A cukorbetegség világszerte több mint 425 millió embert érint – olvashatjuk a Magyar Dietetikusok Országos Szövetségének (MDOSZ) tájékoztatójában –, és a betegek fele nem kap kezelést a cukorbetegségre. Márpedig a korai diagnózis és megfelelő kezelés akár életet is menthet.
A cukorbetegség nem szégyen
Mivel ennyire gyakori, ám közben rendkívül komplex betegségről van szó, ezért féligazságok, tévhitek terjedtek el a cukorbetegségről, ami miatt egyfajta szégyenérzet kapcsolódik hozzá, ez pedig gyakran visszatartja a betegeket attól, hogy felkeressék az orvost, amikor tüneteket észlelnek magukon. A cukorbetegség több típusa is ismert, leggyakrabban az 1-es típusról és a 2-es típusról szoktunk hallani:
- 1–es típus, amikor a hasnyálmirigy nem termeli a vércukor lebontásához szükséges inzulint;
- 2-es típus, amikor a szervezetben csökken az inzulintermelés vagy nem tudja megfelelően hasznosítani az inzulint.
A 2-es típusú cukorbetegség a gyakoribb, amit általában meg lehet előzni rendszeres testmozgással, egészséges étrenddel, a testsúly normál tartományban tartásával. A Semmelweis Egyetem honlapján olvasható adatok szerint minden ötödik 60 év feletti magyar érintett a 2-es típusú cukorbetegségben. Ezt a típust nehezebb diagnosztizálni is, mivel sok esetben kevés tünettel jár, nincsenek olyan egyértelmű jelei, mint az 1-es típusnak, aminek tünetei között megtalálható például az állandó szomjúságérzet, hirtelen fogyás, nehezen gyógyuló sebek, fáradtság vagy étvágytalansággal egybekötött hányinger. A 2-es típusú cukorbetegség emiatt gyakran diagnózis nélkül marad, vagy a kialakulása után még évek telnek el a kezelésig, amikor már a szövődmények jelentkeznek.
Az MDOSZ tájékoztatója szerint a veszélyeztetettek közé tartoznak azok a 45 év felettiek, akiknél a családban előfordult már cukorbetegség, továbbá kockázati tényezők még az elhízás, a magas vérnyomás, korábbi terhességi diabetes, szív- és érrendszeri betegségek – ezekben az esetekben rendszeres szűrővizsgálat javasolt, hogy idejében jussunk hozzá a kezeléshez, amennyiben szükséges.
A cukorbetegség fogalma
Az Emberi Erőforrások Minisztériumának meghatározása szerint „A diabetes mellitus (cukorbetegség, cukorbaj) olyan anyagcsere-betegség, amelynek központjában a szénhidrátanyagcsere zavara áll, de a kórfolyamat következményesen érinti a zsír- és a fehérjeanyagcserét is. A cukorbetegség alapvető oka az inzulin viszonylagos vagy teljes hiánya, ill. az inzulinhatás elmaradása.”
Kontroll mellett az edzés jót tesz a cukorbetegeknek (Kép: Getty Images)
Tévhitek a cukorbetegségről
1. Ha sok cukrot eszel, cukorbeteg leszel
A cukorfogyasztás nem vezet egyenesen a cukorbetegséghez. Annyi igazság azonban van ebben a tévhitben, hogy a cukorban gazdag étrend vezethet elhízáshoz, ami pedig a 2-es típusú cukorbetegség egyik kockázati tényezője. A cukorbetegség kialakulásának okai persze sokkal komplexebbek annál, mint hogy pár sorban ki lehetne fejteni, hiszen van olyan tanulmány is, melyben találtak kapcsolatot a cukros üdítők és a 2-es típusú cukorbetegség között, ám abban egyetértenek a kutatók, hogy az 1-es típusú cukorbetegség kialakulása nem az étrenden és életmódon múlik. Mindenesetre ebből a fenti állításból annyit érdemes megtartani, hogy csökkentsük a cukrot az étrendünkben az általános egészségi állapotunk javítása érdekében.
