Ha a TikTokon jelen cikk születésének időpontjában rákeresünk a #twee hashtagre, közel 70 millió találatot kapunk. Ez a szám egy héttel ezelőtt 55 milliónál járt, míg a hónap elején 30 millió körül. Egyértelmű tehát, hogy a trend igencsak felfutóban van. És hogy pontosan miről is van szó? Rögtön elmagyarázzunk.
Mi az, hogy twee?
Maga a twee szó az angol sweet (vagyis édes) selypítve kiejtett változatából ered, de önálló kifejezésként is használják túlzóan édeskés, sziruposan giccses dolgokra. Mindemellett ez az elnevezése annak a stílusirányzatnak is, mely a 60-as 70-es évek esztétikáját idézi meg. Jellegzetes elemei az olyan kissé „nagyisnak” tartott holmik, mint a óriásgalléros blúzok, a konszolidált, kötött kardigánok és pulóverek, a sikkes szövetszoknyák és a szofisztikált egészruhák, a makulátlan szabású kabátkák, a svájci sapkák, hajpántok, masnik, a formás retikülök, a mintás vagy színes harisnyák és térdzoknik, a Mary Jane cipők és az olyan klasszikus mintázatok, mint a pöttyök, a virágok vagy a skótkockák.
A twee legutóbb úgy egy évtizeddel ezelőtt, a hipszter trend egyik ágaként, az akkoriban virágkorát élő Tumblr közösségi oldalon vált felkapottá, és szivárgott be aztán a mainstreambe. Majd pedig ahogy jött, úgy fokozatosan vissza is szorult a retró szubkultúra szintjére. Tavaly év vége felé azonban a TikTok Z-generációs fashionistái szinte egyik hétről a másikra kattantak rá, a felfutása pedig, ahogy arra a bevezetőben említett számok is utalnak, egyelőre megállíthatatlannak látszik.
A twee, illetve annak bizonyos elemei felbukkantak ugyan néhány divatház – így például a Dior, a Coach, Richard Malone vagy épp Molly Goddard – 2022-es kollekciójában is. Azonban az irányzat ez alapján messze nem tűnt annyira meghatározónak, mint az idei esztendőre a kifutókon előirányzott olyan trendek, mint például a pszichedelikus minták vagy az Y2K reneszánsza. A twee markáns újraéledése tehát sokkal inkább köszönhető a közösségi médiának, mintsem a „hivatalos” divatipar szándékainak.
Meg kell ugyanitt említeni a stílus első számú zászlóvivőjét, aki azonban nem egy Z-generációs influencer, hanem egy X-generációs világsztár: Zooey Deschanel. A 42 éves, amerikai színész-énekesnő az aktuális trendektől függetlenül, gyakorlatilag karrierje bő két évtizeddel ezelőtti kezdete óta maga a megtestesült a twee. A stílus oly mértékben meghatározza az imázsát, hogy azt gyakran még a szerepeibe is magával viszi, az általa megformált figurák jelentős része is twee karakter.
A popkultúrában szintén fellelhetünk twee ikonokat, ide sorolható többek között a Wes Anderson-filmek számos alakja vagy épp az Amélie csodálatos élete címszereplője, Amélie Poulain.
Nem csak külsőség
A twee esetében hangsúlyozni kell azonban, hogy nem kizárólag külsőségekben nyilvánul meg, hanem jóval összetettebb ennél. Amint azt Mark Spitz, a 2014-ben megjelent Twee: The Gentle Revolution in Music, Books, Television, Fashion, and Film című könyvében írja: „A punkkal és a hip-hoppal ellentétben nem lehetsz valódi twee egy hajvágástól vagy egy megfordított baseballsapkától. Olvasnod kell… sokat… és általában egyedül.” A twee feltételez egyfajta irodalmi, zenei és filmes tájékozottságot és világlátást is. „Nem csak a bandákat, a könyveket és filmeket kell ismerned; az ezekhez kapcsolódó esztétikát is meg kell tudnod fogalmazni.”
És bár a twee ma elsősorban a 60-70-es éveket idézi meg, a gyökerei annál korábbról erednek: „A twee, mint esztétika, a második világháború alatt és közvetlenül utána született. Kulcsfigurái harcot, kegyetlenséget és pusztítást láttak. Megsérültek, de nem törtek össze. Kreativitással és néha szeszélyesen válaszoltak rá. Disney-ről beszélek, aki az első világháború alatt a tengerentúlon tartózkodott, a második világháború alatt pedig filmeket készített a hadsereg támogatására. Így tett Theodore Geisel, más néven Dr. Seuss is. És Salinger, aki talán a legbefolyásosabb twee figura. Katona volt, látta a harcok és a táborok borzalmait, majd később idegösszeomlást kapott. Ők a mozgalom keresztapái, akik kreativitással válaszoltak a borzalomra és a fájdalomra” – olvasható Spitz könyvében.
A fenti gondolatmenet jegyében pedig vissza is érkeztünk a jelenbe. Számos divatszakember egyetért ugyanis abban, hogy a twee újraéledése voltaképpen napjaink fashionistáinak válasza a pandémia félelmetes és nyomasztó időszakára. A sikkes és feminin twee minden ízében ellentéte a melegítőruhák jelképezte, sivár és voltaképpen beletörődő öltözködési stílusnak, mely a bezártság hónapjai alatt adekvát divatirányzattá lépett elő.
Mi ezzel a gond?
A tweehez ugyanakkor negatív asszociációk is kapcsolódnak, reneszánsza éppen ezért aggodalmat és vitákat is generál. Amikor ugyanis legutóbb a maihoz hasonlóan felkapottá vált, a twee esztétika – akkori első számú fórumán, a Tumblr-en – kéz a kézben járt a „thinspo” propagandával: aki nem volt elég vékony, nem lehetett igazán twee sem. Ebben az értelemben pedig az irányzat kirekesztő volt, veszélyes és káros, sokan pedig attól tartanak, mindez megismétlődhet. Az optimista álláspontot képviselők szerint ugyanakkor az azóta eltelt évtizedben jelentős mértékben átalakult a szépségideálokkal és a testképpel kapcsolatos gondolkodásmódunk. Ráadásul a trend jelenleg elsősorban a Z-generáció kezében van, melyet a testalkatok tekintetében is sokkal nyitottabb hozzáállás jellemez.