Turkálóba járni nemcsak lehetőség, hanem sokak számára hobbi, sőt akár még életforma is. Valódi különlegességeket rejtenek az üzletek, legyen szó akár egy-egy értékesebb darabról, akár egy igazán egyedi színről és fazonról, vagy akár csupán arról, hogy beleszeretünk valamilyen ritkaságba. És persze ne menjünk el szó nélkül a kedvezőbb ár mellett se! Szerkesztőségünk tagjai között is vannak lelkes használtruha-vásárlók, így megkérdeztük őket, mi volt a legemlékezetesebb turkálós fogásuk.
Blézerek és kabátkák minden mennyiségben
Engem még gyerekként fertőzött meg az élmény. Anyukám, akinek jól öltözöttsége nem csak múlt időben legendás, hanem még most is az, kimondottan mestere ennek. Bevallom, türelmem jóval kevesebb akad, mint neki, így én ritkábban szánok erre időt. Tőle viszont rengeteg alkalommal kapok még most is szuper darabokat. Elképesztő szeme van hozzá, hogy kiszúrja ezeket…
A szekrényemben lévő legnagyobb kedvencek egy részét is ő vadászta nekem: imádom a blézereket és kiskabátokat, így tőle is örömmel veszem át, ahogy magamnak is általában ilyesmit keresek az üzletekben. Igazán értékes holmikra eddig még nem akadtam, de márkajelzéseket nem is szoktam figyelni. Otthon tűnik csak fel néha az is, hogy a pénztárnál esetleg egy korábbi fast fashion kollekció egyik ruhájáért fizettem ki a régi ár töredékét.
Aranygyűrű, kaparós sorsjegy és nagy márkák
Anett egyik emlékezetes fogása egészen speciális: nem ruha, hanem egy aranygyűrű. „Nem akkor esett le ott valaki ujjáról, mert mindenkit megkérdeztünk, úgyhogy a turis nő azt mondta, hogy megtarthatjuk, mert valószínű egy ruhából gurult elő. Találtam ugyanígy egy megvett farmer oldalsó zsebében angliai kaparós sorsjegyet, amit lekapartam és 2 vagy 3 fontos nyereményem volt. Természetes átvenni nem tudtam, de marha vicces élmény volt” – emlékszik vissza.
És igazi nagy fogásoknak is örülhet, például Michael Kors kabátnak, Louis Vuitton táskának és UGG bőrbakancsnak.
A cuccaim 95 százaléka turis vagy másodkézből való, például Vintedről, adományboltokból, gardróbvásárokról. Nekem ez igazi terápia, énidő meg hát kincskeresés a javából.
„A turikban a ruhákat még ott az üzletben lecsekkolom a Google Lens segítségével, hogy mennyit érthetnek igazából, és az alapján döntöm el a mérlegnél állva, hogy megér-e annyit, amennyiért adják” – avat be a részletekbe.
És nemcsak saját, hanem családtagjai ruhatárát is gazdagítja sok hasonló darab. „Anyukám a hatalmas fogások bajnoka, mert ő a »200 forint/darab« piaci turiban veszi a cuccait, és mindig frankó kabátokat, ruhákat, nadrágokat, ingeket vásárol. A lepattanóra meg beállok én, ha rá nem jó esetleg. A férjem ruhatárát is a turikból szedem össze, mert ő utál vásárolni. Neki is nagyon jó, minőségi és jó anyagösszetételű és egyedi holmikat szerzek. Persze ehhez szerencse kell, meg sok szabadidő, de hát annyira jó érzés egy-egy jó darabra szert tenni” – foglalja össze lelkesen.
A kamu Burberry és az ex
Orsi sztorija velős, de annál viccesebb: „Kedvencem az imádott kamu Burberry kabátom, amit a hozzám hasonló H&M-es arcok igazinak néznek! Ráadásul az exem túrta nekem. Pont annyira igazi Burberry, mint amennyire igaznak a szerelmünk bizonyult”.
Merinói gyapjú és prémium márkák szinte fillérekért
Zoli tapasztalt kincskereső, aki pontosan tudja, mit keres, amikor belép egy turiba. „Próbálok nagyon tudatosan turkálni, figyelek a márkára és az anyagra” – meséli. Nála alapelv, hogy a fast fashion darabokat még jó állapotban is a vállfán hagyja. „Gyengém a száz százalék merinói gyapjú” – meséli az anyagokról, és azt is elmondja, hogy általában a jó minőségű, prémiumnak mondott, nem luxuskategóriás ruhákra szokott lecsapni. „Nagyon szórakoztató új márkákat felfedezni a turkálóban. Nem vagyok nagy szakértő, de sokszor látszik és érződik, hogy jó minőségű egy ruha, aztán csekkolom a márkát a neten” – osztja meg a trükkjét.
