Moszkva és Skandinávia olcsóbb kiadása, mi az? Hát Minszk és Gdansk

Fehéroroszországba eddig kész macera volt a beutazás, még két napra is vízum kellett, de 2018 júliusában Belarusszia a világ 74 országának lehetővé tette, hogy állampolgáraik harminc napnál nem hosszabb időre egy egyszerű regisztrációval, vízummentesen hozzájuk utazhassanak. Áprilisban csak 13, májusban viszont már 18 Celsius fok a napi átlaghőmérséklet, a napos órák száma magas, ún. tavaszi úticél lehet az ország és a Miskolcnál kicsit nagyobb főváros.

Borscs van? Rendben, kérek

A második világháború lerombolta Minszk épületeinek közel 80 százalékát, a Szovjetunió viszont kiemelten kezelte a várost, és öntötte a pénzt az újjáépítésbe. A lakótelepek mellett tengernyi parkot alakítottak ki, mondták is, hogy ez az ország „legparkosítottabb” városa, metróállomásai pedig hasonlóan szépek, mint a moszkvaiak. 

A város a templomlátogatók Mekkája, a 17. századból is akad pár egyházi műemlék, napokig cikázhatsz a feszületek közt, de ha a vallás kevésbé érdekel, akkor ellátogathatsz a világ harmadik legnagyobb, 1932-ben épített botanikus kertjébe. A kert angol neve rövid, ez az: Central Botanical Garden of the National Academy of Sciences of Belarusis, magyarul egy fokkal egyszerűbben nevezzük csak Központi Botanikus Kertnek. Közel 160 hektáron terül el, ekkora területen Ausztráliától Szibériáig, Franciaroszágtól Japánig mutatják be a Föld növényvilágát. A Tripadvisoron kizárólag áradoznak róla, és olyan közhelyeket (is) pufogtatnak, hogy a hely a nyugalom szigete. A leírásokból kiderül, hogy egy napot kényelmesen sétálgatva eltölthetsz ott, akár gyerekestül. A belépő egy ezres sincs fejenként. 

A város az utóbbi 10 évben háromszor annyit költött a turizmusra, mint az azt megelőzőben, a 2014-es jégkorong-világbajnokság óta pedig fellendült a vendéglátóipar. Éttermekkel, kocsmákkal tele a Győzelem tér környéki belváros, a fehérorosz alapételek nagyjából mindenütt kaphatók, ilyen többek közt a borscs (céklaleves hússal vagy anélkül), a draniki (ez tulajdonképpen a tócsni, tejföllel adják), vagy a kletszki (hússal töltött, gőzölt gombóc). A városban tengernyi kulturális program és fesztivál éri egymást, júniusban például jazzfeszt a városházán, júliusban két másik zenei fesztivál, szeptemberben sörfesztivál, pontos dátumok és egyéb események Belarusszia hivatalos honlapján. Tényleg, ha 20, ha 40, ha 60, ha 80 éves vagy (bocsánat, tetszik lenni), akkor is könnyedén találsz (bocsánat, talál) korhoz- és testhezálló programot.

Minszkbe utazni egyszerű, a Belavia (azaz Fehéroroszország nemzeti légitársasága) közvetlen járattal repül Budapestről. Három-négy napot könnyedén és élvezettel töltesz el itt, az Airbnb-n belvárosi lakást már 10 ezer forintért találsz éjszakánként. Moszkvához képest baromi olcsó, a hangulat viszont hasonló. 

Egy olyan aranyakkal teli likőrt, leszszíves

A lengyelek is nemzeti ételüknek tekintik a borscsot, nagyjából az összes gdanski étterem étlapján megtalálod, de az észak-lengyelországi kikötővárosba nemcsak az étel miatt érdemes elmenned, inkább azért, mert a hangulat és a vendéglátás nagyjából olyan, mintha Svédországban lennél, csak a skandináv államokhoz képest Gdansk megfizethető, mint például a lettországi Riga is, ahol másfél éve jártunk. 

