„Szikrák pattognak a szemem előtt… Tudom, pár perc vagy egy óra múlva, de biztosan elkezdődik. Egyre feszültebb vagyok, nem tudom, hogy ez már a roham előszele-e vagy az attól való félelem markolja-e jeges kézként a szívemet. Behúzom a függönyöket, a gyógyszeres dobozban kotorászom. Hányingerem van. És igen, elkezdődik, nem lassan, fokozatosan, hanem rögtön a magas C-ről indítva. Mintha egy szűk vassisak lenne a fejemen, melyet egy kalapáccsal is ütnek kívülről…” részlet egy fiatal nő vallomásából, arról milyen is az élet migrénnel.
Csokitól a vizsgaidőszakig – a migrénprovokátorok
Az Egészségügyi Világszervezet szerint a migrén a harmadik elterjedtebb betegség a világon. A nyugati társadalmakban négyből egy háztartásban biztosan van valaki, aki érintett. Szintén nemzetközileg igazolt adat: háromszor annyi nő szenved élete során visszatérő migrénes szindrómától, mint férfi – írja a medicalxpress.com oldalán szemlézett cikk.
Nem ok nélkül említik szindrómaként, mert a migrén nem „csupán” fejfájás, hanem színes tünetek együttese, amelyek testet, lelket, elmét egyaránt legyengíthetnek. A leggyakrabban előforduló kísérő panaszok közé tartozik a hányinger, hányás, émelygés, szédülés, zsibbadás a legkülönbözőbb testrészeken, a fokozott érzékenység erős fény- és hangingerekre. A migrénes rohamnak lehetnek úgynevezett auratünetei is, jelenségek, melyek mintegy beharangozzák azt. Ilyen a szikralátás (melyről az idézett fiatal lány is beszámolt) vagy a látótér-kiesés. A rohamokban jelentkező, visszatérő és rendszerint egyoldali fejfájást az érintettek görcsös, lüktető, hasogató és az elviselhetetlenségig fokozódónak írják le.
Így érthető a páciensek és szakemberek küzdelme, hogy meghatározzák, kinél mi a migrén kiváltó oka. Amit biztosan tudunk: érkezhetnek migrént provokáló faktorok a környezetből. Ennek klasszikus példái az időjárási frontok, de jelen lehetnek a szervezeten belül is, ilyenek a hormonális változások. Régi megfigyelés, hogy migréntől szenvedő nőknél a havi vérzés idején és az azt megelőző napokban megszaporodik a rohamok száma. De sok érintett számol be arról is, hogy stresszes helyzettel vagy alváshiánnyal küzdve szintén megnő a migrén előfordulásának esélye. Bizonyos élelmiszerek fogyasztása szintén régóta ott van a „gyanúsítottak” listáján: sajtok, vörös húsok, csokoládé, vörösbor. A migrén szempontjából azonban egy ételkomponens az utóbbi időkben kapott nagyobb figyelmet, ez a glutén – egy gabonafehérje, melyet a búza, a rozs és az árpa tartalmaz. A tudományos vizsgálatok kezdetével szinte egy időben reagált a praxis is: számos fejfájásra szakosodott neurológus arra biztatja pácienseit, próbálják ki a gluténmentes diétát.
Migrén és tanulási nehézség a glutén számláján
Ha valaki cöliákiában szenved – emésztőrendszeri zavar, melyet a gluténallergia okoz – világos (legalábbis a szakemberek számára) az összefüggés a glutén és a fejfájás között. Túlérzékenységről van szó, a glutén beindítja az immunsejteket, hogy azok ellenanyagot termeljenek. A cél ilyenkor az, hogy a szervezet elpusztítsa a glutént, mivel ellenségként érzékeli azt.
Ha valaki cöliákia betegség nélkül él és fogyaszt glutént, az bejut az emésztőtraktusba, ahol az étel lebomlik, és a tápanyagok felszívódnak. Cöliákia esetében azonban az immunrendszer a glutént idegentestként érzékeli (mintha az vírus vagy baktérium lenne), és megtámadja azokat speciális antitestekkel, hogy elpusztítsa.
A probléma az, hogy ilyenkor az egyén egészséges szövetei pusztulnak a folyamatban. Más szavakkal, ha azok az emberek, akik a gluténre túlérzékenyek, azt fogyasztanak, immunrendszerük ezt a fehérjét betolakodóként kezeli és ellenanyagokat termel, hogy „elfogják és elpusztítsák” a fehérjét. S ha e fehérje az emésztőrendszerben van, vagy felszívódott más szervekben, az antitestek észlelik ezt, és megtámadják a glutént tartalmazó szövetet.
