Ne tarts a rossz időtől
Mivel errefelé évente 2500 napsütéses órát számolnak, nem kell aggódni a tartós rossz idő miatt, ami a vízparti nyaralás megkeserítője. A nappali átlaghőmérséklet 30 fok körül van, a tenger vize augusztusban a legmelegebb, a 27 fokot is elérheti. Érdemes átgondolni, hogy aki nem bírja a nagy hőséget, szigeten nyaraljon, mert a fekvésnek köszönhetően ott alacsonyabb a levegő hőmérséklete, mint a szárazföldön, ugyanakkor a csapadék mennyisége is kisebb.
A legnépszerűbb horvát szigeteken nyaralhatsz
Bár a Krk-sziget, a Rab-sziget és a Losinj-sziget a legkedveltebb turistacélpontok, bármelyiken találhatsz eldugott, csöndes öblöket és kis településeket, ha háborítatlan nyugalomban szeretnél pihenni. Mindegyik sziget híres valamiről: Krk a legnagyobb horvát sziget, a napfény szigete, középkori templomainak köszönhetően a világörökség része, Rab a legzöldebb sziget, mivel hegyeiben sok a forrás, és itt található az ország legnagyobb homokos strandja, a Paradicsom-part, Losinj szigetét pedig első számú pihenési, nyaralási és strandolási célpontként szokták emlegetni.
A legjobb strandok és a legjobb szálláshelyek
Horvátország strandjainak 20-as toplistáján öt helyet foglalnak el az itteniek. Általánosságban elmondható, hogy tiszták és rendezettek, és kedvedre válogathatsz kavicsos vagy finom homokos partszakaszok, gyorsan mélyülő vagy sekély öblök között (utóbbira kitűnő példa a kisgyermekes családok által kedvelt Lopar város strandja Rab szigetén). A szálláskínálat is igazán bőségesnek mondható: lakhatsz olcsó apartmanokban, kiválóan ellátott és felszerelt üdülőfalvakban vagy elegáns luxusszállodákban, sőt egykori villákból átalakított szálláshelyeken is.
Mint Velence, csak csatorna nélkül
Bár ezek a kisvárosok nem vetekedhetnek Dubrovnik világszerte híres műemlékeivel, de kanyargós, szűk utcácskáikkal, lépcsős sikátoraikkal, itáliai hatást tükröző főtereikkel, harangtornyaikkal és házaikkal elbűvölik a látogatókat. Esténként a hangulatosan kivilágított éttermekben, tavernákban és kávézókban élvezheted a horvát vendégszeretetet, kóstolgathatod a helyi ételspecialitásokat és a különleges borokat. Ne hagyd ki az Opatijától mindössze hat kilométerre található Lovran városka kis főterét, és nézd meg a Szent György képmásával díszített középkori házat! Ugyanígy nem érdemes kihagyni Rab óvárosát, ami mindössze három hangulatos utcácskából áll, ami fölé négy román stílusú harangtorony magaslik. Ha valaki pedig érezni akarja a hamisítatlan, békebeli Monarchia-idők hangulatát, látogasson el Opatijába, az egykori felső tízezer kedvelt üdülővárosába, vagy sétáljon egyet Rijekában, az egykori Fiume kikötőjében.
Rácsodálkozhatunk a világ legszűkebb utcájára
Ha Krk szigetén jársz, keresd fel a sziget keleti részén, egy 50 méter magas, meredeken emelkedő sziklafalon fekvő Vrbnik falucskát. Gyönyörű templomai, a Frangepán család egykori két palotája, 10 ezer kötetes könyvtára mellett legfőbb nevezetessége a Klančić, a világ egyik legkeskenyebb utcája, amelynek szélessége 40 cm körüli, és számos helyen a valaha létezett legszűkebb utcaként emlegetik. A település másik nevezetessége, hogy a jellegzetes horvát ételeket kínáló éttermek többségének saját bora is van – a helyi kiváló szőlőművelésnek köszönhetően.
Akár hiszed, akár nem: még delfinekkel is találkozhatunk
Ha ellátogatsz a delfinek szigeteként emlegetett Losinjra, ahol az ország legjobban felszerelt delfinkutató intézete található, van esélyed arra, hogy hogy ezekkel a barátságos, kedves állatokkal személyesen is találkozol. Az egzotikus növény- és állatvilágú, gyógyhatású levegőjéről híres szigetet ugyanis jól kiépített sétálóút veszi körül, ahonnan messze elláthatunk a tengerben csapatostul úszkáló állatokra, és a környező szigetekre induló szervezett hajóutakon is gyakran felbukkannak a Losinj és Cres körüli vizekben élő palackorrú delfinek. 2006-ban az itt élő, kb. 120 egyedből álló populáció megóvása érdekében hoztak létre egy védett területet, ami az első ilyen jellegű kezdeményezés a Földközi-tenger térségében (ezt a tevékenységet támogathatod, ha örökbe fogadsz egy delfint).
