Vashiányok és miértek, azaz mi az a relatív és abszolút vashiány

nlc | 2024. Január 03.
Mit jelent az abszolút és a relatív vashiány? Mi a különbség? Mit tehetünk ellene? Mire figyeljünk? Tegyük tisztába a kérdést!

A vashiány az egyik leggyakoribb hiánybetegség a világon, több mint egymilliárd ember szenved a következtében kialakuló vérszegénységben. A vas a vörösvértestben található hemoglobin nélkülözhetetlen összetevője. Fontos feladata van a sejtek energiatermelő folyamatainak fenntartásában, és az enzimrendszerek működéséhez, valamint az idegrendszeri folyamatok fenntartásához is szükséges. A szervezet nem képes vasat előállítani, ezért, ha a naponta veszített vasat nem pótoljuk megfelelően, előbb-utóbb kialakul a vérszegénység.

(Fotó: Getty Images)

A vashiányt számos tényező kiválthatja:

A vashiány sokféle tünetet okozhat, amelyek az egészen enyhétől a súlyosig terjedhetnek:

A vashiánynak 2 fajtája van:

1. az abszolút vashiány, amikor a vasraktárak a nem megfelelő bevitel (például húsmentes étkezés) miatt merülnek ki, és így alakul ki a vashiány. Ebben az esetben a vas szervezetben történő hasznosítása megfelelő (csak nem jut be elegendő mennyiség).

2. a relatív vashiány pedig azért alakul ki, mert a táplálékkal ugyan kellő mennyiségű vasat viszünk be, de a szervezetünk nem tudja azt megfelelően hasznosítani (például cöliákia, azaz gluténérzékenység esetén a vas nem képes felszívódni a gyulladt bélszakaszból).

„Mivel a barátnőim is elkezdték a vegán étrendet követni, gondoltam, én is kipróbálom. Persze, nem olvastam utána, nem tudtam, hogy milyen következményei vannak, ha nem figyelek oda az étkezésemre. Nagyon keveset ettem, az iskolában sok volt a feladat, és nem bírtam a nyomást. Szédültem, fáradt voltam, nagyon fájt a fejem, egy nap pedig már az iskolába sem tudtam bemenni. Akkor ijedtem meg igazán, amikor nagyon komolyan elkezdett hullani a hajam. Szóltam anyukámnak, aki végül azt mondta, ideje kivizsgáltatni magam, hogy megtudjuk, mi a baj. Voltam vérvételen, amiből kiderült, hogy vashiányos vagyok. A húsmentes étkezés miatt a szervezetem nem jutott megfelelő mennyiségű vashoz, én pedig nem figyeltem a pótlására. A táplálékvas felszívódását számos étrendi tényező is befolyásolja, például a növényekben előforduló oxál- vagy fitinsavtartalom gátolja, a C-vitamin és a folsav pedig segíti a folyamatot – magyarázta el az orvosom. Nagyon hiányoztak már a húsos ételek, és úgy döntöttem, nem érdekel a divathóbort, az egészségem fontosabb. Vaspótló gyógyszert kaptam, és megreformáltam az étkezésemet is. Most sokkal több az energiám, jól érzem magam. Hálás vagyok anyukámnak, hogy még időben elvitt orvoshoz” – mondta a 17 éves Adrienn.

A magas elemivas-tartalmú vaspótló gyógyszerek szedését legalább három hónapon át kell folytatni ahhoz, hogy a kiürült vasraktárak újra feltöltődjenek. Ha vaspótlásra van szükségünk, akkor feltétlenül ellenőrizzük a készítmény elemivas-tartalmát, ilyenkor ugyanis legalább napi 100 mg elemi vas beviteléről kell gondoskodnunk!

Tudtad? A táplálékainkban lévő vasnak két formája van: a szervezetben jól felszívódó hemvas és a nehezebben hasznosuló nemhemvas. A húsokban és a tenger gyümölcseiben egyaránt megtalálható a hem- és a nemhemvas, a növények (például bab, borsó, kelkáposzta) pedig csak nemhemvasat tartalmaznak (éppen ezért a húsmentes étkezés önmagában is megnövelheti a vashiány kialakulásának kockázatát).

Relatív vashiány esetén a helyzet bonyolultabb

„Mindig lehangolt voltam, sápadt, fájt a fejem. A helyzet teljesen tarthatatlan volt, olyan voltam már, mint egy szellem. Sokszor nagyon szaporán vert a szívem, hullott a hajam, rengeteget fogytam ebben az időszakban. A párom pirított rám, hogy ez így nem mehet tovább, menjek el orvoshoz, mert egészen biztos, hogy valami nincs rendben” – kezdte Móni.

A vashiánynak több, nem specifikus tünete van, köztük a hajhullás, a sápadt bőr, a krónikus fáradtság és fejfájás, gyengeségérzet, szédülés, de lehet jele az alacsony vérnyomás, szapora szívverés, továbbá az orrnyálkahártya kisebesedése. Móninál is jelentkeztek a hiánytünetek.

„Voltam vérvételen, ami egyértelműen kimutatta, hogy vashiányom van. Az orvos vaspótló tabletta szedését javasolta, amit el is kezdtem, de egy hónap múlva sem lett jobb a helyzet. Újra kértem időpontot, és a szakember további vizsgálatokat írt elő. Kiderült, hogy nemcsak vashiányom van, de a bélrendszerben is vannak gondok, ugyanis felszívódási zavarral küzdök. A betegség neve cöliákia, azaz lisztérzékenység. Ez egy autoimmun betegség. Ilyenkor a szervezet a glutén egyik fehérjealkotójára, a gliadinra reagál kórosan. A betegségnek jelenleg az egész életen át tartó gluténmentes étrend az egyetlen terápiája” – mondta Móni, aki nagyon megijedt, amikor kiderült, mi a baja.

„Elmentem egy dietetikus szakemberhez is, hogy segítséget kérjek az új étrendem kialakításában. Az alapbetegségem felismerése után gluténmentes étrendre váltottam, a vaspótlást pedig először intravénásan, majd a bélbolyhok visszaépülése után tablettás vaskészítménnyel folytattam” – mesélte kálváriáját Móni.

Tudtad? Felszívódási zavar kialakulhat gyulladásos betegségekben, onkológiai betegségekben, különböző fertőzéses megbetegedések során, bizonyos étel- és italösszetevők, illetve gyógyszerek hatására. Először az alapbetegséget kell kezelni, mert különben nem szívódik fel a vas.

Exit mobile version