A tojás misztikus dolog. Látszólag élettelen, amiből egyszer csak, varázsütésre egy élőlény bújik elő. Mi ez, ha nem csoda? – gondolták már az ókorban is az emberek. Így lett belőle sok-sok vallásban a feltámadás és az örök élet szimbóluma.
A tojásajándékozás szokása több ezer éves. Jóval Krisztus születése előtt, már az ókori egyiptomiak, perzsák, görögök is azzal ünnepelték a tavaszi napéjegyenlőséget, hogy egy rituális étkezés során egymáshoz koccintották a tojásaikat, és az győzött, akié ép maradt. Ahogy egyre pompásabb lett az ünnep – annál díszesebbé váltak a tojások is, amik műtárgyként manapság nem csak húsvét idején kelendők.
A világ leghíresebb tojásai
Minden idők legszebb tojásait egy orosz ékszerész, Peter Carl Fabergé készítette. 1885-ben III. Sándor cár a feleségét akarta meglepni egy drága ékszertojással. A végeredmény egy fehér zománccal borított platinatojás lett, aminek a belsejében egy arany tojássárgája volt, abban egy szintén arany kiscsibe amiben végül egy mini birodalmi korona és egy rubin függő lapult. A cárnő imádta a meglepetést (amely kicsit a mai Kinder tojás ősének is tekinthető), ezért a figyelmes férj ezután minden évben egy hasonlóan ötletes és drága, Fabergé által tervezett tojással lepte meg a feleségét.
A cár halála után a fia, II. Miklós folytatta a hagyományt – ő persze már két tojást rendelt, egyet a feleségének és egyet az anyjának is.
A cári Fabergé-tojások (Fotó: Tony Evans/Getty Images)
Összesen 52 tojás készült el az évek során a cári család számára, mindegyik másmilyen, de hasonlóképp drága és ötletes meglepetésekkel a belsejében. Hattyú, elefánt, minipalota, koronázási hintó, kis vonat, szinte minden előfordult a tojások történetében, ami meglepő és szórakoztató lehetett a családtagok számára. Fabergé ugyanis teljes művészi szabadságot kapott, és korlátlan anyagi forrás állt a rendelkezésére – még a cár sem tudta előre, mi készül a műhelyében. Csak annyit kértek, hogy az eredmény minden évben múlja felül az előzőt.
Bár Fabergé más, gazdag családoknak is készített megrendelésre tojásokat, így összesen 90 létezik, abban mindenki egyetért, hogy a cári tojások a legszebbek. De nem csak Fabergé műhelyében készültek izgatottan a húsvétra. A Birodalmi Porcelángyár is teljes gőzzel gyártotta a nagy napra a tojásokat.
Az egyik aranyórát tartalmazó Fabergé tojás a Londoni kiállításon (Fotó: Peter Macdiarmid/Getty Images)
Legendás pirulás
Az ortodox orosz vallásban ugyanis a húsvéti tojásajándékozásnak régi hagyománya van. Bár kezdetben a katolikus egyház nem igazán támogatta a húsvéti tojásajándékozás rítusát, az annyira mélyen beleivódott a hagyományba, hogy kénytelenek voltak fejet hajtani előtte, sőt vallásilag is megfelelő magyarázatokat találni hozzá.
Az egyik legkorábbi ilyen legenda Mária Magdalénához kapcsolódik, aki amikor Jézus sírjához ment, vitt magával egy tojást, hogy megegye. Maga a sír amúgy szintén a tojás szimbóluma, mert úgy törte fel Jézus a sziklasírt, ahogy a csibe a tojás héját. Az erő ami feltámasztotta Jézust, a tojást vörösre festette, ez Krisztus emberiségért kiontott vérét jelképezi. A másik legenda szerint Mária Magdaléna egy tojást tartott a kezében, amikor Tiberius császárt akarta megtéríteni. A császár nem nagyon hitte a feltámadás történetét, és azt mondta: hogy valaki visszatérjen a holtak világából, pont olyan lehetetlen, mint hogy egy tojás vörössé változzon. Persze megtörtént a csoda: a tojás piros lett, ami így közvetve persze, de a feltámadás bizonyosságául is szolgált, és erőteljesen előmozdította a keresztények ügyét.
