Van egy ország, ahol már készülnek a költözésre
Ha tavasszal kicsit erősebben süt a nap, vagy márciusban havazás bénítja meg az országot, hajlamosak vagyunk azt gondolni, hogy ez már a vég, megbolondult az időjárás, jön a globális felmelegedés, és mindannyiunknak lőttek. Aztán amikor pár nap múltán minden megy tovább a régiben, el is felejtjük az egészet. Van egy ország, aminek a lakói ezt nem engedhetik meg maguknak, mert náluk most mindennapi tapasztalat az, ami tőlünk nézve még távoli jövőnek tűnik.
Kiribati szigetei csak három méterre emelkednek ki a Csendes-óceánból, és az egyre magasabb dagályok miatt rendszeres az élelmiszerhiány, a víz otthonokat és üzleteket önt el, és rombol le. Ráadásul az áradás után sincs minden elintézve egy alapos takarítással és építkezéssel, a sós víz ugyanis tönkreteszi a termést a földeken, és beszivárog az édesvízforrásokba, azaz az ivóvizet is veszélyezteti. Mindennek a tetejébe a globális felmelegedés miatt maga az óceán is melegszik, úgyhogy a halak is másfelé kerestek táplálékot, miközben itt van a világ legnagyobb tengeri természetvédelmi területe.
| Idillinek tűnik a kép, az itt élők mégsem könnyű szívvel nézik: ez egy édesvizű lagúna volt, mostanra elfoglalta a tenger. (Fotó: Justin Mcmanus/Getty Images) |
Menekültstátusz? Sajnáljuk, telt ház van!
Kiribatinál a tengerszint 1,2 centiméternyit emelkedik évente, ami a helyi áramlatok miatt a globális átlag háromszorosa. Ez azt jelenti, hogy a tudomány jelenlegi állása szerint 2100-ban teljesen és végleg elnyeli az országot az óceán. A lakók kevésbé optimisták, ők arra számítanak, hogy a mostani otthonukat 20-30 év múlva temetik be teljesen a hullámok.
Néhányan már megpróbáltak a közeli Új-Zélandon menekültstátuszt szerezni, de hiába érveltek azzal, hogy ők szenvedik el az ipari országok környezetszennyezésének következményeit, lepattantak a hatóságokról. Ezért nemrég megvettek egy 20 négyzetkilométeres szigetet, az otthonuktól 2000 kilométerre.
| Tebunginako lakosai ácsorognak a vízben azon a helyen, ahol egykor otthonaik álltak. Azóta egy magasabb helyen építettek új falut maguknak, de már azt is kezdi bevenni az óceán. (Fotó: Justin Mcmanus/Getty Images) |
“Reméljük, hogy nem kell mindenkit ideköltöztetnünk erre a földdarabra, de ha szükségessé válik, akkor meg fogjuk tenni” – nyilatkozta nem sokkal az üzlet nyélbe ütése után az elnök, Anote Tong. Most 811 négyzetkilométeren élnek 110 ezren, így valóban kissé szűkösen lennének az új helyen. A frissen vásárolt szigetet egyelőre csak arra használnák, hogy itt termeljék meg a szükséges élelmiszereket, amiket otthon már nem tudnak.
A lista folyamatosan bővülni fog
De nem Kiribati az egyetlen veszélyeztetett ország, a Maldív Köztársaság már 5 évvel ezelőtt elkezdett magának új földet keresni Indiában és Sri Lankán, amit megvehetne. “Kiribati csak az első fecske, a lista folyamatosan bővülni fog idővel” – mondja a Seychelle-szigetek ENSZ-nagykövete, aki részt vett azon a júniusi ENSZ-találkozón Bonnban, ahol abban próbáltak megegyezni, milyen lépéseket kellene tenni a klímaváltozás kezelésére. A mostani terv szerint 2015-ben egyezségre juthatnak az országok, és aláírhatják a nagy globális klímaügyi megegyezést.
Tudjuk, hogy évtizedek múlva micsoda károkat fog okozni a globális felmelegedés, de ez még mindig túl messze van ahhoz, hogy változtassunk rossz szokásainkon. A világ másik felén már most megszívták. Menekültként nem fogadták be őket, ezért a biztonság kedvéért vettek egy új szigetet.
“Bármiben is egyezik meg egymással az Egyesült Államok és Kína, a két legnagyobb széndioxid-kibocsátó, a mi jövőnket ez már nem befolyásolja, nekünk már túl késő – mondta egy hónapja Kiribati elnöke. – De bízom benne, hogy a mi történetünk nagyon erős üzenet lesz a világ számára, mert lehet, hogy ma csak a mi bőrünket viszik vásárra, de holnap mások is sorra kerülnek.”
2050-re a klímamenekültek száma elérheti a 700 milliót
Közben azért az Egyesült Államokban is kezd érzékelhetővé válni a klímaváltozás, különösen Virginia államban. A tengerparti Norfolkban újabban teliholdkor elönti a dagály a város alacsonyabban fekvő részeit, és ha egyszer eléri őket egy komoly vihar, a teljes város víz alá kerülhet. Ezért június végén összeültek egymással a demokrata és a republikánus képviselők, hogy kidolgozzák a megoldást. Eddig állítólag még soha nem volt példa arra, hogy a két egymással szemben álló párt képviselői ebben az ügyben egy asztalhoz ültek volna, főleg, hogy a republikánusok egy része a klímaváltozás puszta tényét is tagadja. Ehhez képest a legújabb becslések szerint 2050-re a klímamenekültek száma elérheti a 700 milliót.
Forrás: Quartz, Guardian, Yale Project on Climate Change Communication