Szigetvár: Nagy emberek születtek ebben a kisvárosban

– így kezdődik Zrínyi Miklós Szigeti veszedelem című eposza, mely hosszú évtizedek óta kötelező olvasmány az iskolákban. Pár sorral lejjebb kiderül, hogy miért. 

Szigetvár emblematikus történelmi város Baranya megyében, a dél-Zselic dombságának Dráva menti szélén. Domborzatának köszönhetően környékén különféle népek megtelepedtek már itt azelőtt is, hogy a honfoglalás kori magyarok megvetették a lábukat. Az első írásos emlék a 12. század végéhez köthető, ekkor Zygethként említik, innen még majd 150 év telik el, mire felépül a város híres vára. A Wikipedia szerint Török Bálint erődített szigeti birtoka nem csupán katonai támaszpontként, de a végvidék szellemi bázisaként is jelentős volt: 1542-ig itt élt és alkotott Tinódi Lantos Sebestyén, a históriás ének műfajának hazai megteremtője, de itt állt a háza Istvánffy Pál költőnek, az első magyar verses novella szerzőjének, és itt nevelkedett fia, Istvánffy Miklós humanista történetíró is. Aztán jött az ostrom.

A 16. század közepén az oszmán hadak minden Szigetvár körüli végvárat bevettek, így a város (mármint a vár) magára maradt, természetesen irgalmatlan túlerővel szemben. 1556-ban ostromolták a várat, de ekkor még megvédték, a törökök elvonultak, Sziget pedig renoválta a várát, sőt: komoly haditechnikával szerelték fel, és ezzel a haditechnikával vette át a vár vezetését Zrínyi Miklós. Teltek-múltak az évek, mígnem 1566-ban I. Szulejmán 50 ezer emberrel vonult a vár elé. Akkor 2500 katona állt Zrínyi mellett, és 34 napig tartották a várat. A csata egyik leghíresebb napja 1566. szeptember 7-edike, ekkor a hadvezér 300 katonájával kísérve kitört, ám a várkapuban megölték őket. A vár romokban állt a törökök felújították, és nagyjából abban a formájában ma is látogatható. A törökök végül 1689-ben adták vissza a várat, de ekkor már készen volt a magyar irodalmi kánon egyik kiemelkedő műve, a Szigeti veszedelem, melyet a sziget(vár)i csatában elhuny Zrínyi Miklós dédunokája, Zrínyi Miklós jegyzett le 1566 versszakban.

A vár (mai nevén: Zrínyi vár) Szigetvár ékköve, az országgyűlés 2016-ben nemzeti emlékhellyé nyilvánította. A felnőtt belépő 1850 forint, a gyerek hatszázzal kevesebb. Több órás program, fél napot bőven elvisz.

Ahol a törökök jártak, ott biza’ fürdő is lehetett

Szokás mondani, hogy ahol Magyarországon a föld alá fúrunk, ott termálvíz tör fel. A fürdőkultúránkat részben a törököknek köszönhetjük, nem véletlen, hogy a Szigetvári Gyógyfürdő is török kori műemléket idéz fürdőrészlegének kupolás kialakításával. A víz 50 éve érkezett meg Szigetvárra, a földből 62 fokos hőmérséklettel tör fel, egész kis komplexum épült köré, ami négy évszakon keresztül várja az úszni vagy éppen pihenni vágyó embereket. Van kismedence, nagymedence, termál medence, pancsoló, gyerekeknek csúszda, wellness részleg, azaz mászókortól idős korig mindenki megtalálja a maga szórakozását.

Török vonatkozású kulturális emlékhely még Szulejmán szultán dzsámija, illetve a Magyar-Török Barátság Park, melyet 1994-ből, nagyrészt Törökország pénzügyi támogatásából építettek. 

Szobortúra

Bár nem tudunk olyan kutatásról, annyi biztos, hogy Szigetvár 10 ezer fős lakosságát tekintve egyáltalán nem áll rosszul az egy főre jutó szobrok terén. Ott van például a főtéren, azaz a Zrínyi téren álló Oroszlán szobor, melyet 1878-ban építettek. Az alkotás (azért annyira nem meglepő módon) egy Zrínyi-emlékmű, az állat a török félholdas zászlót tapossa. Menjünk csak tovább, egyenesen a Kossuth térre, ahol (már megint annyira nem meglepő módon) Kossuth Lajos szobra áll. A műalkotást 2007. október 23-án avatták, a szobor rendhagyó módon, már aggastyán korában ábrázolja a XIX. század (vagy inkább Magyarország történelmének) egyik legfontosabb politikusát. A szobor mögött három dombormű található, mely Kossuth életét és politikai pályafutását mutatja be. Innen egyenesen menjünk át a Városi Kórház parkjába, ahol a Zrínyi Miklós (a költő) tiszteletére faragott, majd 1996-ban felavatott Adria tengerének sirénája című szobor áll. A városban természetesen megtalálható a hadvezér és a költő Zrínyi Miklósnak is az egészalakos szobra (a hadvezér lovon ül), sőt Tinódi Lantos Sebestyén is teljes testtel áll a turisták előtt. Mellszoborból sincs hiány: az 1556-ban szolgáló, a törököt 42 napig feltartó Horváth Márk még a hetvenes évek elején kapott egyet, a 16. század elején elhunyt Istvánffy Miklós történetíró előtt pedig a hatvanas évek végén tisztelgett a város. Istvánffy az 1566-os ütközetről írt A magyarok történetéről című művében. Szigetvárnak van még első- és második világháborús emlékműve, illetve a roma holokausztról is megemlékeztek egy szoborral. Jó egy nap, mire mindet végigjárod, és ha már megteszed, érdemes stílusosan befejezni: a Szigetvári Hősök Emlék-keresztjénél.

Bor, sajt, Baranya

Szigetvár belvárosában a kifőzdétől kezdve a klasszikus vendéglőn át a pizzériáig mindent megtalálsz, borászatok és sajtműhelyek viszont inkább a város környéki falvakban és községekben lesznek, úgyhogy autóba, buszra, biciklire ülünk, és bejárjuk a helyeket. A környék bortermő vidék, noha nem Villány és nem Szekszárd, de azért akad pár kellemes pince, ilyen például a mozsgói Ebner pincészet, ahol a borokon túl almáskert is van, szűretlen almalevet is árulnak. A városon túl érdemes még elmenni a Kaba Farmra Almáskeresztúrra. Fő profiljuk a kecskesajt, ebből lágyat és keményet is készítenek, illetve a füstölt húsáru. A Kaba házaspár 2007 óta űzi az ipart, 65 kecskéjüket maguk legeltetik és fejik, a tejből készült portéka kettejük kezét dicséri. A farm gyerekeknek is jó muri, van állatsimogató, és lehet festeni. A környék még rejt látnivalókat, de egy hétvégére ennyi program bőven elég. Műveltebben térünk haza.