Kastély, kolostor
A Krk-sziget közelében található Košljun szigetén már a 12. században is munkálkodtak bencés szerzetesek, akiket a Frangepánok által támogatott ferencesek váltottak fel. Azóta a kolostort a “horvát nemzeti és a nyugati kultúra egyik találkozási pontjaként” is emlegetik. A ma is működő szerzetesi közösség az aktív hitélet mellett szorgalmasan műveli a földeket és szeretettel fogadja a szép számmal érkező turistákat is.
Ha valaki szívesebben látogatna el egy magyar vonatkozású történelmi épületbe, annak a Frangepán-kastélyt ajánljuk a Bakari-öböl bejáratánál, Rijekától 26 kilométerre fekvő Kraljevica városában. A négyszögletes, négy saroktoronyos kastély mennyezetét rózsastukkók díszítik, s állítólag innen ered a “sub rosa” kifejezés is (ami a rózsák alatt hangzik el, örökre titok marad), mivel 1671-ben itt került sor Zrínyi Péter és Frangepán Ferenc összeesküvésére (bár ezt a történészek még nem erősítették meg).
A tenger felett, a sziklán
A 3000 lakosú Lovran Opatijától 6, Rijekától 19 kilométerre fekszik. Egykor a rómaiak építettek itt villákat, ma pedig hangulatos kis főteret (kávézókkal és éttermekkel), városkaput, harangtornyot találunk, és a városka legfőbb nevezetességet, a Szent György képmásával díszített középkori lakóházat. Ha különleges, máshol nem található élményre vágysz, sétálj egyet a tenger fölé magasodó vadregényes sziklaösvényen! A 3 kilométer hosszú sétaút Lovran és Icici között húzódik, és akár nappal, akár holdfényes éjjelen vállalkozol rá, felejthetetlen emlék marad. Icicinél a sziklán egy éttermet is találsz, eszelős panorámával.
Mulass, szórakozz
Ha szeretnél belemerülni a középkor varázslatos világába, és közelről látni egy izgalmas számszeríjversenyt, ne hagyd ki Rab szigetén a hagyományos lovagi játékokat július végén (25-27.), ami egyben az ország legnagyobb középkori nyári fesztiválja! Érdekes módon magyar vonatkozása is van ennek a látványos programnak: a városi tanács 1364-ben döntött egy nagyszabású ünnepségsorozatról Nagy Lajos királyunk tiszteletére, aki felszabadította a szigetet a velencei uralom alól. Ha tengeri csatát szeretnénk látni, és megnézni, hogyan kutatnak a kalózok kincsek után, legyünk részesei a Krk szigetén minden évben (idén: augusztus 8-10.) megrendezett lovagi játékoknak! Karneválozhatunk Cres szigetén (július 15.), részt vehetünk Loparban a Samba Fesztiválon (július 20-21.), vagy akár élvezhetjük a kiváló jazzelőadók koncertjeit a 13. Jazzfesztiválon Lošinjban (július 28-30.).
A legkiválóbb kulináris élvezetekben lehet részünk
Aki járt már Horvátországban, tudja, hogy a horvát borok és a helyi ételek között minden látogató könnyen talál a fogára valót. A vidék egyik specialitása a grillen sült bárányhús rozmaringgal, de érdemes megkóstolni Krk-szigetén a šurlicét (jellegzetes tésztaétel) különféle mártások és szószok kíséretében, Pag szigetének világhírű sajtkülönlegességét vagy az itt készült mángoldos süteményt, valamint a kiváló horvát fagylaltot. És természetesen vétek lenne kihagyni a nemzetközileg is jegyzett, kiváló fehérbort, a Vrbnička Žlahtinát.
A sűrű erdőkkel borított, meredek hegyekkel védett, gyönyörű tengerparti strandokkal szegélyezett öböl Rijekától Pag szigetéig terjed, nyugaton az Isztriai-félsziget, délen a Zadar feletti szigetek határolják. Ha az M7-esen végigmegyünk Letenyéig, a határátkelő után az A4-es autópályán visz tovább az utunk Zágrábig, onnan az A6-oson érjük el Rijekát (autópályadíj Letenyétől Zágrábig 42 kuna, onnan Rijekáig 70 kuna). Az öbölben található szigeteket gyorshajókkal és kompokkal közelíthetjük meg, a hazánkhoz legközelebb található Krk szigetéig pedig szinte végigvezethetünk az autópályán, és Európa második leghosszabb hídján (1430 méter) át érhetjük el (használatáért oda-vissza 35 kunát kell fizetnünk).