A Via Dolorosa – a Fájdalom útja a legfontosabb látnivaló Jeruzsálemben a keresztény hívőknek. A másfél kilométeres útszakasz az óvárosban érinti a stációk egyes állomásait. Ennek utolsó látnivalója a Szent Sír Bazilika. Itt a 14 stációból négy is megtalálható, az utolsó négy. Falai a Kálváriát, Jézus keresztre feszítésének a helyét, a sírboltot, ahová temették őt, és ahonnan harmadnapon feltámadt – foglalják magukba. Bár a legtöbb képzőművészeti alkotás a Golgota hegyét mint tágas teret, kietlen, elhagyatott helyet ábrázolja, ami a városon kívül esett – mára ennek nyoma sincs. A terület teljesen beépült, még azt sem igazán érzékeljük, hogy hegytetőn állunk. A városi bazár sikátoraiból kilépve egy kis tér, majd rögtön maga az épület következik, amit a szent hely fölé emeltek.
Húsvéti időszakban a hömpölygő tömeg megtorpanása jelzi, hogy ideértünk. Mindig sokan vannak, de ilyenkor különösen. Ahhoz, hogy beléphessünk és megnézhessük a sírt, akár többórás türelmes várakozásra lesz szükség. A szent hely fölé az első bazilikát Nagy Konstantin építette, 336-ban, de ezt lerombolták a perzsák. Aztán, amit a keresztes lovagok emeltek, elpusztította a tűzvész. Végül a 12. század építkezés az, amelyet ma is megcsodálhatunk, bár átépítették, módosították, a román stílus ebből az időszakból maradt meg.
Hatan osztoznak egy épületen
Hajdanán a bazilika dupla ajtaja engedte be a hívőket, ám Szaladin korában az egyiket befalazták. Belépve az épületbe teljes félhomály fogadja az érkezőt, az ódon, hatalmas faajtó mögött rögtön térdeplő imádkozók. Ide fektették a megkenés kövét, amely az ortodox hívők egyik legfontosabb tárgyi emléke. Ezen a kövön készítették elő Jézus testét a temetésre, a kő mögötti falmozaik ezt a jelenetet ábrázolja. A szent helyet többen kizárólag maguknak akarták, számos vita, harc, ármánykodás jellemezte a marakodást. Végül a Szent Sír Bazilika területének fennhatóságát 1852-ben osztották fel – így kaptak kisebb területet a koptok, a szír ortodoxok, az etiópiaiak és nagyobbat a görög ortodoxok, az örmény ortodoxok és a ferences barátok.
Érdemes térképpel elindulni
Az épület elsőre kész labirintusnak hat zegzugos járataival, ahol lefelé, felfelé, a barlangba vagy a bazilikán belüli kápolnák egyikébe vezethet az utunk. Ma a belépés ingyenes, de nem mindig volt ez így. Az épületen kívül esik a frankok kápolnája (a bejárattól jobbra), a középkorban azok a zarándokok, akik zárva találták az ajtót, vagy nem tudták a belépőt megfizetni, itt nyertek bűnbocsánatot.
Bent, a bejárattól és a megkenés kövétől jobbra kápolnákat találunk. Meredek, szűk lépcső vezet fel a Kálvária kápolnába – az oltárát Krisztus keresztje fölé emelték. Ez a terület a görög ortodoxoké – ennek megfelelően lámpások, gyertyák díszítik. Az oltár alatt egy ezüsttel szegélyezett, üveggel fedett nyílás van, sokan ide kucorodnak be, hogy minél közelebb kerülhessenek Krisztus keresztjéhez. Innen tovább két kápolnába is betérhetünk, a Megfeszítés vagy Ádám kápolnájába.
Vér, ami a koponyára hullt
Az Ádám kápolna az egyik legrégebbi a bazilikában. Egy repedés látható a félkör alakú, oltárnak kialakított mélyedésben. A hagyomány szerint, amikor Jézus meghalt, földrengés vágta ketté a sziklát. Ez megnyitotta a földet, és Jézus vére Ádámra (Ádám koponyájára) hullott, megváltva őt bűneitől. Innen eredeztetik a Golgota elnevezést is, amely koponyát jelent – és ezért ábrázolják sokszor Jézust a kereszten, a lába alatt egy koponyával, amire a vére hull.
