Ha tartósan fáradtnak, kimerültnek érzed magad, akkor könnyen lehet, hogy vashiányod van.

A vashiány, illetve a nyomelem pótlása nélkül idővel kialakuló vashiányos vérszegénység rendkívül sokakat érintő probléma. A tartósan fennálló vashiány miatt a szervezet vasraktárai egy idő után kimerülhetnek, ami a vérképzés zavarához vezethet, ami egy sor változatos tünetet idéz elő.

Miért pont a fáradtság és a fejfájás a vashiány legjellemzőbb tünete?

A vashiány legáltalánosabb tünete a látszólag minden ok nélküli fáradtság. Ez leginkább annak tudható be, hogy a szervek és szövetek oxigénellátása romlik. A szív többet dolgozik, hogy fenntartsa a vérkeringést. Ezzel a kimerültséggel gyakran együtt jár a fejfájás, a gyengeség, az ingerlékenység és a koncentrációzavar.

Ha tehát a fáradtság, levertség érzése állandósul, érdemes felvetni a vashiány lehetőségét, főleg akkor, ha következő tünetek közül is tapasztalsz néhányat: szédülés, hajhullás, illetve csökkenhet a koncentrálóképességünk, valamint a betegségekre is fogékonyakká válhatunk.

Ha a vasraktárak készlete megfogyatkozik, a hemoglobin termelése és a vörösvérsejt-képzés is károsodik: a vörösvértestek mérete kórosan csökken, a színük halványabb lesz, ezáltal a vashiányban szenvedők egyre sápadtabbak lesznek. Súlyos esetben kialakul a vashiányos vérszegénység, amikor már a vörösvértestek száma is jelentősen lecsökken. Ez az állapot rendszerint lassan alakul ki, mivel a szervezet vasraktárainak felhasználása hónapokig is eltarthat.

Vashiányt jelezhet továbbá:

• hevesen verő szív,
• duzzadt nyelv, töredezett körmök,
• száraz bőr,
• berepedezett ajkak,
• orrnyálkahártya kisebesedése,
• herpesz megjelenése,
• nyugtalan láb szindróma.

Tudtad? Ha mozgás során az ember hamar kifullad, az a csökkent állóképesség eredménye is lehet, azonban ha valaki túlságosan is korán kezdi kapkodni a levegőt, akkor az vashiány okozta vérszegénységet is jelezhet. Ekkor ugyanis kevesebb oxigén jut el a tüdőből a szerveinkhez, így az ember azt érezheti, több levegőt kellene belélegeznie.

Hogy előzhetjük meg?

• Reformáljuk meg az étrendünket: a növényi táplálékok közül magas vastartalma van például a spenótnak, a mandulának, a tökmagnak és a lencsének is.
• Minden főétkezésnél együnk valamilyen húsfélét! A vörös húsok – marha, borjú, bárány, nyúl – vasban bővelkednek, és ez a vasat a szervezet könnyebben is hasznosítja, mint a fehér húsokban (csirke, pulyka, hal) vagy a növényekben lévőt.
• A belsőségekben (például máj, szív) szintén sok vas van, de a magasabb telítettzsír- és koleszterintartalmuk miatt fogyasztásuk csak havi 1-2 alkalommal javasolt.
• Lehetőleg minden étkezés tartalmazzon C-vitaminban gazdag élelmiszereket, például citrusféléket, csipkebogyót, paprikát, káposztát, burgonyát.
• A nagyobb mennyiségű – napi 3 csészénél több – fekete tea, illetve kávé fogyasztása kerülendő, mert a bennük lévő csersavak gátolják a vas felszívódását.
• A vashiány egyik legfurcsább tünete, amikor az érintett felettébb szokatlan dolgokat kezd el megkívánni: pl. agyagot, sarat, krétát, jeget. Hogy pontosan miért, azt egyelőre nem tudjuk, de a legtöbb elmélet szerint a vashiányos betegek a hiányzó ásványi anyagot próbálják ilyen módon pótolni.

Ha vaspótlásra van szükségünk, akkor feltétlenül ellenőrizzük a készítmény elemi vastartalmát, ami napi 100 milligramm körüli mennyiségben ideális. Ne tévesszük össze a vas-só tartalommal, amelynek csak 20-30 százaléka az elemi vas.

Tudj meg többet a testedről!

• 5 különleges testi adottság, amivel csak kevesen rendelkeznek
• Tévedsz, ha azt hiszed, csak az orrod érzékeli a szagokat
• Kvíz: Ezt biztos nem tudtad az emberi testről

 
(Nyitókép: Getty Images/recep-bg)