Tévedsz, ha azt hiszed, csak az orrod érzékeli a szagokat

Testünk rengeteg különböző részből áll, amelyek láthatatlan harmóniában működnek egymással, hogy a napi feladatok elvégzésében támogassanak bennünket. Némelyikük – mint a szív és a tüdő – kiemelten fontos szerepet játszanak, de kár lenne vitatni, hogy minden testrész ugyanolyan fontos a maga módján. Egyes testrészek ráadásul rendelkeznek különleges képességekkel is a mindennapi funkcióikon túl. Sokszor ezzel nem is vagyunk tisztában, mivel a különleges képességekre nem feltétlenül van szükség. De azért jó, ha tudjuk, hogy bizonyos helyzetekben a legkorszerűbb gépek precizitását is felülmúlják a testünk bizonyos szervei.

A máj képes megújulni

A testünk gyógyulási képessége egészen rendkívüli. Ha ez nem lenne így, minden kisebb seb potenciális életveszélyt jelentene. Mindazonáltal az öngyógyító képességeink sem határtalanok: nem képesek például az elveszett szövetek regenerálására. Szöveti károsodás esetén a legtöbb, amit testünk tenni tud, az a hegképzés. Egyetlen kivétel van ez alól: a máj , amely az egyetlen olyan szervünk, amely képes teljes mértékben regenerálni magát. Ez a képesség a tudósokat is régóta lenyűgözi, még akkor is, ha nem értik teljesen a dolog mechanizmusát. Egy közelmúltban készült tanulmány szerint a titok nyitja, hogy a máj sérülés esetén képes átprogramozni magát, és újra a gyerekkori állapotát szimulálja, majd újranöveszti önmagát, mintha mi sem történt volna.

Az emberi bőr is képes a szagok érzékelésére

A szaglás az egyik leghasznosabb képességünk. Figyelmeztet minket a környezetben ránk leselkedő esetlegesen káros mikrobákra, és hála neki pontosan tudjuk, mit kell elkerülnünk, hogy egészségesek maradjunk. Mindig azt feltételeztük, hogy kizárólag az orr az a szerv, amelynek megvan ez a képessége. Néhány újabb kísérletben azonban azt találták a kutatók, hogy más szervek – például a bőrünk – is képes érzékelni a szagokat. Egy tanulmányban a kutatók arról számoltak be, hogy a bőr sejtosztódási módra kapcsol, ha szantálfaolaj szintetikus formájával érintkezik. Egyszerűbben fogalmazva, bizonyos típusú szagok, illatok jelezhetik a bőr számára, hogy indítsa be gyógyulási folyamatát. És ez teljesen független az orrunk szaglóreceptorairól. Az, hogy a test miért érzékeli a szagot – és pontosan mely szervek vesznek részt a folyamatban –, sok érdekes kutatás tárgyát képezi. Az eddig rendelkezésre álló információk alapján úgy tűnik, hogy a szagoknak más olyan funkciói is lehetnek, amelyekről jelenleg még nem tudunk.

A csontjaink erősebbek az acélnál

A tudósokat is régóta lenyűgözi az emberi csontozat ereje és rugalmassága. Kutatások szerint ennek magyarázata a csontok felépítésében keresendő. Az emberi csontok úgy vannak kialakítva, mint egy kötél, melyet egy spirális szerkezet köt össze. Minden réteg a nanoméretig megismétli ezt a formációt. Úgy kell ezt elképzelni, mint egy olyan kötelet, melynek szálai és bonyolult szálakból állnak össze, és azok még kisebb, összetett szálakból – és így tovább egészen 5 nanométeres szintig.

A szemünk képes becsapni az ízérzékelésünket

Tudjuk, hogy szemeink lenyűgöző dolgokra képesek – elég csak az éjszakai látást vagy a nagy sebességgel haladó dolgok nyomon követésének képességét említeni. Mindez azonban csak a látványhoz kapcsolódik. Gondolnátok, hogy a látásunk az ízlelésünket is befolyásolja? A kutatások azt bizonyítják, hogy az emberi szem viszonylag jó az ízek azonosításában. Továbbá, a látásunk képes becsapni az ízlelőbimbóinkat is. Egy kísérletben profi borszakértőknek adtak két pohár bort. Mindkét pohárban ugyanabból az üvegből származó fehérbor volt, azonban az egyik pohárban lévő mintát ízetlen, vörös ételfestékkel megszínezték. A borászszakma nagy felháborodására a szakértők bizony vörösborként azonosították az utóbbit. Még mielőtt könnyelműen kijelentenétek, hogy ebből is látszik, mekkora kamu az egész borszakértőség, a kutatók szerint ennél bonyolultabb a megoldás. A helyzet ugyanis az, hogy amikor az agyunk két ellentmondó információt kap, a látás irányából érkező felülírja a más érzékszervtől bejövőt, amint az előző kísérletből látszik, akkor is, ha sokéves tapasztalattal rendelkezik valaki.

Az agyunk képes manipulálni az időt

Albert Einstein egész életében igyekezett meggyőzni a világot: az idő relatív. Csak éppen az eszközök most állnak rendelkezésre ahhoz, hogy ez bizonyítható legyen, és minél több vizsgálatot végeznek a témában, annál világosabbnak tűnik, hogy tökéletesen igaza volt. Ma már tudjuk, hogy az időérzékelésünk függ attól, hogy a világűr mely pontján vagyunk, illetve még egy sor egyéb tényezőtől.

Drámaian megváltozhat az emberi test 2100-ra

A tudomány álláspontja szerint az agyunk is hatalmas szerepet játszik abban, hogy hogyan érzékeljük az időt, és még arra is képes, hogy szükség esetén „meghajlítsa”. Ennek magyarázata pedig az, hogy a belső óránk állása különbözik az objektív időtől, s előbbit az agyunk különböző területei irányítják. Észrevettétek már, hogy ahogy idősödtök, mintha felgyorsulna az idő múlása? Bizonyos szempontból ez tényleg így van. A kutatók szerint ugyanis a belső óránk igazából lassul, ahogy öregszünk, amit úgy érzékelünk, hogy a bennünket körülvevő világban minden – így az idő múlása is – gyorsul. Hasonló dolog történik akkor is, amikor boldogok vagyunk, és úgy érezzük, szalad az idő.

Egyre gyorsabban pereg… (Fotó: Pexels)

(via Listverse)