Így került a nők hátára a dekoltázs

„A nő feltárja testének egyetlen részét, amelyet nem tud ellenőrizni, annak ellenére sem, hogy tisztában van azzal, mit látnak a mögötte álló emberek. Ez a passzív kontroll erotikát teremt” – így fogalmazta meg Alexandre Samson, a 2019-ben, Párizsban megrendezett Hátsó oldal – A divat hátulról című tárlat kurátora, mi is valójában a pláne a hátul kivágott ruhafazonban, mely alig egy évszázada van jelen a divatban. A trendelőrejelzések szerint az idei nyár egyik legfelkapottabb irányzata lesz, ezért most felidézzük a történetét…

Elő a háttal!

A francia décolletage szó eredetileg a női ruha alacsony nyakkivágását jelenti, illetve azokat a testrészeket, melyeket ez a kivágás fedetlenül hagy. A szóban forgó testtájak évszázadokon át jellemzően a nyak, a mellkas – a kor ízlésétől függően kisebb vagy nagyobb – része, illetve legfeljebb a vállak voltak. A 20. század elején azonban a fürdőruhadivatban felbukkant a hátat szabadon hagyó kivágás, majd divatba jött az ily módon lebarnult hát mutogatása, ami magával hozta, hogy a testrészt fedetlenül hagyó szabásvonal átkerült az alkalmi viseletekre is. Az irányzat úttörője Clara Bow, a korszak  egyik legnagyobb filmsztárja és szexszimbóluma volt, aki már az 1920-as években viselt nyitott hátú ruhákat. A hátsó kivágás ugyanakkor csak az 1930-as években terjedt el igazán. 

Clara Bow az 1920-as években (Fotó: Wikipedia)

Plakát az 1930-as évekből (Forrás: Swim Ink 2, LLC/CORBIS/Corbis via Getty Images)

Bette Davis a Kunyhó a gyapotföldön című filmben (Fotó: John Kobal Foundation/Getty Images)

Norma Shearer 1932 körül (Fotó: John Kobal Foundation/Getty Images)

Joan Crawford a No More Ladies című filmben (Fotó: George Hurrell/John Kobal Foundation/Getty Images)

Sylvia Sidney a Thirty Day Princess című filmben (Fotó: Hulton Archive/Getty Images)

Egy Madeleine Vionnet kreáció 1938-ból (Fotó: Chicago History Museum/Getty Images)

Az előző évtizedben népszerű, zsákszerű szabásvonalak ebben az időszakban finomodni kezdek, a derékvonal a helyére került és a természetes, íves, puha női sziluett kiemelése volt a cél. A ruhaanyagok szinte folyékony hatást keltettek a testen, ebbe az irányzatba pedig tökéletesen passzoltak a csupasz háton leomló textíliák. A trend legkiemelkedőbb képviselője Madeleine Vionnet francia kreátor volt, aki a legelegánsabb öltözékeket is képes volt úgy megtervezni, mintha a viselőjük épp csak magára kapott volna egy könnyű anyagdarabot.

Az 1940-es években a hátat szabadon hagyó szabásvonal szinte teljesen eltűnt a divat fősodrából. Az 1950-es években viszont annál látványosabban tért vissza, mégpedig – Jessica Rabbit karakterének egyik későbbi ihletője – Vikki Dougan testén. A színészi babérokra törő pin-up girl azzal hívta fel magára a figyelmet, hogy minden lehetséges alkalmat megragadott arra, hogy merészebbnél merészebb hát nélküli ruhákban mutogassa magát. Bár hollywoodi karrierje rövid életű és meglehetősen feledhető volt, a divattörténelembe úgy írta be magát, mint A Hát. 

Fenékig!

Minden idők legikonikusabb hátul kivágott ruhájaként azt a híres-hírhedt estélyit emlegetik, melyet Mireille Darc viselt az 1972-es Magas szőke férfi felemás cipőben című vígjátékban. A Guy Laroche által tervezett fekete, garbónyakú bársony kreáció nem csupán hát nélküli volt, de egészen fenékig mélyítette a dekoltázs fogalmát. Nem mellesleg egészen elsöprő hatással van a hát nélküli ruhák divatjára a mai napig is.  