2. A cukorbetegség nem komoly betegség
Ez a tévhit talán azért alakult ki, mert a cukorbetegség mindenféle típusa annyira elterjedt és gyakori, hogy elkezdték azt hinni az emberek, hogy biztos nem olyan komoly betegség ez. Pedig gyógyíthatatlan betegségnek számít, aminek számos szövődménye lehet: szív- és érrendszeri betegség, vesekárosodás, vakság, bőrbetegség… 2019-ben a WHO felmérése szerint világszerte 1,5 millió ember halálát okozta cukorbetegség.
3. Csak az elhízott emberek lesznek cukorbetegek
A túlsúly és elhízás valóban az egyik fő rizikófaktora a 2-es típusú cukorbetegségnek, ám nem kizárólagos okozója, azaz bármilyen súlyú ember lehet bármelyik típusú cukorbeteg. A Centers for Disease Control and Prevention (CDC) statisztikája szerint például Amerikában 2020-ban a 2-es típusú cukorbetegek között csupán 11 százalék volt elhízott vagy túlsúlyos. Az 1-es típusú cukorbetegségnek pedig semmi köze nincs a testsúlyhoz.
Létezik örökölt túlsúly
„Irodalmi adatok szerint a fejlett országokban élő több milliónyi túlsúlyos lakos kb. 20 százaléka betegszik meg cukorbetegségben, rendszerint 45-60 éves korában. Ezen túlsúlyos cukorbetegeken szinte kivétel nélkül bizonyítható az úgynevezett inzulinrezisztencia, amely a szervezetnek a termelt inzulinnal szembeni érzéketlenségét jelenti. A hasnyálmirigy által termelt inzulin – a szokásosnál nagyobb mennyisége ellenére – sem fejti ki vércukorcsökkentő hatását. A legújabb vizsgálatokkal már feltérképezték az inzulin szintjét szabályzó gén szerkezetét, és az is megállapítást nyert , hogy melyik gén-csoport felelős az elhízásért és ennek következtében kialakuló cukorbetegségért. Bizonyossá válik, az a régóta cáfolt – betegek által gyakran hangoztatott – örökölt kövérség létező és megoldásra váró probléma” – áll a MDOSZ tájékoztatójában.
4. A cukorbetegség vaksághoz és amputációhoz vezet
Szerencsére nem eszik olyan forrón a kását, mert bár az igaz, hogy vannak esetek, amikor a cukorbeteg páciens megvakul vagy amputáción kell átesnie, ám egyáltalán nem elkerülhetetlen következmény egyik sem. Ha a páciens megfelelő kezelést kap és betartja az orvos által javasolt étrendet, mozgásprogramot, akkor nagyon ritkán fordulnak elő ezek az ijesztő szövődmények. Ráadásul a szakértők már megállapították, hogy nem önmagában a cukorbetegség okozza a vakságot vagy azt, ha amputációra van szükség, hanem együtt olyan kockázati tényezőkkel veszélyes, mint a magas vérnyomás, dohányzás, mozgásszegény életmód, elhízás és magas koleszterinszint.
5. A cukorbetegek nem mozoghatnak
Utoljára hagytuk a legártalmasabb tévhitet, miszerint, aki cukorbeteg, az nem végezhet intenzív testmozgást. Azért ez a legártalmasabb, mert a rendszeres edzés igazából nagyon fontos eleme a cukorbetegség kezelésének. Többek között a testmozgás segít abban, hogy elérjük és megtartsuk a normál súlyunkat, ráadásul csökkenti a vérnyomást, ami gyakori kockázati tényező a szövődmények esetében. Közben pedig a mozgás segít a szervezetnek, hogy hatékonyabban használja fel az inzulint. A testmozgás tehát hatással van a vércukorszintre, ám azt szokták javasolni, hogy gyors felszívódású szénhidrát legyen mindig kéznél az edzés ideje alatt, hogy a megelőzzük a vércukorszint-leesést, vagyis a hipoglikémiás állapotot.
Az inzulinrezisztencia:
- Az inzulinrezisztencia egy nagy fekete lyuk, ami beszippant és felforgatja az egész életet
- „Képtelen voltam fogyni, hiába edzettem mindennap” – Ilyen az élet inzulinrezisztenciával
- Minden, amit az inzulinrezisztencia diétájáról tudni érdemes