10 ok, amiért a horvátországi Kvarner-öböl jó úticél

Gellért Tünde | 2017. Június 18.
Horvátország hegyekkel övezett, védett tengeröble alig 5 órányi autóútra fekszik Budapesttől. Festői szigetek, hangulatos városok, kavicsos-homokos strandok, felejthetetlen ételkülönlegességek várják a látogatókat, akár romantikus vakációt terveznek a párjukkal, akár családi nyaralást szeretnének, vagy éppen baráti társasággal aktív, sportos pihenésre és mediterrán éjszakai életre vágynak. Ha még nem döntöttél, hogy idén nyáron merre vedd az útirányt, itt az idő, hogy a Kvarner-öböl valamelyik híres vagy éppen kevésbé ismert turistaparadicsomát célozd meg.

Ne tarts a rossz időtől

Mivel errefelé évente 2500 napsütéses órát számolnak, nem kell aggódni a tartós rossz idő miatt, ami a vízparti nyaralás megkeserítője. A nappali átlaghőmérséklet 30 fok körül van, a tenger vize augusztusban a legmelegebb, a 27 fokot is elérheti.  Érdemes átgondolni, hogy aki nem bírja a nagy hőséget, szigeten nyaraljon, mert a fekvésnek köszönhetően ott alacsonyabb a levegő hőmérséklete, mint a szárazföldön, ugyanakkor a csapadék mennyisége is kisebb.

Krk-sziget (Fotó: Thinkstock)

A legnépszerűbb horvát szigeteken nyaralhatsz

Bár a Krk-sziget, a Rab-sziget és a Losinj-sziget a legkedveltebb turistacélpontok, bármelyiken találhatsz eldugott, csöndes öblöket és kis településeket, ha háborítatlan nyugalomban szeretnél pihenni. Mindegyik sziget híres valamiről: Krk a legnagyobb horvát sziget, a napfény szigete, középkori templomainak köszönhetően a világörökség része, Rab a legzöldebb sziget, mivel hegyeiben sok a forrás, és itt található az ország legnagyobb homokos strandja, a Paradicsom-part, Losinj szigetét pedig első számú pihenési, nyaralási és strandolási célpontként szokták emlegetni.

Vízesés a Krk Nemzeti Parkban (Fotó: Thinkstock)

A legjobb strandok és a legjobb szálláshelyek

Horvátország strandjainak 20-as toplistáján öt helyet foglalnak el az itteniek. Általánosságban elmondható, hogy tiszták és rendezettek, és kedvedre válogathatsz kavicsos vagy finom homokos partszakaszok, gyorsan mélyülő vagy sekély öblök között (utóbbira kitűnő példa  a kisgyermekes családok által kedvelt Lopar város strandja Rab szigetén). A szálláskínálat is igazán bőségesnek mondható: lakhatsz olcsó apartmanokban, kiválóan ellátott és felszerelt üdülőfalvakban vagy elegáns luxusszállodákban, sőt egykori villákból átalakított szálláshelyeken is.

Rab sziget a magasból (Fotó: Thinkstock)

Mint Velence, csak csatorna nélkül

Bár ezek a kisvárosok nem vetekedhetnek Dubrovnik világszerte híres műemlékeivel, de kanyargós, szűk utcácskáikkal, lépcsős sikátoraikkal, itáliai hatást tükröző főtereikkel, harangtornyaikkal és házaikkal elbűvölik a látogatókat. Esténként a hangulatosan kivilágított éttermekben, tavernákban és kávézókban élvezheted a horvát vendégszeretetet, kóstolgathatod a helyi ételspecialitásokat és a különleges borokat. Ne hagyd ki az Opatijától mindössze hat kilométerre található Lovran városka kis főterét, és nézd meg a Szent György képmásával díszített középkori házat! Ugyanígy nem érdemes kihagyni Rab óvárosát, ami mindössze három hangulatos utcácskából áll, ami fölé négy román stílusú harangtorony magaslik. Ha valaki pedig érezni akarja a hamisítatlan, békebeli Monarchia-idők hangulatát, látogasson el Opatijába, az egykori felső tízezer kedvelt üdülővárosába, vagy sétáljon egyet Rijekában, az egykori Fiume kikötőjében.

Lovran Óváros (Fotó: Thinkstock)

Rácsodálkozhatunk a világ legszűkebb utcájára

Ha Krk szigetén jársz, keresd fel  a sziget keleti részén, egy 50 méter magas, meredeken emelkedő sziklafalon fekvő Vrbnik falucskát. Gyönyörű templomai, a Frangepán család egykori két palotája, 10 ezer kötetes könyvtára mellett legfőbb nevezetessége a Klančić, a világ egyik legkeskenyebb utcája, amelynek szélessége 40 cm körüli, és számos helyen a valaha létezett legszűkebb utcaként emlegetik. A település másik nevezetessége, hogy a jellegzetes horvát ételeket kínáló éttermek többségének saját bora is van – a helyi kiváló szőlőművelésnek köszönhetően.

