Máriapócs: könnyek és kérések a csendben

Olyan divatos lett mostanában “elvonulni” wellness szállodába, hogy 2-3 nap alatt masszíroztassuk, és áztassuk ki magunkból az x hónap alatt felgyülemlett stresszt és fáradtságot. Az Egyesült Államokban pedig jurtákba szerveznek nomád elvonulásokat, hogy az emberek visszataláljanak a természethez, és önmagukhoz. Jelentsen ez bármit is. De, ha igazán szeretnénk elvonulni, magunkra, vagy (vallásosak esetén) az Istenkapcsolatunkra figyelni, akkor zarándokolni kell. 

Kicsit szégyellem magam, mert azok közé az emberek közé tartozom, akik hamarabb foglaltak külföldre repjegyet nyáron, mint elindultak volna egy hátizsákkal Magyarországon. Ha valami pozitív hozadéka van a covidnak, akkor az határozottan az, hogy idén belföldi, felfedező utazásokra indultam. Az egyik ilyen a Nyírségbe vezetett.

Mielőtt csatlakoztam volna 135 táborozó társamhoz Máriapócson, egy rövid kitérőt tettem és Nyírbátor felé vettem az irányt. Nem azért, hogy a népszerű gyógyfürdőt meglátogassam, bár kétségtelen, hogy az augusztusi kánikulát a strandokon a legkellemesebb elviselni, hanem azért, hogy megnézzem az 1400-as években épült, sanyarú sorsú római katolikus templomot.

Nyírbátor filmbeillő története és megpróbáltatásai

Ami bizonyos, hogy a Nyírbátori Római Katolikus Minorita Templom a kenyérmezei csata (1479) után épült, ahol az ecsedi Báthori István erdélyi vajda és Kinizsi Pál által vezetett magyar sereg legyőzte a törököket. Több forrás szerint is a csata során szerzett zsákmányból épülhetett fel a nyírbátori templom, amely az egyébként erőszakosságáról és a hatalom utáni vágyáról ismert győztes hadvezérnek, Báthori Istvánnak volt köszönhető. Azonban az 500 éves templom sorsa innentől csupa dráma és fájdalom volt. 1493-ban a hadvezér meghalt, a XVI. században élő Báthori György földesúr viszont elfordult a katolikus vallástól, döntése pedig negatívan érintette az itt élő szerzeteseteket. 1587-ben az egyébként is nehéz helyzetben lévő templomot feldúlták, majd felgyújtották. A pusztítás után az épület mondhatni romokban állt. Az egykor fényesen ragyogó, nyírbátori gótikus épület és a hozzátartozó kolostor innentől számítva 130 évig siralmas állapotban, elnéptelenedve várta jobb sorsát. Egészen a török hódoltság megszűnéséig állt fenn ez az állapot, amikor is 1717-ben, egy Erdélyből származó minorita szerzetes megkezdte a templom helyreállítását, melyhez az anyagi támogatást gróf Károlyi Sándor biztosította. Így történt, hogy az egykori gótikus boltozatú templom, már a barokk stílus jegyeiben újult meg.  100 évvel később, 1834-ben földrengés, majd 1889-ben tűzvész okozott kárt az épületben, amit aztán helyrehoztak. 

(fotó: Baranyai Enikő)

(fotó: Baranyai Enikő)

(fotó: Baranyai Enikő)

(fotó: Baranyai Enikő)

(fotó: Baranyai Enikő)

“Gyertek hozzám mindnyájan, akik elfáradtatok, s akik terhet hordoztok – én megkönnyítlek titeket”- olvasható a Máté evangéliumból való idézet a templom előterébe. Ha miseidőn kívül látogatunk el ide, akkor is nagy valószínűséggel találkozni fogunk itt egy kisebb turistacsoporttal, vagy imádkozó helyiekkel, akik szívesen mesélnek a letisztult, 2011-ben felújított gótikus templomról, melynek a látványos 12 méter magas főoltárán látható Szent Péter szobor, Magyarország legszebb barokk szobrai közé tartozik. A templom leghíresebb oltárra a Krucsay oltár, amely Jézus szenvedéstörténetét ábrázolja. Bár maga az oltár barokk szerkezetű, az alakokon a gótika jegyei fedezhetőek fel. A XVIII. században épített minorita rendházban ma már a Báthori István Múzeum működik, mely alig 1-2 perces sétára található a templomtól.

A nyírbátori Római katolikus és a Református templomot összekötő sétányon  a város történetét ismerhetjük meg, nem akármilyen – kissé drámai – szoboralkotásokon keresztül. 

Megyeri János munkái megelevenítik Vid vitéz küzdelmét, az ecsedi lápban bujkáló sárkány legyőzését, valamint a Báthoriak történeteit.

Máriapócs, a lelkigyakorlatok központja 

Ha nem akarunk néhány napot a helyi gyógyfürdőben időzni, akkor Nyírbátor látnivalóit egy nap alatt kényelmesen felkereshetjük. Én is így tettem és másnap reggel, már a helyi buszjárattal úton is voltam Máriapócs felé. Nyírbátorra Budapestről könnyen eljuthatunk vonattal, innen pedig szinte óránként indul busz Máriapócsra. Arra érdemes figyelni, hogy olyan járatot válasszunk, ami bemegy a városházáig, mivel a vasútállomás megálló (az útelágazás), 3,5 kilométeres sétára van a központtól, ahol a híres kegytemplom, vagyis a Máriapócsi Szent Mihály főangyal görögkatolikus templom áll.