A Szent Sír
A bazilika legfontosabb látnivalója természetesen maga a Szent Sír. Ez a bejárattól balra helyezkedik el, a bazilikán belül egy nagyobb mauzóleum áll (épület újra az épületben) – ennek teljes körű felújítását épp idén márciusban fejezték be. Az elmúlt évszázadok földrengései ugyanis erősen megrongálták, és már évek óta vaspántok fogták össze. Az épület belső tere két részből áll, az első az Angyal kápolnája, és abból a kőből őriz egy darabot, ami Jézus sírját zárta le, amin az angyal ült húsvét reggel. A másik helyiség maga a sír. A bejárat alacsony – 133 cm-es az ajtó –, a hely szűkös, alig fér el benne két ember. Csendes sírkamra, itt feküdt Jézus teste, itt győzte le a halált, és ezt a helyet keresik fel milliók évszázadok óta. Készüljünk fel a csendes, elmélkedős várakozásra, amíg ide beléphetünk, és hogy a Szent Sírban csupán egy-két percig maradhatunk. Épp hogy megérinteni lesz időnk.
Ki hagyta ott a létrát? A Szent Sír Bazilika bejárata felett, a nagy ablakok alatt árválkodik egy falétra. A legenda úgy tartja, hogy egy örmény kőművesé, aki a gyülekezetek közti viták miatt hagyta hátra és elmenekült a helyszínről. Amikor VI. Pál pápa 1964-ben a Szentföldön járt, azt kérte, maradjon ott a létra, amíg a különböző keresztény egyházak nem perlekednek tovább egymással. Úgy tűnik, még mindig van miben megegyezni, mert a létra nem mozdul. S aki erre jár, találgathat, hogyan került oda, valójában milyen régi. |
A Megjelenés kápolnája
A Rotunda északi részén léphetünk be a Legszentebb Oltáriszentség kápolnájába. A ferenceseké a terület a 14. századtól fogva. A Feltámadt Jézus anyjának szentelték – ez a történet ugyan az evangéliumokban nem szerepel, de a hagyomány, a szóbeszéd életben tartotta. Ebben a kápolnában tisztelik a megostorozás oszlopát is.
Tűz, te gyönyörű!
A Tűzszertartás a jeruzsálemi Szent Sír Bazilika húsvéti szertartásainak az egyik leglátványosabb és legfontosabb mozzanata. A görög ortodox pátriárka hozza ki a Szent Sírból a szent tüzet, hogy felmutassa a hívőknek. Az égő fáklyákkal és gyertyákkal várakozó gyülekezet csodálva ünnepli a tüzet. Ők magát az épületet sem a Szent Sír Bazilikájának tartják, hanem a Feltámadás templomának.
Miért kellett felújítani? A Jézus sírja fölé emelt szentélyt több földrengés tette tönkre. A tavaly kezdődött felújítás során levették a támasztószerkezeteket, a márványt megtisztították a zarándokok gyertyáinak füstjétől, amely évszázadok alatt rakódott rá. Titáncsavarokkal megerősítették az épület szerkezetét, és megtisztították a szentély freskóját és festett kupoláját. Amikor a sziklasírt fedő márványlapot felnyitották – alatta egy belevésett, kereszttel díszített fehér rózsa márványlapot találtak, amely még a 14. századból való lehet. Alatta egy még régebbi, a sziklát óvó szürke márványlapot rejtett a sír, ezt 4. századinak találták. Valószínűleg I. Nagy Konstantin római császár idejéből való. A restaurátorok ablakot vágtak a szentély márványfalába, ahol a zarándokok láthatják majd az eredeti kősziklát, az ősi temetkezési barlang kövét. A felújítást a görög ortodoxok, az örmény egyház és a római katolikus ferences rend közösen végeztette el, amelyet a görög kormány és magánadományok is segítettek. A restauráláshoz 150-150 ezer euróval (45 millió forinttal) hozzájárult II. Abdullah jordán király és Mahmúd Abbász palesztin elnök is, noha mindketten muzulmánok. |