Napjainkban kifejezetten ijesztő élménynek számíthat a szaglás elvesztése: gondoljunk csak arra, hogy ez akár a koronavírus-fertőzésre jellemző tünet is lehet.

Egy friss tanulmány ugyanakkor azt mutatja, hogy sok tinédzser inkább veszítené el a szaglását, mintsem valamely közösségi oldalon meglévő fiókját. Pedig ennyire kevéssé törődni a szaglásunkkal nagy hiba: ez olyan érzékelés, amelynek értékét talán csak akkor ismernénk fel, ha valamiért elveszítettük.

Ne becsüljük le a szaglásunkat! Két drezdai tudós, Thomas Hummel és Illona Croy a szaglásnak az életminőséget befolyásoló hatásait vizsgálták. Megállapították, hogy az életminőséget jelentősen rontja, ha elveszítjük a szaglásunkat. Ahogy öregszünk, mindannyian veszítünk a szaglásunkból, azaz ugyanúgy, ahogy a látásunk vagy a hallásunk, ez is romlik a kor előrehaladtával. 

Mi okozhat szaglásvesztést?

Az orrüregünkben, a szaglóhámban található 12 milliónyi szaglósejtünknek köszönhetjük, hogy a környezetünk ingereiből az agyunk számára is értelmezhető jelek érkeznek hozzánk. A szaglóidegek a szagló-érzéksejtekből indulnak, ezek a sejtek pedig az orrnyálkahártya szaglómezejében, azaz az orrüreg felső részében találhatók. A szaglósejtek felszínét szaglószőr borítja be, és az orrnyálkahártyát bevonó folyadékrétegben oldódó anyagok ingerlik.

Tudtad? Nagyjából 10 ezer különböző szag megkülönböztetésére vagyunk képesek.

Az orrdugulás, az allergia, az orrsövényferdülés vagy az orrnyálkahártya gyulladása egyaránt okozhat átmeneti szaglásvesztést. Az orrnyálkahártya-gyulladás átterjedhet a szaglóhámra, ettől pedig károsodhatnak a szaglóidegek.

Hajlamosak vagyunk alábecsülni a jó szaglás jelentőségét, pedig fontos funkciói vannak:  

• A szaglás figyelmeztethet bizonyos veszélyekre (például gázszivárgásra vagy az étel romlottságára), szerepet játszik a szeretteinkhez való kötődésben, sőt a boldogságérzet kialakulásában is.
• Ahogy fentebb írtuk, a felső légúti fertőzések, fejsérülések vagy akár a cukorbetegség is a szaglás átmeneti vagy végleges romlását okozhatja, ami súlyos esetben depresszióhoz, libidócsökkenéshez is vezethet.
• A szaglás romlása az ízérzékelésre is negatívan hat: rágáskor ugyanis az ételből illékony molekulák szabadulnak fel, amelyek az orrüregben lévő szaglómező receptoraihoz áramlanak, ezáltal részt vesznek az ízérzet kialakulásában.
• A szagok és az illatok tudattalan érzelmi válaszokat váltanak ki belőlünk: egy-egy kellemes illathoz nem egyszer társítunk valamilyen emléket, eseményt, konkrét képeket, illetve érzeteket.
• Még ha ez nem is tudatos, a szaglásnak fontos szerepe van a párválasztásban is. Mindannyiunknak egyedi a testszaga, ami senki máséhoz nem hasonlít, pont mint az ujjlenyomatunk. Ezt a szagot érzékeljük és tartjuk vonzónak vagy taszítónak a párválasztás során.
• Betegségeket is kiszűrhetünk a jó szaglással: például az acetonos lehelet cukorbetegségről árulkodik, a halszagú hüvelyfolyás bakteriális eredetű hüvelygyulladásra hívja fel a figyelmet, a rossz lehelet jelezhet szájüregi problémákat (rossz fog, afta) vagy gyomorpanaszokat, savtúltengést, refluxot.

Tudj meg többet a testedről!

• 5 különleges testi adottság, amivel csak kevesen rendelkeznek
• Tévedsz, ha azt hiszed, csak az orrod érzékeli a szagokat
• Kvíz: Ezt biztos nem tudtad az emberi testről

(Nyitókép: Getty Images /Dmitry Marchenko / EyeEm)