Mellette pedig néhány legjobb fogását is bemutatja: egy szuper minőségű Burberry Brit kabát 3-4 ezer forintért, egy motoros bőrdzseki a gyártó honlapján lévő 120 ezer forintos ár tizedéért, és egy Hugo Boss pulóver a legnagyobb kedvenc. Utóbbi nem elég, hogy 100 százalék merinógyapjú, de úgy került 2-3 ezer forintba, hogy a bolti ára ennek sokszorosa: 40-50 ezer forint volt. Nem kérdés, hogy megérte-e…
Imádott, mintás mini
„Volt egy szoknyám, rózsamintás, amit alapból nem szeretek, de olyan volt, mint egy festmény, és a szoknyának ilyen habcsók formája volt. Imádtam, de annyira mini volt, hogy ami mondjuk 20 évesen még elment, egy idő után kínos volt már. A tesóm megpróbálta megmenteni nekem, de nem habcsókként már nem volt olyan menő sajnos. Alapvetően nekem csomó jó szerzeményem van onnan, a kedvenc kantáros nadrágom is” – meséli Andi az ő egyik emlékezetes darabjának történetét.
Legendás narancssárga cipellő
Gabiéknál az egész család imádja a turis ruhákat. „Nálunk az egész család óriási turizós, a szüleimnek volt is turkáló boltja a Népszínház utcában még a 80-90-es években, és folyamatos kincsvadászatban voltunk a bálákban nyakig. Most is ha valamire szükségem van, vagy a gyerekeknek kell ruha, tuti először használtan nézem meg” – idézi fel, bár mint mondja, ma már nem annyira személyesen jár el használt ruhát vásárolni, inkább a neten vadászik rájuk.
„Amikor több dolgot kell venni egyszerre, például mert a legkisebb lányom kinőtte egyik napról a másikra az ÖSSZES pólóját és pulcsiját, akkor azért bevetem magam egy nagy Hádába, és igyekszem kitúrni a jobb cuccokat.”
Gabi nem igazán figyeli a márkákat, legmenőbb darabja pedig egy lakkcipő még gyerekkorából. „Hatodikos koromban túrtam ki az egyik zsákból anyámék turijában egy fantasztikus, narancssárga lakkcipőt,
amit azonnal betiltott anyám, amikor észrevette, hogy hazavittem, mert borzasztó randa volt,
de aztán annyira ellenálltam, hogy még az osztályfotózásra is becsempésztem a suliba magammal, és később a fotókon szembesült csak vele anyu, mennyire engedetlen, büdös kölök voltam, mert ott virított a lábamon az a rettenetes narancssárga cipellő” – vallja be.
Különleges kabátok és egy rózsaszín buklé csoda
Niki számára a turizás nemcsak hobbi, hanem szenvedély. „Régóta rendszeresen játok turiba, illetve válogatottabb használt ruhákat árusító vintage boltokba is” – meséli. „A fast fashion üzletekben viszonylag kevés a különlegesebb színű vagy fazonú kabát, ezeket évek óta inkább használtan veszem” – árulja el.
Három legnagyobb kedvence: egy leopárdmintás dzseki, egy tyúklábmintás kabátkardigán, na meg a „Pink Buklé Kabát”, mely annyira imádott darab, hogy megérdemli a csupa nagy betűt.
Nagy fogások a nagyvilágból
Csodás darabokra pedig rengeteg a példa, beleértve néhány igazi kincset is. Egy amerikai nő például 2021 őszén egy netes aukción vásárolt néhány régi ruhát. Így bukkant rá egy dollárért egy kis szövettáskára. Jóval később derült csak ki, hogy a táska egy Cartier darab, melynek csatjában a kövek valódi gyémántok.
Egy másik alkalommal egy szintén amerikai nő egy használtáru-üzletben bukkant rá egy fekete sportcipőre az Alexander McQueen divatház kollekciójából. Negyven dollárt, azaz átszámítva nagyjából 13 ezer forintot kértek érte. Eredeti ára pedig néhány szezonnal korábban mintegy 260 ezer forint volt…
Megéri tehát nyitott szemmel nézelődni. Ha vagyonokat érő holmikra nem is bukkansz, néhány szívednek kedves darabra bizony jó eséllyel szert tehetsz. De ki tudja, talán még valódi kincs is a kezedbe akad…