Gdansk a hatodik legnagyobb lengyel város, Pomeránia fővárosa. Urak jöttek-mentek, értsd: az utóbbi 800 év során voltak porosz és orosz fennhatóság alatt is, a multikulturális lenyomat pedig kiirthatatlan a látképből. Mivel rendes lengyel város, láthatsz egy sornyi templomot, de akárcsak Minszknél, itt is megjegyezzük: ha cikáztál eleget a keresztek közt, az éjszakában is megtalálod a számításod. Gdansk a történelme és külleme ellenére modern és pezsgő város, saját népszerű itallal, a Goldwasserrel, ami a nevét annak köszönheti, hogy arany van benne. Gyógynövényekkel fűszerezett likőrről van szó, szebb annál, mint amilyen finom. A története egyébként a Neptun-kúttól ered, amit a helyiek anno teleszórtak arannyal, de a monda szerint egy tengeri istennek elege lett abból, hogy az ő vizét telerakják drágakővel, ezért porrá zúzta az aranyat, ez került a Goldwasserbe. Remek mese, de a meséken túl inkább mutatunk pár látnivalót és eseményt, ami bevonzhat Gdanskba. 

Például az állatkert: persze, ide vagy abban az esetben mész, ha zoológia szakon végeztél, vagy ha gyerekeid vannak, de bármelyik is legyen: a gdanski Lengyelország legnagyobb állatkertje, olyan állatokat láthatsz, mint az anoa, vagy a tengernyi egyéb pingvinfajtán túl a pápaszemes pingvin is. Pingvinshow-t (etetést) kétóránként rendeznek. 

Például az Ulica Długa: vagy ha magyarul jobban tetszik, Hosszú utca. Ez tulajdonképpen Gdansk Váci utcája, a város leghíresebb közterülete. Az épületek lenyűgözőek (gótikus, rokokó), a falak színesek. Az utca egyik fontos (internetül must have) látnivalója a Börtöntorony és a benne lévő kínzókamra, de ha ez nem érdekel, akkor maradj a street foodnál, a bisztróknál meg a kávézóknál, és nézd a többi turistát. 

Például az Aranykapu: Közel áll a Börtöntoronyhoz, és majd 400 éves már, az 1600-as évek elején építették. Színe szürke, nevét az aranycsíkokról kapta. Az épületet közelről nézegesd, tele van apró részlettel, például nyolc olyan szoborral, melyek megtestesítik azt a nyolc emberi alapértéket, amiket egy igaz gdanski polgár a magáénak kell hogy tudjon. A kapu anno a város határát jelentette, eredendően erődítményként szolgált. 

Például a strandok: Ez itt a Balti-tenger partja, hát persze, hogy vannak homokos strandok. Nyaranta több százezer ember érkezik Gdanskba és környékére, hogy megmártózzon az akár 22 Celsius fokig is felmelegedő vízben. Télen csak az oroszok és a finnek, egyéb évszakokban a bátrak is bemerészkednek. 

Például a múzeumok: követhetetlen, hogy mennyi kiállítótér van Gdanskban. A két leghíresebb múzeum a Lengyel Központi Tengerészeti Múzeum, illetve A Második Világháború Múzeuma. A tárlat egy futurisztikus épületben található, 23 ezer négyzetméternyi terem és folyosó rejtőzik a föld alatt. Ez a világ egyik legnagyobb történelmi kiállítása.

Magyarországról egyre inkább divatos észak felé venni az irányt és akár a tengerig menni. Akár a német, akár a lengyel partszakaszt, akár a baltikum egykori három szovjet tagállamát (Észtország, Lettország, Litvánia) célzod meg, olcsóbban kijössz, mint egy horvátországi üdüléssel. Északon ráadásul finom homokos a part, a tenger pedig (főleg a Baltikum országaiban) az Adriánál kevésbé sós. Más érzés odafent nyaralni, és megvan a romantikája, miért ne próbálnál ki egyszer valami újat a megszokott helyett? Az már csak ráadás, hogy a tengeri ételek ezerszer több variánsát találod meg odafent, mint lent délen, ahol maximum grillezik a halat, oszt jó napot. Legyen már valami új idén.