanis a család tulajdonába került, majd 2017-ben egy aukción rekord összegért kelt el, eszmei értékének köszönhetően.
Sisi 1865-ben. (Fotó: Getty Images)
Karácsonykor felfüggesztette a diétát
Sisi nem a genetikájának köszönhette karcsú alakját, az uralkodónő ugyanis rendkívül szigorú diétát követett egész életében ez alól pedig a karácsonyi vacsora volt az egyik olyan alkalom, amely kivételt képezett. Ilyenkor előszeretettel fogyasztotta kedvenc süteményeit, a karácsonyi kekszek és aprósütemények egyenesen a gyengéi voltak – legnagyobb kedvence a lila színű ibolya fagylalt volt, de azt télen nem fogyasztotta. Így hát karácsonykor a legnagyobb kedvence a mandulás keksz lett, Bécs leghíresebb cukrászdájából a Demel-ből. A kicsapongását természetesen kőkemény sanyargatás követte, az ünnepek után napokon át koplalt és intenzív tornákkal és sétákkal sanyargatta magát. Nem csoda hát, hogy 172 cm magassága mellett súlya csupán 48-50 kg volt, 50 cm-es derékbőséggel.
Gödöllőn három karácsonyfát is állíttatott
Minden kétséget kizáróan Sisi legkedvesebb karácsonyai Magyarországon, azon belül is a gödöllői Grassalkovich-kastélyban zajlottak. Erzsébet azért szerette az itteni karácsonyokat, mert sokkal családiasabbak voltak mint Bécsben. 1877-ben három karácsonyfát is állított, amelyről így írt akkoriban a Hon című lap:
Három karácsonyfát állíttatott fel a királyné, egyet családja körében, egyet a kastély cselédségének, egyet pedig – és ez volt a legnagyobb – az iskolás gyerekek és a községbeli szegények számára.
A három karácsonya állítása nem csak szépségük miatt volt különleges, hanem azért is, mert azokat Kugler Henrik cukrászkölteményeivel díszítették fel, a fákon levő finomságokat pedig a gyermekek vízkereszt után elfogyaszthatták. Ezért volt hát fontos az, hogy a legmagasabb fa legyen a népé.
A család Gödöllőn. (Fotó: Getty Images)
Imádott ajándékozni
Míg Ferenc József inkább a mai kor szellemének megfelelően ajándékozott, azaz gyakorta megkérdezte szeretteitől, hogy mit szeretnének, vagy szimplán csak pénzt adott nekik, addig Sisi imádott olyan kis kedvességet adni szeretteinek, amelyek egyszerre voltak ötletesek és figyelmesek. Azért is imádta a Gödöllői karácsonyokat, mert Magyarországon még arra is volt lehetősége, hogy kiszökjön a kastélyból azért, hogy ajándékokat vásároljon szeretteinek és szolgálóinak, közben pedig a lakókat is meglepte. Karácsonykor és újévkor is pénzadományokat, ruhákat, játékokat adott a szegényebbeknek.
Ünnepi frizurája több óra alatt készült el
Erzsébet egyik egyik legnagyobb ékessége hajkoronája volt, mely a korabeli beszámolók szerint akár a bokájáig is érhetett, hullámos és dús volt, ráadásul gyönyörű gesztenyebarna színe is elvarázsolta az akkor élt embereket. A magyar királyné rendkívül büszke volt hajkoronájára, mely kezelésének két fő eleme a fésülködés és a hajpakolás volt. Nem csoda hát, hogy karácsonykor is meg akarta mutatni az egybegyűlteknek mesés frizuráját, amelynek elkészítése több, mint hat órát vett igénybe az ünnepekkor.
Sisi 1860-ban. (Fotó: Getty Images)
Korcsolyapályát alakíttatott ki lánya számára
Bár a sportot nem tartották fontosnak a 19. század emberei, Sisi korát megelőzve egyenesen annak szerelme volt. A lovaglás mellett – amelyet szinte már mesteri szinten űzött -, rendszeresen tornázott, gyalogolt, túrázott, hegyet mászott, kerékpározott, vadászott és vívott is. A sportolás szeretetét úgy tűnik, legkisebb lányába, Mária Valériába is igyekezett belenevelni, így hát karácsonykor egy korcsolyapályát alakíttatott ki számára, méghozzá úgy, hogy a gödöllői kastély udvarát vízzel fellocsoltatta.
Nem rajongott Rudolf utolsó neki adott ajándékáért
1888 karácsonyán a trónörökös egy igazán találó ajándékkal, Heinrich Heine kéziratokkal próbált meg kedveskedni édesanyjának. Rudolf annak ellenére, megszerezte anyja kedvenc költőjének kéziratait, nem részesült nagy figyelemben édesanyjától, akivel kapcsolata élete utolsó szakaszában már egyáltalán nem volt fényesnek mondható. Erzsébet fia halála után emésztette is magát amiatt, hogy nem fordított elég figyelmet a békülési szándékra.