Ez egy gyulladáskeltő reakció, amely magas készenléti állapotot okoz a testben, és kárt a különböző egészséges szervekben. A szervezet ezek után olyan molekulákat termel, melyek hatására az erek kitágulnak és áteresztővé válnak, vizet és elektrolitokat szivárogtatnak ki, s mindez vizenyőhöz vezet, az adott szervben duzzanatot okozva.
Ha ez az agyban történik, láncreakcióként egy bizonyos régióhoz érve a migrénhez kapcsolódó fájdalom érzékelését hozza létre. A folyamat az egész testre hat, a központi idegrendszertől kezdve az emésztőrendszeren át gyakorlatilag bárhol beindulhat. Így a fejfájáson túl a reakció változatos tüneteket okozhat, gyomor-bélrendszeri problémák mellett olyan általános panaszokat is, mint a kimerültség, de akár tanulási nehézségek hátterében szintén állhat.
Negatív a lelet, mégsem képzelt a beteg
Rendben, megértettük a biológiai folyamatot: a cöliákiások miért szenvedhetnek időről időre migrénes panaszoktól. De a tapasztalatok azt mutatják, hogy a gluténtartalmú élelmiszerek fogyasztása nem csak az ő esetükben okozhat migrénes rohamot. Az ő csoportjukat „nem-cöliákiás gluténérzkenyként” vagy szenzitivitásként említi a szakirodalom (rövidítve: NCGS), ami a gyakorlatban azt jelenti, hogy az említett – vérből kimutatható – ellenanyagok, melyeket az immunrendszer termel a glutén ellen, nincsenek jelen a szervezetben, ám ha e gabonafehérjét tartalmazó termékek az emésztőrendszerbe kerülnek, akkor panaszok jelentkeznek.
Fontos hangsúlyozni, ők sem képzelt betegek. Kivizsgálásuk és diagnózisuk éppúgy szakorvosi feladat, mint a cöliákia esetén. Tehát az első lépés a kivizsgálás, és semmiképpen sem a gluténmentes diéta elkezdése a saját szakállunkra. Az önkéntes gluténmegvonásnak több veszélye is lehet, a többi között például az, hogy nem gluténmentes, mivel nem csupán kenyérfélék, pékáruk, gabonatermékek tartalmazhatják azt. Egészen változatos azon élelmiszerek listája, melyekben előfordulhat, ilyenek egyes felvágottak, gyümölcsjoghurtok, chipsek és még sorolhatnánk. Mindeközben megtörténhet, hogy bizonyos élelmiszerek egyoldalú elhagyása viszont tápanyaghiányt okoz. Tehát ha valóban szükség van speciális étrend bevezetésére, azt orvos javasolja, és az első lépéseket szakképzett dietetikus szakember kísérje! És még egy fontos tény a gluténmentes étrend és a panaszok kivizsgálásának kapcsolatáról: e diéta alatt a vérből eltűnnek a fent említett ellenanyagok, az úgynevezett autoantitestek – ettől hatékony a kezelés. Viszont a diagnosztizálás, differenciáldiagnosztizálás során (annak eldöntésekor, hogy cöliákiáról vagy nem-cöliákiás gluténérzékenységről van-e szó) ez megtévesztő lehet. A szakma ezt álnegatív eredménynek nevezi: a tesztelésekor autoantitestek nem mutathatok ki, akkor sem, ha azok nyomban termelődnének, ha a szervezet találkozna gluténnel.
Gluténmentesen a migrén ellen
Ahogyan arról szó volt, mind a nem-cöliákis gluténérzékenségben, mind a cöliákiában a migrénkor gyulladásos folyamat indul be. E gyulladásos válasz a gluténra könnyen aktiválhatja az említett idegrendszeri láncolatot. Az ételtrigger (ami meghúzza a ravaszt, azaz beindítja a folyamatot) tipikusan tizenöt percen belül okoz migrént az elfogyasztása után.
Ha valakinél a cöliákia vagy akár a búzaallergia bizonyított, egyszerű a megoldás: a gluténmentes diéta. Felmerül a kérdés, hogy akinél negatív a teszt, annak el kell-e távolítania étrendjéből ezt a gabonafehérjét. A glutén elhagyása a migrén megelőzéséért, mint új eszköz, még kutatott terület. Ha valaki nem szenved cöliákia betegségben, de a gluténérzékenység tünetei rendre jelentkeznek, a magyar szakemberek is a gluténmegvonást javasolják, mert a többi tünet megszűnése mellett segíthet csökkenteni a migrének gyakoriságát és intenzitását. A gluténmentes diéta esélyt ad visszaszorítani a gyulladásos reakciókat, melyek beindítják a migrénhez vezető folyamatot. A tapasztalat ugyanis azt mutatja, hogy a nem-cöliákiás gluténérzékenységben a glutén eltávolítása az étrendből megszünteti a panaszokat, visszavezetésével viszont újra megjelennek a tünetek.