A stressz, a túlfeszített lelkiállapot pillanatok alatt képes a szervezet működését megváltoztatni. Jelentkezhet heves szívdobogás, szapora légzés, megemelkedő vérnyomás – ha pedig állandósul, akkor előbb-utóbb tartós fizikai problémákat, betegségeket okozhat.
Milyen testi tüneteket produkálhat a tartós stressz?
Felléphet:
- alvászavar,
- izommerevség, leginkább a nyaki részen és az állkapocsizmokban,
- gyakori fejfájás,
- pattanások megjelenése,
- túlzott izzadás,
- állandó fáradtság,
- szabálytalan légzés, nehézlégzés,
- fulladás, pánikroham,
- puffadás, hasfájás, hasmenés és székrekedés,
- elhízás,
- szexuális élet és hormonrendszer zavarai.
- A gyomor- és bélfekélyek kialakulásának kockázata is megnő.
- A stresszhormonok olyan autoimmun jellegű betegséget is produkálhatnak, amelyben a hajtüszők gyengülnek, hajritkulást és -hullást idézve elő.
- Gyengülhet az immunrendszer is, aminek következtében lassabban gyógyulhatnak a sebeink, illetve gyakrabban és hosszabb ideig lehetünk betegek.
- A tartósan megemelkedett vérnyomás és pulzusszám hosszú távon érelmeszesedést vagy szívinfarktust is okozhat.
(Fotó: Getty Images)
Mi segíthet? A tudatos stresszkezelés!
Stressz ellen kiváló megoldás a rendszeres testmozgás, a jóga és a meditáció, de elérhetjük a relaxációt masszázzsal, zenehallgatással, olvasással vagy egy hobbival is, ami kikapcsol, feltölt minket. Végezzünk olyan örömteli tevékenységeket, mint a séta, a légzésgyakorlatok, a habfürdőzés, a túrázás vagy a társas kapcsolatok felélénkítése, folyamatos gondozása.
- Minden nap legyen legalább 15-20 perc arra, hogy lelassuljunk, befelé figyeljünk vagy egyszerűen csak kikapcsolódjunk és ellazuljunk. Az elmének is szüksége van ezekre a percekre, hiszen, ha állandóan pörgünk, egy idő után kiégünk.
- Indítsuk a reggelt egy rövid, pár perces relaxációval, lélegezzünk mélyeket, képzeljük el a napunkat és azt, mennyire jól fog alakulni. Ha nagy kihívás előtt állunk, azt is képzeljük el, hogy sikeresen vesszük az akadályt. A napot szintén pozitív gondolatokkal zárjuk.
- Zárjuk ki a triggereket: derítsük ki, mi okoz feszültséget az életünkben. Ez lehet a munka, az iskola, a társas kapcsolataink, családi dolgok. Ha képesek vagyunk azonosítani a stressz kiváltó okait, nézzük meg, ki tudjuk-e iktatni őket az életünkből, vagy legalábbis tudjuk-e csökkenteni azokat. Ha nem tudjuk azonosítani a stressz fő okait, próbáljunk meg stressznaplót vezetni. Jegyezzük fel, mikor válunk feszültté és szorongóvá és mit tudunk tenni, hogy jobban érezzük magunkat.
- Egészséges táplálkozás: a rendszeres, kiegyensúlyozott étrend segít abban, hogy jobban érezzük magunkat, jobb legyen a közérzetünk. Együnk változatosan zöldségeket, gyümölcsöket, teljes kiőrlésű élelmiszereket, olajos magvakat, minőségi fehérjeforrásokat.
Bizonyos esetekben a stressz olyan szorongásos zavarokhoz vezet, amivel mi magunk már nem tudunk megbirkózni. Ha túl sokáig maradunk stresszes állapotban, az akár depresszióhoz is vezethet. Ilyen esetben mindenképp szakemberhez kell fordulni. Kérjük ki egy pszichológus, súlyosabb esetekben egy pszichiáter szakorvos tanácsát, ha a tartós stressz már fizikailag is látható formában jelentkezik!