Legalább hat turista meghalt a görögországi Halkidiki-félszigeten a heves jégesők, szélviharok és esőzések miatt. Az elmúlt hetekben Magyarországon és szerte Európában brutális viharok csaptak le, Olaszországban narancsméretű jég hullott, Horvátországban a jég miatt megbénult az autópálya. Korábban pedig Mexikóban olyan jégeső terítette be Guadalajara városát, hogy helyenként másfél méteres jégtakaró borította az utcákat.
A hőmérséklet emelkedése csak az egyik fenyegető veszély
De mennyire érdekli a turistákat, hogy olyan helyre utazzanak, ahol nincs pusztító hőség, és nincsenek veszélyben a szélsőséges időjárási események miatt? Hogyan rendeződhet át a világ turisztikai térképe a klímaváltozás miatt?
Még a napsütés a lényeg
A magyar turisták egyelőre nem foglalkoznak a klímaváltozással, az utazási irodák legalábbis eddig nem tapasztalták, hogy emiatt bármilyen változás történt volna az utazási szokásokban – tudtuk meg Molnár Judittól, a Magyar Utazási Irodák Szövetségének elnökétől. Szerinte az időjárásnak csak nagyon rövid távon van hatása arra, hogy hová utaznak a magyarok.
„Ha jó idő van, süt a nap, akkor itthon maradnak, elutaznak a Balatonhoz vagy valamelyik tóhoz. Ha rossz az idő az Magyarországon, akkor inkább elmennek külföldre, főleg tengerpartra.”
Molnár Judit úgy véli, a nyári hőhullámok, a szélsőséges időjárási események és a klímaváltozás többi hatása ma még nem igazán érdekli az utazókat. A több mint 200 ezer ember életét követelő 2004-es indiai óceáni cunami után pár év elteltével a turisták ugyanúgy visszamentek Thaiföldre, Srí Lankára vagy Indonéziába. De hasonló a helyzet robbantás vagy más terrorcselekmény után, később visszaáll a turistaforgalom a korábbi szintre.
A nyár hagyományosan a tengerparti nyaralások időszaka, a tavasz és az ősz pedig a városlátogatások ideje. Egyelőre csak elvétve akadnak olyanok, akik nyáron északra, például Skandináviába mennek pihenni. A klímaváltozásnál jelenleg sokkal jobban aggasztja a turistákat a túlturizmus jelensége, sok népszerű helyen ugyanis már nemcsak az ott élőknek, hanem a látogatóknak is elegük van a tömegből.
Népszerű partszakaszok tűnhetnek el a klímaváltozás miatt
Az, hogy a turistákat egyelőre nem érdekli a klímaváltozás, és nem változnak az úti célok, nem magyar jelenség. 2017 nyarán például Rómában a szárazság miatt olyan vízhiány alakult ki, hogy elzárták a város közkútjait, ahonnan a helyiek és a turisták ingyen ihattak a hőségben. A következő évben ennek ellenére mintegy 150 ezerrel több turista érkezett az örök városba, a számuk így éves szinten megközelítette a 10 milliót.
Készülj fel arra, hogy minden megváltozik
Azt most még senki sem tudja megmondani, pontosan hogyan alakulnak át az utazási szokások, de azt már látni, milyen hatásokkal kell számolni.
- Strandok és tengerpartok
Népszerű partszakaszok, szigetek kerülhetnek víz alá az emelkedő tengerszint miatt, ami teljesen megváltoztatja a területet. A helyi lakosok egy része elköltözhet, a gazdag élővilág eltűnhet. Gyakoribbak lesznek a szélsőséges időjárási jelenségek, megnövekedhet a cunamik, trópusi viharok, hurrikánok száma, ami elriaszthatja a turistákat. - Óceáni élővilág
Miután sokkal könnyebb és olcsóbb lett utazni a világban, egyre kedveltebb a cápák, bálnák, fókák, teknősök csoportos megfigyelése, a búvárkodás és más óceáni sportok. Turisták millióit vonzzák a korallzátonyok, amelyek nagy veszélyben vannak. A klímaváltozás hatására az óceáni fajok élőhelye máshová kerülhet, az életterük beszűkülhet, ami sokkal sebezhetőbbé teszi őket. - Hegyek és síterepek
Bár most tombol a nyári nyaralási szezon, a klímaváltozás a téli sportturizmusra is komoly hatással van. A népszerű síterepeken egyre bizonytalanabb, hogy esik-e elegendő mennyiségű hó. A legnagyobb problémát az évszakok eltolódása jelenti: decemberben még nincs havazás, de gyakran még húsvétkor is vastag a hótakaró. - Természetjárás, ökoturizmus
A hőmérséklet emelkedése és a szárazság miatt egyre gyakoribban lesznek az erdőtüzek. Bizonyos fajok hűvösebb területekre vándorolnak, de akár ki is halhatnak, így egyszerűen nem lesz miért odautazni. A tavak élővilága is megszenvedi majd a meleget, ami átalakíthatja a horgászturizmust is. - Városlátogatás
Az egyre brutálisabb hőhullámok, a vízhiány és az áradások miatt a most népszerű városok nagyot veszíthetnek a vonzerejükből. Ráadásul a nagyvárosokban eleve melegebb van pár fokkal, mint a környéken, mert az épületek és az aszfaltozott utak, utcák árasztják magukból a hőt.
A városokban eleve melegebb van, ez tovább fokoz a felmelegedés
Komoly veszélyforrás lesz az is, hogy olyan kórokozók, paraziták jelennek meg északabbi területeken, amelyek korábban csak melegebb éghajlaton éltek.
Harminc év múlva megsülünk Budapesten
Ha a globális felmelegedés az előrejelzések szerint folytatódik, az nem sok jóval kecsegtet. Egy friss tanulmány és interaktív térkép szerint 30 év múlva London klímája olyan lesz, mint most Barcelonáé, Stockholm pedig megkapja Budapest hőmérsékleti viszonyait.
Ami minket illet, Magyarországot az átlagnál is rosszabbul érinti a felmelegedés: 2050-re Budapest klímája olyan lesz, mint ma az észak-macedóniai Szkopjéban. Ez 40 fokos hőhullámokat, a mostaninál akár 7,8 fokkal magasabb nyári hőmérsékleti csúcsokat és 3 fokkal melegebb éves átlaghőmérsékletet jelenthet.