A vas a testünk számtalan életfontosságú folyamatában részt vesz. Közülük talán a legismertebb, hogy az oxigént szállító hemoglobin egyik alapvető alkotóeleme a vas. A vas továbbá nélkülözhetetlen a sejtek energiatermelő folyamatainak fenntartásában, illetve szükség van rá az enzimrendszerek működéséhez, valamint az idegrendszeri folyamatok fenntartásához is.
Mi történik, ha nem vesszük komolyan a vashiányt?
Világszerte körülbelül egymilliárd ember szenved vérszegénységben. A vérszegénység leggyakoribb oka a vashiány – a vas nélkülözhetetlen elem a szervezeted számára. Ez az ásványi anyag normál körülmények között nagy mennyiségben jelen van a hemoglobinban, mely a vörösvérsejtek fontos alkotóeleme, és a feladata, hogy a létfontosságú oxigént szállítsa a sejtekhez. Ha tehát a szervezet nem jut elegendő vashoz, előbb-utóbb kialakul a vérszegénység.
A vashiány tünetei nem specifikusak, azaz más betegségekkel együtt is előfordulhatnak: fáradtság, fejfájás, ingerlékenység, rosszabb teljesítőképesség, hajhullás jelentkezhet.
Fontos! A vashiányt megfelelő, kiegyensúlyozott táplálkozással vagy tudatos vaspótlással elkerülhetjük.
Fotó: getty
1. Folyamatos energiahiányban szenvedő test
Ha a vashiány súlyosbodik, és már a vörösvértestek képzéséhez sem áll rendelkezésre a szükséges mennyiség, akkor vérszegények vagy más néven anémiásak leszünk. Ekkor a vörösvértestek száma és mérete is csökken, és mivel kevesebb hemoglobint tartalmaznak, a színük is halványabb lesz. Az oxigénszállító funkcióban zavar támad, mindez pedig tovább rontja a szervezet energiaszintjét.
2. Idegrendszeri problémák
A vashiányos vérszegénység a szervezet csaknem valamennyi szervét, szövetét érinti. A vashiány ezért valóban rontja a közérzetet és csökkenti a szervezet teljesítőképességét. Ahogy nem ritkák a vashiány okozta, idegrendszert érintő tünetek sem: előfordulhat fejfájás, mással nem magyarázható ingerlékenység vagy a koncentrálóképesség csökkenése is.
3. Gyermekek vashiánya: visszafordíthatatlan következményekkel járhat
Az agy fejlődése csecsemőkorban a legerőteljesebb, az idegek megfelelő kialakulásához csecsemő- és kisgyermekkorban szükség van a napi 0,6-1,2 mg/kg vas bevitelére. Ennek hiányában a károsodás hosszú távú hatásaival kell számolni: szociális interakció zavarai, tanulási és emocionális zavarok egyaránt lehetnek a vashiányos vérszegénység következményei.
4. Enzimrendszerek zavara
A vas nélkülözhetetlen a sejtek energiatermelő folyamatainak fenntartásában, továbbá az enzimrendszerek működéséhez is szükség van vasra. A szervezetben a vas 15-30 százaléka a vasraktárakban várakozik a későbbi felhasználására. A legfőbb vasraktárak részben a májban, részben a csontvelő speciális sejtjeiben találhatók. Ha valamilyen oknál fogva kiürülnek a szervezet vasraktárai, és nem is kap pótlást a szervezetünk, az enzimrendszerek működésében is zavar támadhat.
5. Amikor meglévő betegség mellé társul a vashiány
Bizonyos meglévő betegségeknél a tünetek nagyon súlyossá válhatnak, például szívkoszorúér-szűkület esetén, amikor az alapból rossz szívizomkeringés mellé a vérszegénység további oxigénhiányt idéz elő. Ez súlyos esetben akár szívizominfarktushoz is vezethet.
Tudtad? Ha a szervezet vasraktárai kimerülnek, súlyos esetben akár szívelégtelenség is kialakulhat.
Csak egy pici odafigyelés szükséges!
A legjobb, amit tehetünk, hogy természetes úton próbáljuk meg pótolni a szervezet hiányzó vastartalmát. A vas legfontosabb forrásai az állati eredetű táplálékok – például a máj vagy a vörös húsok –, de magas vastartalommal bír a spenót, a mandula, a tökmag, a lencse és a vörösbor is. A vashiányon szájon át szedhető vaspótlással („vastablettával”) is úrrá lehetünk vagy épp megelőzhetjük a kialakulását.
(Nyitó kép: getty)