Egy orosz tojásfestő Nizhny Tagil városban (Fotó: Donat Sorokin/TASS)
Orosz találmány
Az első írott források már a 15. századtól említik, hogy az orosz piacokon húsvét előtt fából és papírmaséból készült aranyozott piros tojásokat lehet venni, amit gyakran a pap is megáldott. Adták egymásnak a szomszédok, barátok, rokonok, ismerősök. Minden megváltozott azonban a 18. század közepén, amikor megjelent a porcelántojás.
Amikor Nagy Péter cár 1717-ben Európába látogatott, nem csak a flottákat csodálta meg – de a királyi udvarok finom porcelán étkészleteit is. El is döntötte, hogy az orosz modernizálás szellemében, rászoktatja az udvar nemeseit az efféle finom holmikra, és parancsot adott egy orosz porcelángyár megalapítására.
A gond csak az volt, hogy a porcelán gyártás titkát minden európai gyár féltve őrizte, ezért a Birodalmi Porcelángyár alapítása 1744-ig húzódott. Az első darabok pedig még így sem voltak olyan fehérek és simák, ahogyan kellett volna lenniük, ezért I. Erzsébet cárnő a kohókhoz láncoltatta a gyárigazgatót, és azt parancsolta, hogy ott kell ennie és aludnia, amíg nem sikerül elérnie a tökéletességet. Ez nyilván jókora lökést adott a munkának, mert a gyár hamarosan ontani kezdte magából a hófehér porcelán étkészleteket és szobrocskákat. Az első száz évben a cári család annyi munkát adott a gyárnak, hogy eladásra nem is maradt semmi.
Eredeti Fabergé tojás a birodalmi kollekcióból (Fotó: Laski Diffusion/Wojtek Laski/Getty Images)
Kreml Birodalmi Tojás a Fabergé kollekcióból (Fotó: William Thomas Cain/Newsmakers)
Kék kígyó-óra Fabergé tojás a birodalmi kollekcióból (Fotó: Tony Evans/Getty Images)
Narancsfa Birodalmi Tojás a Fabergé kollekcióból (Fotó: William Thomas Cain/Newsmakers)
Eredeti Fabergé tojás a birodalmi kollekcióból (Fotó: Laski Diffusion/Wojtek Laski/Getty Images)
Eredeti Fabergé tojás a birodalmi kollekcióból (Fotó: Laski Diffusion/Wojtek Laski/Getty Images)
Orosz Fabergé tojások a londoni kiállításon (Fotó: John Phillips/Getty Images)
Mini Fabergé tojások a 80-as évekből (Fotó: Tony Evans/Getty Images)
Orosz Fabergé tojások a londoni kiállításon (Fotó: John Phillips/Getty Images)
Orosz Fabergé tojások a londoni kiállításon (Fotó: John Phillips/Getty Images)
Mivel akkoriban a copyright még nem volt igazán erős, a gyár kezdetben a meisseni porcelángyár darabjait koppintotta le, de volt egy önálló produktumuk is: a porcelántojás.
Porcelántojást akkoriban csak és kizárólag Oroszországban készítették, de ott aztán óriási mennyiségben. 1793-ban Nagy Katalin még csak 373 tojást rendelt a gyártól, de száz évvel később, III. Sándor (a Fabergé-tojásos cár) már évente tízezer porcelántojást osztott ki családtagjai, látogatói, a nagykövetek, és a palota dolgozói között. Ezek általában egyszerű, fehér porcelán tojások, rajtuk a cár és a felesége monogramjával. Alul-felül lyuk van rajtuk, amibe szalagot fűztek és faágra lehetett akasztani. Manapság egy ilyen régi tojás 150-200 ezer forint közötti összegért vásárolható meg. A vörös „bivalyvér” színű változatok ennek a dupláját érik. Vannak azonban extra, kézzel festett darabok is, amelyeken szentek, ikonok, tájképek vagy portrék vannak, ezek ára akár a milliós nagyságrendet is elérheti. Persze csak akkor, ha ragaszkodunk a cári pedigréhez, mert amúgy így húsvét környékén nincs olyan piac, ahol ne lehetne szebbnél szebb, kézzel festett tojásokat venni. Disney hercegnőktől a Star Warsig teljesen szabad a piac, és az ár pontosan olyan széles spektrumon változik, ahogyan a minőség is.
A Fabergé nevet a forradalom után több más cég is birtokolta: sampon, kölni, még WC tisztító is készült ezen a néven. 2009-ben Fabergé unokái visszaszerezték a márkanevet, és azóta újra ékszereket gyártanak. Fő termékük a picike tojás alakú fityegőkkel díszített karkötő és fülbevaló.