A botoxról keveseknek jutna eszébe a mentális egészség, pedig lehet, hogy kéne: egyre több jel mutat arra, hogy hatékony lehet depresszió ellen – számolt be a VICE.
A lap egy 2006-os, egy Eric Finzi nevű bőrgyógyász és egy Erika Wasserman nevű pszichológus által közösen jelzett tanulmány idézett, amiben tíz súlyos depressziós beteg kapott botulinum toxint (közismert nevén botoxot) a homlokuk ráncaiba. Két hónappal az injekció beadása után a 10 beteg közül kilenc esetében megszűnt a depresszió, a tizedik pedg szintén jelentős hangulatjavulásról számolt be.
A botox az egyik legnépszerűbb kozmetikai beavatkozás.
fotó: getty images
A botulinum toxint egy állatok bélrendszerében található baktériumból vonják ki és az izmok átmeneti bénítására használják, ami segít a bőrráncok csökkentésében, valamint olyan állapotok kezelésében, mint a szemhéjgörcs és a migrén.
A populáris kultúrában persze inkább az előbbi felhasználás dominál. Gyorsan találhatunk elrettentő példákat arról, egyik-másik híresség miként esett túlzásba használatával, miközben meglepődnénk, ha tudnánk, környezetünkben milyen sokan élnek az esztétikai kezelések lehetőségével.
Kevesebb ránc = boldogság?
A depresszió igazi „népbetegség”, a WHO szerint több, mint 264 millió ember szenved benne szerte a világon. Egészségügyi Világszervezet tartós szomorúságként jellemzi, valamint a jutalmazó vagy élvezetes tevékenységek iránti érdeklődés vagy öröm hiányaként.
Az állapotra léteznek pszichológiai és gyógyszeres kezelések, de egyes tanulmányok szerint ezek a betegek közel egyharmadánál nem hatékonyak, ezért egyre nagyobb a kereslet az alternatív gyógymódok iránt, amilyen a botox is lehet.
„Egyszerűen nem hittem, hogy egy kozmetikai kezelésnek ilyen mélyreható antidepresszáns hatásai lehetnek. Mint ilyen, azért vágtam bele a kutatásba, hogy megcáfoljam az eredeti eredményeket” – mondta a VICE-nak Michelle Magid pszichiáter, aki a botox antidepresszáns hatását kutatja. „Teljesen meglepődtem, amikor a tanulmányom eredményei tükrözték az eredeti eredményeket”.
A 2006-os tanulmány óta Magid és más tudósok több kutatása is megerősíteni látszik a gyógyszer antidepresszáns hatását, de mivel kisebb, húsz-harminc fős mintán végezték őket, bizonytalanok az eredmények.
Emellett van egy másik, elég nyilvánvaló elmélet is arra, hogy a botox miért működik a depresszió ellen: ha valaki szebbnek látja magát, az minden bizonnyal boldogabb is lesz. Ha pedig nem tudja ráncolni a homlokát sem, az még jobb.
A szakértők által arc-visszacsatolás hipotézisnek nevezett elmélet szerint ugyanis az arc mozgása és kifejezése befolyásolhatja az érzelmeket. Alapvetően a mosolygás boldogabbá, a homlokráncolás pedig szomorúbbá tehet. Ez persze nem azt jelenti, hogy mindenki, aki mosolyog felhőtlenül boldog lenne, sőt. Vannak mosolygó depressziósok, akik a vidámság álarca mögé rejtik a problémáikat és pont ezért nehéz külső szemlélőként észrevenni a jeleket vagy segíteni rajtuk.
Egy csapat szociálpszichológus 2019-ben egy tanulmányt tett közzé, amelyben mintegy 50 év adatait tekintették át, beleértve közel 300 kísérlet eredményeit, amelyekben az arc-visszacsatolás elméletét vizsgálták. Kimutatták, hogy az arcmozgások hatása az érzett érzelmekre ugyan tudományos értelembe véve jelentős, de azért nem túl nagy.
A botox úgy hathat, mint egy antidepresszáns
Ami valószínűbb, az az, hogy a botulinum toxin úgy stimulálja az agyat, mint egy depresszió elleni gyógyszer.
Az amygdala az agynak az a része, amely trauma, félelem és depresszió esetén aktiválódik, és amely a félelmetes vagy fenyegető ingerek feldolgozásáért felelős. MRI-vizsgálatok kimutatták, hogy a homlokba adott botox-injekciók után az amygdala aktivitása csökken. A kutatók úgy vélik, hogy ez vezethet a hangulat és a negatív ingerekre adott reakciók javulásához.
Úgy hat az agyra, mint a gyógyszerek.
fotó: Getty Images
„Elméletileg az kockázat lehet, hogy a félelmi reakciónk is csökken a botoxtól és nem hívja elő a megfelelő menekülési vagy harci választ a veszélyes helyzetekre” – magyarázta Magid hozzátéve, hogy emiatt azért nem kell túlzottan aggódni.
“Az amygdala csökkent aktivitása, amelyet a botox-kezelések után látunk, hasonló ahhoz a csökkent aktivitáshoz, amelyet antidepresszánsok váltanak ki. Egy hipervigiláns, túlműködő amygdala nyugtatását végezzük, ami alapvetően jó dolog” – tette hozzá.
A botox azonban befolyásolhatja azt is, ahogyan az emberek mások érzelmeit feldolgozzák.
Amikor egy másik arcot látunk, öntudatlanul utánozzuk annak arckifejezését. Ez segít azonosítani és bizonyos mértékig átérezni a másik személy által átélt érzelmeket. Egy idén közzétett kis tanulmány megállapította, hogy mivel a botulinum toxin megbénít bizonyos arcizmokat, megakadályozza, hogy a kezelésben részesült emberek tudat alatt utánozzák, és így azonosítsák és megértsék mások arckifejezéseit.
Magid szerint ez előnyös lehet a depresszióban szenvedők számára, ők ugyanis hajlamosak félreérteni mások arckifejezéseit, a semleges arcot dühösnek vagy szomorúnak érzékelik, ami nyomasztó számukra. Elméletileg a botox nekik segíthet abban, hogy pontosabban értelmezzék mások arckifejezéseit.
Ez azonban azt is jelenti, hogy a boldog vagy más pozitív arcjelzések kevésbé tűnhetnek boldognak vagy pozitívnak azok számára, akik botoxoltatnak, és így a saját reakcióik kevésbé boldogok vagy pozitívak lesznek.
Az eredmények figyelemre méltóak, nem érdemes azonban nagyon előre szaladni: a klinikai depresszió sokkal összetettebb és mélyebb annál, hogy egyetlen „varázsgyógyszerrel” meg lehessen gyógyítani.
