Stressz és alvászavar összefüggése

Stresszes élethelyzeteket nagyon sok minden kiválthat: családi- és/vagy baráti konfliktusok, munkahelyi teendők vagy párkapcsolati viták, anyagi problémák. Ezek belső nyugtalansághoz, stresszhez és szorongáshoz vezethetnek, amelyek miatt még nehezebb helytállni a mindennapokban.

Az alvászavarok több, mint 60 százalékának hátterében környezeti és lelki tényezők állnak:

• Lelki nehézségek: fokozott magánéleti vagy munkahelyi stressz, megoldatlan anyagi problémák, a jövőtől való szorongás.
• Az alvászavarhoz nagymértékben hozzájárulhat az életvitel is: a késő esti étkezés, túlzott alkoholfogyasztás, lefekvés előtti rossz rutin vagy intenzív sport. A kései kávé- vagy teafogyasztás is jelentősen megzavarja a nyugodt alvást. (Szakemberek javaslata szerint délután 5 óra után ne fogyasszunk kávét!)
• Megváltozott napi ritmus és élethelyzet is okozhat problémát: munkahelyváltás, munkanélkülivé válás, nyugdíjazás vagy akár a családi munkamegosztás változása miatt is kialakulhat egy olyan stresszes élethelyzet, amely aztán alvászavarokhoz vezet.
• A megszokott kerékvágásból kizökkent alvásritmus: ez adódhat több műszakos munkabeosztásból vagy akár távoli, kontinenseken átívelő utazásból is. (A jetlaghatás szerencsére pár nap alatt elmúlik.)
• Nem mindegy az alváskörnyezet sem, sőt: a kedvezőtlen zaj- és fényviszonyok, túl meleg, túl hideg vagy levegőtlen hálószoba, kényelmetlen fekhely mind hozzájárulhat az alvászavar kialakulásához.

Így hat a testedre a tartós alvászavar

Létrejöhet egy ördögi kör: nem tudunk kikapcsolni, gondolataink a megoldásra váró feladatok körül járnak, és emiatt nehezen jöhet álom a szemünkre. A feszültségekkel teli nappalokat így álmatlan éjszakák követhetik, emiatt egyre fáradtabbak, nyűgösebbek, idegesebbek, türelmetlenebbek lehetünk a hétköznapokban. Nem ritka az az eset sem, hogy sokan az este közeledtével már előre aggódnak, hogy éjjel megint képtelenek lesznek aludni, és ismét fáradtan kelnek majd. Ez a szorongás pedig meggátolja a valóban pihentető alvást, illetve napközben a feladatokra való koncentrálást.

Tudtad? Életünk egyharmadát alvással töltjük. A felnőtt lakosság több, mint fele számol be alkalmi alvászavarról, a lakosság legalább 10 százalékának vannak krónikus alvásproblémái.

(Fotó: unsplash)

Mikortól beszélhetünk alvászavarról?

Ha a panaszok minimum egy hónapja fennállnak, akkor krónikus alvászavarról beszélhetünk. Ezeket általában valamilyen kóros állapot, például alvajárás vagy depresszió idézi elő.

Az alvászavar jelei:

• éjszakától való félelem,
• szorongás, elalvás előtt fokozódó izgalmi állapot,
• horkolás,
• éjszakai légzéskimaradás,
• az éjszakai ébrenlétek alatt hiperaktív kognitív funkciók – folyamatos gondolkodás, „jár az agyunk”,
• nappali fáradékonyság,
• hangulatromlás,
• koncentráló- és teljesítőképesség csökkenése,
• ingerlékenység.

Amennyiben az alvászavar tartósnak mondható (több, mint egy hónapja fennáll), már a nappali teljesítményünkre, munkánkra is befolyással van, gyakori hangulatváltozásaink vannak, nappal is aluszékonyak, fáradtak vagyunk, akkor érdemes szakértőhöz fordulni segítségért és felderíteni az alvászavar kiváltó okát. Az alvászavar kivizsgálásával háziorvos, ideggyógyász, pszichiáter foglalkozik.

(Forrás: via és via)