Akár hiszed, akár nem: még delfinekkel is találkozhatunk

Ha ellátogatsz a delfinek szigeteként emlegetett Losinjra, ahol az ország legjobban felszerelt delfinkutató intézete található, van esélyed arra, hogy hogy ezekkel a barátságos, kedves állatokkal személyesen is találkozol. Az egzotikus növény- és állatvilágú,  gyógyhatású levegőjéről híres szigetet ugyanis jól kiépített sétálóút veszi körül, ahonnan messze elláthatunk a tengerben csapatostul úszkáló állatokra, és a környező szigetekre induló szervezett hajóutakon is gyakran felbukkannak a Losinj és Cres körüli vizekben élő palackorrú delfinek. 2006-ban az itt élő, kb. 120 egyedből álló populáció megóvása érdekében hoztak létre egy védett területet, ami az első ilyen jellegű kezdeményezés a Földközi-tenger térségében (ezt a tevékenységet támogathatod, ha örökbe fogadsz egy delfint).

Fotó: Profimedia

Kastély, kolostor

A Krk-sziget közelében található Košljun  szigetén már a 12. században is munkálkodtak bencés szerzetesek, akiket a Frangepánok által támogatott ferencesek váltottak fel. Azóta a kolostort a “horvát nemzeti és a nyugati kultúra egyik találkozási pontjaként” is emlegetik. A ma is működő szerzetesi közösség az aktív hitélet mellett szorgalmasan műveli a földeket és szeretettel fogadja a szép számmal érkező turistákat is.

Ha valaki szívesebben látogatna el egy magyar vonatkozású történelmi épületbe, annak a Frangepán-kastélyt ajánljuk a Bakari-öböl bejáratánál, Rijekától 26 kilométerre fekvő Kraljevica városában. A négyszögletes, négy saroktoronyos kastély mennyezetét rózsastukkók díszítik, s állítólag innen ered a “sub rosa” kifejezés is (ami a rózsák alatt hangzik el, örökre titok marad), mivel 1671-ben itt került sor Zrínyi Péter és Frangepán Ferenc összeesküvésére (bár ezt a történészek még nem erősítették meg).

A tenger felett, a sziklán

A 3000 lakosú Lovran Opatijától 6, Rijekától 19 kilométerre fekszik. Egykor a rómaiak építettek itt villákat, ma pedig hangulatos kis főteret (kávézókkal és éttermekkel), városkaput, harangtornyot találunk, és a városka legfőbb nevezetességet, a Szent György képmásával díszített középkori lakóházat.  Ha különleges, máshol nem található élményre vágysz, sétálj egyet a tenger fölé magasodó vadregényes sziklaösvényen! A 3 kilométer hosszú sétaút Lovran és Icici között húzódik, és akár nappal, akár holdfényes éjjelen vállalkozol rá, felejthetetlen emlék marad. Icicinél a sziklán egy éttermet is találsz, eszelős panorámával. 

Mulass, szórakozz

Ha szeretnél belemerülni a középkor varázslatos világába, és közelről látni egy izgalmas számszeríjversenyt, ne hagyd ki Rab szigetén a hagyományos lovagi játékokat július végén (25-27.), ami egyben az ország legnagyobb középkori nyári fesztiválja! Érdekes módon magyar vonatkozása is van ennek a látványos programnak: a városi tanács 1364-ben döntött egy nagyszabású ünnepségsorozatról Nagy Lajos királyunk tiszteletére, aki felszabadította a szigetet a velencei uralom alól. Ha tengeri csatát szeretnénk látni, és megnézni, hogyan kutatnak a kalózok kincsek után, legyünk részesei a Krk szigetén minden évben (idén: augusztus 8-10.) megrendezett lovagi játékoknak! Karneválozhatunk Cres szigetén (július 15.), részt vehetünk Loparban a Samba Fesztiválon (július 20-21.), vagy akár élvezhetjük a kiváló jazzelőadók koncertjeit a 13. Jazzfesztiválon Lošinjban (július 28-30.).

Losinj (Fotó: Thinkstock)

A legkiválóbb kulináris élvezetekben lehet részünk

Aki járt már Horvátországban, tudja, hogy a horvát borok és a helyi ételek között minden látogató könnyen talál a fogára valót. A vidék egyik specialitása a grillen sült bárányhús rozmaringgal, de érdemes megkóstolni Krk-szigetén a šurlicét (jellegzetes tésztaétel) különféle mártások és szószok kíséretében, Pag szigetének világhírű sajtkülönlegességét vagy az itt készült mángoldos süteményt, valamint a kiváló horvát fagylaltot. És természetesen vétek lenne kihagyni a nemzetközileg is jegyzett, kiváló fehérbort, a Vrbnička Žlahtinát. 

Útravaló: 
A sűrű erdőkkel borított, meredek hegyekkel védett, gyönyörű tengerparti strandokkal szegélyezett öböl Rijekától Pag szigetéig terjed, nyugaton az Isztriai-félsziget, délen a Zadar feletti szigetek határolják.  Ha az M7-esen végigmegyünk Letenyéig, a határátkelő után az A4-es autópályán visz tovább az utunk Zágrábig, onnan az A6-oson érjük el Rijekát (autópályadíj Letenyétől Zágrábig 42 kuna, onnan Rijekáig 70 kuna). Az öbölben található szigeteket gyorshajókkal és kompokkal közelíthetjük meg, a hazánkhoz legközelebb található Krk szigetéig pedig szinte végigvezethetünk az autópályán, és Európa második leghosszabb hídján (1430 méter) át érhetjük el (használatáért oda-vissza 35 kunát kell fizetnünk). 
 

 

 

Exit mobile version