Tényleg lehetetlen elvéteni az irányt, mivel a buszról leszállva azonnal megpillantja az ember az 1756-ban átadott hatalmas templomot, de nem itt könnyezett először a Szűz Anya…Bár az itt szolgáló görögkatolikus atyák szívesen, és sokkal részletesebben mesélnek a kegyhelyről, azért egy kedvcsináló gyorstalpalót most itt is olvashattok.

A Szűz Anyát és a gyermek Jézust ábrázoló Istenszülő-ikont 1676-ban egy helyi bíró megbízásából, Papp István festette 6 magyar forintért. Csakhogy mire az ikon elkészült, a bíró nem akarta, és nem is tudta kifizetni az alkotást, amit végül Hurta Lőrinc vett meg, s ő is adományozta a helyi görög katolikus közösségnek, akik a templomukban helyezték el. Ekkor még szó nem volt hatalmas, díszes kőtemplomról, mindössze egy kicsi, ruszin stílusú fatemplom állt a község központjából. Itt helyezték el a kegyképet. 1696 őszén, a hívek arra lettek figyelmesek, hogy az Istenszülő-ikon mindkét szeme könnyezik. A jelenség két héten keresztül folyamatosan megfigyelhető volt, és kisebb megszakításokkal december 8-ig tartott.

Az akkori pap meghagyta a híveknek, hogy erről aztán, egy szót se beszéljenek senkinek, de ahogy az lenni szokott, amint kitették a lábukat az ajtón, máris elkezdték világgá kürtölni a helyi csodát, melynek híre eljutott I. Lipót császár, közelben állomásozó egyik hadseregéhez is. A császár pedig azon nyomban elrendelte, hogy felesége örömére, a könnyező kegyképet Bécsbe szállítsák.  Az 1700-as években az ikonból több másolatot készíttek, melyből az egyik Máriapócsra került. Míg az eredeti, Bécsbe költöztetett kegykép nem könnyezett többet, addig a Máriapócsra szállított másolatnál, 1715 augusztusában ismét megfigyelhető volt a jelenség. 

A második könnyezés után, a fatemplom alkalmatlan lett a az ideérkező zarándokok fogadására, és 1731-ben megkezdődött a mai Szent Mihály-templom és a Nagy Szent Vazulról elnevezett bazilita kolostor építése, melyet 1756-ban be is fejeztek. A szentélyben a 18. században épült meg a főoltár, mely gróf Forgách Pál ajándéka. Károlyi Ferenc gróf pedig tetemes összeggel járult hozzá az építkezés teljes befejezéséhez és egész pócsi birtokát a templomnak ajándékozta. A kegykép 1905 decemberében könnyezett utoljára. Az építkezés után az eredeti ruszin fatemplomocskát elbontották, ám két főgerendáját elhelyezték a közelben, s ma annak szépen berendezett másolatát is meglátogathatják a zarándokok.  A csodák azonban a könnyezések között, és után is megfigyelhetőek voltak, melyeknek bizonyítékaik – hátrahagyott mankók például – ott sorakoznak a templom falain. Az egyik legismertebb csoda egy gyilkosságért elítélt rabhoz köthető, akinek utolsó kívánsága az volt, hadd imádkozzon még egyet a templomban. Amint letérdelt a kegykép elé, a bilincsek lehullottak róla, és az ügy újbóli vizsgálata kiderítette az ártatlanságát.

A Szent Mihály főangyal templom Máriapócson éjjel (fotó: Baranyai Enikő)

A Szent Mihály főangyal templom belülről (fotó: Baranyai Enikő)

A máriapócsi kegyhelyet két pápa is kitüntetett figyelmével, az egyik XII. Pius pápa volt, aki 1948-ban a basilica minor címet adományozta, a máriapócsi kegytemplomnak. A másik II. János Pál, akiről teret is elvezetek Máriapócson, mivel 1991. augusztus 18-án, egy keleti rítusú misét pontifikált magyar nyelven, a kegytemplom mellett felállított szabadtéri oltárnál.

Akár valamelyik híres máriapócsi búcsúra, akár csak egy csendes, lelki feltöltődésben gazdag hétvégére érkezünk ide, érdemes a helyi zarándokházban megszállni – előtte azért érdeklődjetek a szabad helyekről -. Legyen az itt eltöltött idő a befelé fordulás, az ima és a csend ideje.  Azt mondják, hogy Máriapócson azt kell kérnünk a Szűz Anyától, ami a szívünk legmélyén van, és hinni abban, hogy ő közbejár az érdekünkben. Valakinek könnyebb ezt úgy elfogadni, hogy csoda történik, míg másoknak azt jelenti, hogy a saját vágyunk találkozik Isten velünk kapcsolatos akaratával. Ha engem kérdeztek, én a másodikban hiszek…

Itthoni legendák:

• Különleges legendák nyomában: Mátraverebélyen több csoda is történt
• 3 magyar település, aminek gyönyörű legendája van