Ebből a korszakból meg kell még említeni Jane Fonda flitteres estélyijét is a Klute című neo-noir krimiből, mely nem kevésbé legendás darab, mint az előző, még ha a leg-leg-leg státusztól néhány – farpofákat éppen csak eltakaró centiméter – el is választotta.

A nyolcvanas évekre aztán a hátat csupaszon hagyó ruhák már semmi különösebben felkavarót nem tudtak mutatni. Kivéve, ha olyasvalaki viselte azokat, akitől ez minimum váratlan volt, például azért, mert az illető a brit királyi család tagja. Diana hercegnő azonban notórius szabályszegőként és egyben divatikonként ezt a stílust is magáévá tette. Először a Vissza a jövőbe 1985-ös premierjén jelent meg egy hátul kivágott Catherine Walker estélyiben, majd néhány hónapra rá a Halálvágta bemutatójára is egy hátvillantós ruhát választott. Később, különösen a Károly hercegtől való különválását követően több alkalommal is viselt hátul dekoltált darabokat.

A legemlékezetesebbek

A hátat szabadon hagyó ruhák legutóbbi nagy fénykorukat az ezredforduló környékén élték, ám teljesen soha nem mentek ki a divatból. A „műfajban” pedig egészen kiemelkedő alkotások is születtek az elmúlt bő két évtizedben.

1999-ben már önmagában az is kimondottan szokatlannak számított, ha egy női sztár estélyi helyett öltönyben jelent meg a vörös szőnyegen. Celine Dion outfitjének megálmodója, John Galliano azonban még egyet csavart a dolgon: a zakót fordítva, hátvillantós felsőrészként adta az énekesnőre.

Cate Blanchett 2000-es Oscar-ruháját Jean Paul Gaultier tervezte, az ihletforrás pedig egyértelműen Mireille Darc kosztümje volt a Magas szőke férfi felemás cipőben című filmből.

Hilary Swank 2005-ös Oscar-ruhája is összetéveszthetetlenül idézte Mireille Darc többször emlegetett öltözékét. A Guy Laroche akkori művészeti vezetője, Hervé Leger lényegében a divatház névadójának egykori kreációját alkotta újra a kor aktuális irányzatainak szellemében.

Nicole Kidman a 2005-ös Tribeca Filmfesztiválon viselt Azzaro ruháját John Singer Sargent 1884-es Madame X című festménye ihlette.

Kate Hudson A titkok kulcsa 2006-os Los Angeles-i premierjén bebizonyította, hogy egy hátat teljesen szabadon hagyó pucérruha is lehet kifogástalanul elegáns.  

A jelenkor hírességei közül talán Rihanna a hát nélküli ruhák legfőbb zászlóvivője, igaz, ő legnagyobb előszerettel elöl-hátul egyaránt mélyen dekoltált változatokban viseli. Itt épp a 2012-es Grammy-gálán viselt Giorgio Armani estélyiben látható, melyen szintén tetten érhető a Mireille Darc-ruha hatása.  

Miranda Kerr a 2014-es Golden Globe díjátadó afterpertyján aszimmetrikus Emilio Pucciban villantott egy füst alatt hátat, csípőt és lábat is, miközben még  Liz Hurley híres Versace outfitjét is megidézte a Négy esküvő és egy temetés 1994-es premierjéről. Egész tisztességes teljesítmény ez egyetlen ruhától.

A 2019-es MET-gála témája a camp, vagyis a színpadias, ironizáló stílus volt, melynek jegyében Alexander Wang valódi mesterművet alkotott Hailey Bieber számára. A divattervező szintén a Mireille Darc-estélyiből indult ki, mely ebben az értelmezésben millennial pink árnyalatot kapott, az eredeti ruha derékrészét díszítő lánc helyére pedig egy – a 2000-es évek elejének divatját idéző – kivillanó spárgatanga került. 

Még több divattörténet

• Tudtad, hogy mióta van és hogyan született a tükör, és miért vonzódunk hozzá? A tó tükrétől a szelfikameráig
• Amit Dior és a punkok is imádtak – Az állatminták divattörténete
• 9 elfeledett divattervező, akit érdemes ismerned