A menstruáció általában 28 napos időközönként jelentkezik, ami egyénenként eltérő lehet, de a 21 és 35 nap közötti hosszúságú ciklus még normálisnak számít. Cikluszavart jelezhet viszont, ha a két menstruáció közti idő túl rövid, vagy ha éppen hogy túl hosszúra nyúlik.
Vérzészavar bármely életkorban előfordulhat
A klimax kapujában a ciklus megváltozása élettani folyamat, hiszen a negyvenes életévektől kezdetét veszi a petefészek-működés hanyatlása, és a nők elindulnak a menopauza felé vezető úton. A csökkenő hormontermelés elsőként a menstruációs ciklus megszokottól eltérő rendjében nyilvánul meg. A két menzesz közti időtartam rövidebbé vagy hosszabbá válhat, egy-egy vérzés akár ki is maradhat, valamint jelentkezhetnek úgynevezett köztivérzések, pecsételések. Változhat a menstruáció hossza, illetve a vérzés mennyisége is.
Fogamzóképes, illetve serdülőkorban számos okból lehet szabálytalan a ciklus
Nem feltétlenül szervi eltérés, vagy valamilyen betegség áll a cikluszavar hátterében, hanem például:
- fogyókúra miatti koplalás,
- erős, megerőltető sporttevékenység,
- komolyabb érzelmi megrázkódtatás (pl. szerelmi bánat),
- túlhajszoltság,
- étkezési zavarok (bulimia, anorexia),
- stressz vagy folytonos idegeskedés.
Ha többször is előfordul, hogy 21 napnál gyakrabban, vagy 35 napnál ritkábban jön meg a menzesz, az cikluszavarra utal.
Már kórosnak tekinthető, ha a vérzés az átlagosnál jóval rövidebb vagy hosszabb ideig tart, ha rendszertelenül jelentkezik, ha nagyon fájdalmas, vagy ha a vér élénk színű vagy alvadékos, illetve ha a két menstruáció között időszak túl rövid vagy túl hosszú, vagy ha a menstruáció akár három hónapnál hosszabban elmarad.
Tudtad? A tinédzserkorban rendszertelenül jelentkező menzesz még nem tekinthető kórosnak, ezzel csak akkor szükséges orvoshoz fordulni, ha a vérzés nagyon bőséges vagy ha túl hosszú ideig tart.
(Nyitókép: Getty Images)
A cikluszavar komolyabb problémát is jelezhet
A kórosan megnyúlt idejű és erős vérzés jelezhet betegséget is, például miómát, a méhnyálkahártya túlzott megvastagodását, pajzsmirigyproblémákat, endometriózist, de kiválthatja akár méhen belüli fogamzásgátló eszköz is. Ha túl erős a vérzés, ezt a problémát semmiképp se hanyagoljuk el, mert vérszegénységhez vezethet!
Mióma
A mióma a méhizomzat jóindulatú daganata, amely okozhat erősebb hasi görcsöket és fokozottabb vérzést is. A szervezetben az ösztrogéntúlsúly miatt kialakuló mióma általában hormonális gyógyszerekkel is kezelhető.
Petefészekciszta
A petefészekciszta gyakori oka a menstruáció kimaradásának. Ha a megérett petesejt nem lökődik ki a tüszőből, a tüszőfolyadék felszaporodik és rendellenes, akár öt-tíz centiméter átmérőjű, többnyire folyadékkal teli tömlőszerű képződmény alakul ki a petefészken, amely hormont termelve befolyásolhatja a ciklust. Hatására a menstruáció késhet, kimaradhat. Ha a ciszta nem szívódik fel magától néhány menstruációs ciklus alatt, orvosi beavatkozásra van szükség.
Méhpolip
A méhpolip a méhtestet bélelő nyálkahártya kóros túlburjánzása. Ez a sokakat érintő elváltozás jellemzően befelé, a méh ürege felé növekszik. Pontos oka nem ismert, valószínűleg hormonális eredetű, de krónikus gyulladáshoz társulva is kialakulhat. Gyakrabban jelentkező menstruációval, illetve közti vérzéssel hívhatja fel magára a figyelmet. A polip eltávolítása azért fontos, mert megléte akár meddőséghez is vezethet.
A cikluszavar a fogantatást is megnehezítheti
Az agyalapi mirigy által termelt „anyasági hormon”, a prolaktin szerepe a szülés utáni tejelválasztás beindítása és fenntartása. A prolaktin kis mennyiségben állandóan jelen van a női szervezetben, ha azonban terhesség vagy szoptatás nélkül is magas a szintje, akkor megzavarhatja a ciklust, amivel pont a fogantatást akadályozhatja meg.
Vegyük észre a figyelmeztető jeleket, és ne féljünk segítséget kérni!
Tudj meg többet a testedről!
- 5 különleges testi adottság, amivel csak kevesen rendelkeznek
- Tévedsz, ha azt hiszed, csak az orrod érzékeli a szagokat
- Kvíz: Ezt biztos nem tudtad az emberi testről
(Nyitókép: Alihan Usullu/Getty Images)