“Nincsenek szabályaim, mert úgyis csak megszegném őket” – Iris Apfel 100 éves

Iris Apfelt leggyakrabban a világ legidősebb stílusikonjaként emlegetik, idősnek azonban legfeljebb csak az éveinek számát tekintve nevezhető, ugyanis tény, hogy éppen a mai napon tölti be a 100-at. Minden egyéb tekintetben azonban ő az élő, eleven cáfolata mindenféle életkorral kapcsolatos sztereotípiának. “Az emberek folyton azt kérdezgetik, vannak -e szabályaim. És azt mondom, nincsenek szabályaim, mert úgyis csak megszegném őket, tehát időpocsékolás lenne” – vallja.

Egy brossal kezdődött

Iris Barrel 1921. augusztus 29-én született a New York-i Queensben. Édesapja, Samuel Barrel egy üvegekkel és tükrökkel foglalkozó vállalkozás tulajdonosa volt, míg orosz származású édesanyja, Sadye ruhaboltot üzemeltetett. Iris egy farmon nőtt fel, de gyakran bemetrózott New Yorkba, hogy felfedezhesse a multikulturális nagyvárost, Greenvich Village-be pedig egészen beleszeretett. Kiskamasz korától érdeklődést mutatott a divat iránt és gyűjteni kezdte az egyedi ékszereket. Kollekciójának első darabja egy bross volt, melyet 65 centért vásárolt egy antik holmikat árusító üzletben. „Körülbelül 11-12 éves lehettem. Volt egy kis bolt az egyik régi típusú bérház alagsorában, soha nem felejtem el azt a helyet, mert olyan volt számomra, mint Aladdin barlangja. Volt ott egy kis ember, Mr. Darrisnak hívták, kopottas, de elegáns ruhákban járt. Mindig kamáslit és monoklit viselt… és mindig elmondom mindenkinek, hogy úgy bánt velem, mint egy kis hercegnővel” – idézte fel Iris évtizedekkel később.

A középiskola után a New York-i Egyetem művészettörténet szakán tanult tovább, majd a Wisconsini Egyetem művészeti iskolájában folytatta tanulmányait. Ezt követően a Women’s Wear Daily divatmagazinnál helyezkedett el olvasószerkesztőként. Emellett Elinor Johnson belsőépítész mellett gyakornokoskodott, akivel eladásra szánt lakásokat rendeztek be egyedi tárgyakkal.  

Út a legmagasabb körökbe

1947-ben ismerkedett meg később férjével, Carl Apfellel, akivel szinte azonnal egymásba szerettek. “Az első randink Kolumbusz-napkor volt (október 12. – a szerk.), Hálaadáskor megkérte a kezem. Karácsonykor az ujjamra húzta a gyűrűt. Washington születésnapján (február 22.) már házasok voltunk” – mesélte erről a róla készült dokumentumfilmben Apfel, aki saját bevallása szerint soha nem akart esküvőt, azonban a szülei és nagyszülei ragaszkodtak a ceremóniához.

1950-ben Iris és Carl Old World Weavers néven textilipari céget alapítottak, mely elsősorban lakberendezési tárgyak felújítására  szakosodott. Évente kétszer útra keltek, mivel a különleges textíliákat – a luxuskategóriától a filléres, vásári darabokig – gyakran távoli országokból, többek között Törökországból, Marokkóból és Libanonból, személyesen szerezték be. A vállalkozás rendkívül sikeressé vált és a házaspár hamarosan már a legmagasabb körökből kapott megrendeléseket. Többek között a Fehér Háznak is dolgoztak, pályafutásuk során összesen kilenc elnöknek, Trumantől Clintonig.

Apfelék tudatosan döntöttek úgy, hogy nem vállalnak gyermeket, ugyanis úgy érezték, a munkájuk túlságosan lefoglalja őket ahhoz, hogy szülővé váljanak, azt pedig nem szerették volna, ha dadák nevelik fel a gyerekeiket helyettük. “A gyerekvállalás egyfajta protokoll is. Elvárják tőled. Én viszont nem szeretem, ha beskatulyáznak” – mondta erről Apfel a The Guardiannek adott interjújában.

Véletlen ikon

Extravagáns megjelenésével Iris Apfel évtizedeken át a New York-i társasági elit egyik legjellegzetesebb figurájának számított, ám arra, hogy az egész világ megismerje a nevét, egészen 84 éves koráig kellett várnia. Harold Coda, a Metropolitan Múzeum divatintézetének kurátora akkor kereste meg az ötlettel, hogy egy kiállításon mutatná be egyedi stílusát. Iris rábólintott. A tárlat Ritka madár: A pimasz Iris Apfel címmel 2005. szeptember 13-án nyílt meg. Ez volt az első alkalom, hogy a patinás múzeum egy még élő, de nem divattervezőként tevékenykedő személy ruháit és kiegészítőit állította ki. 

A tárlat egy csapásra világhírűvé tette. Ezt követően egymás után kapta a felkéréseket különféle médiaszereplésekre, divat- és szépségipari márkák sora szerződtette modellként, vagy épp készített vele közös kollekciót, divatmagazinok címlapján pózolt, a Texasi Egyetemen pedig vendégoktató lett. 2011 és 2014 között Albert Maysles dokumentumfilmet forgatott az életéből.  

Carl Apfel 2015-ban, néhány nappal a 101. születésnapja előtt hunyt el. Iris imádott férje elvesztése után a – még több – munkába menekült. “68 évig voltunk együtt. Egész nap otthon ülhetnék és és sírhatnék, de inkább megállás nélkül dolgozom, hogy megőrizzem józan eszemet” – nyilatkozta erről akkoriban. Azóta sem lassított a munkatempóján. 2018-ban ő lett a legidősebb személy, akiről valaha Barbie-babát mintáztak, illetve több figurát is tervezett a Mattelnek. 2019-ben, 97 évesen szerződést kötött az IMG modellügynökséggel. Idén tavasszal közös lakberendezési kollekciót készített a Lowe céggel, az Etsy számára pedig egy ékszerkollekciót álmodott meg. A Zenni márka a napokban dobta piacra az általa tervezett szemüvegkeret-kollekciót.

“A hírnév hidegen hagy. A kilencvenes éveimben véletlenül lettem ikon. Ha valaki 20 évvel ezelőtt azt mondta volna nekem, hogy ez megtörténik, azt válaszoltam volna, hogy megőrült” – fogalmazott egy interjújában Apfel, aki ugyanakkor leszögezte, ha már úgy alakult, hogy stílusikonná vált, igyekszik a lehető legjobban csinálni.

Egyébként pedig köszöni szépen, de továbbra sem áll szándékában visszavonulni. És hogy miért? “Életben akarok maradni. Ha abbagyanám a munkát, belehalnék” – fogalmazott.

Még több kortalan stílusikon

• Több mint 70 éve modellkedik, és persze félig magyar, ő Carmen Dell’Orefice
• Nagyon menő az idős házaspár-modell a Vogue-ban
• A lázadó, a magyar és az özvegy – 3 modell, aki 80 felett is divatikon