Mi várható a magyarérettségin hétfőn?

nlc | 2018. Május 04.
Megkezdődött a találgatás arról, vajon melyik magyar költő, író művét kell majd elemezniük azoknak a diákoknak, akik középszinten érettségiznek magyarból hétfőn. Mire számítanak a végzősök?

Fotó: MTI/Balázs Attila

Arany János születésének kétszázadik évfordulója annyira széles médiafigyelmet kapott (a sorozat egyébként tavaly kezdődött, a költő ugyanis 1817 márciusában született, de egy-két pályázat még mindig tart), hogy az Eduline által megkérdezett középiskolások többsége a balladák elemzési szempontjait is átnézi, arra számítanak ugyanis, hogy idén ez a műfaj kerül majd terítékre, nem pedig a novella, amelyhez az előző években az egyik műelemzési feladat kapcsolódott.

Az Eduline-nak nyilatkozó gimnazisták közül többen – biztos, ami biztos alapon – már megnézték az irodalmi évfordulók listáját, amelyet a Petőfi Irodalmi Múzeum minden évben közzétesz. Kiderül belőle például, hogy a középiskolai irodalomkönyvekben is szereplő, sokat emlegetett klasszikusok közül senkinek nincs évfordulója, ám 75 éve született például Petri György, 90 éve Juhász Ferenc, 100 éve Mándy Iván és Mészöly Dezső.

Ki a „legnépszerűbb” szerző?

Kosztolányi Dezső, Berzsenyi Dániel és Vörösmarty Mihály – leggyakrabban ez a három szerző tűnt fel a középszintű magyarérettségin az elmúlt tizenhárom évben, vagyis a kétszintű érettségi rendszer 2005-ös bevezetése óta.

Műelemzés, az lesz

Egy biztos: az új érettségi szabályok miatt idén sem úszhatja meg senki a magyarérettségit műelemzés nélkül. A szövegértési feladatsor mellett két rövid szöveget kell írniuk a diákoknak – vagy egy érvelést, vagy egy hétköznapi szöveget, például motivációs levelet, hivatalos levelet vagy felszólalást. Ezután következik az irodalmi rész: mindenkinek írnia kell egy elemző esszét, az érettségizők csak azt dönthetik el, hogy egy megadott művet elemeznek, vagy az összehasonlító műelemzést választják.

Exit mobile version