Szexturisták: a lengyel nők Egyiptomig mennek a szerelmi kalandért

Sereg Tímea | 2022. Július 25.
Miben másabbak a női szexturisták a férfi szexturistáknál? Mi a valódi motivációja egy nőnek arra, hogy idegen országban nyaralás közben lefeküdjön és pénzt adjon egy ottani férfinek? Tényleg mindenki jól jár ezzel az üzlettel? Sereg Tímea párkapcsolati és szexuális tanácsadással foglalkozik, és a női szexturistáskodás témáját járja körbe.

Mit szólnál hozzá, ha nőként beülnél egy ismeretlen taxijába, és pusztán attól, hogy rád néz, olyanokat mondana, hogy: “Magára gondolok, mindig. Este, reggel, egész nap. Nem alszok, érted?” Magyar nőként ez oltári nagy kamunak hangzik, azonban úgy tűnik, egyes középkorú lengyel nőknek pont ilyen mondatokra van szükségük ahhoz, hogy nőnek érezzék magukat.

„Amikor itt végigsétálok az utcán, úgy érzem magam mint egy filmsztár. Mindenki el akarja kérni a telefonszámomat, randit akarnak, egyszerűen hihetetlne. Eleinte szóhoz se jutottam a döbbenettől. Ráadásul fiatal férfiak jönnek oda, huszasok, harmincasok.”

– mondja a kamerába a középkorú nő a Drágám, én szeretlek! című dokumentumfilmben, amit az HBO Maxon lehet magyar szinkronnal is megnézni. A nő azzal folytatja a monológját, hogy Lengyelországban nem tudja elfelejteni, hogy nagymama, viszont Egyiptomban, pontosabban Hurghadában ez könnyen megy. Köszönhetően az egyiptomi férfiaknak, akik fiatalok, izmosak, jóképűbb férfiak elmondása szerint mint a lengyel férfiak.

Magányosság, időskor és kamu szerelem

A dokumentumfilm azt a témát járja körbe a szexturistáskodás mellett, hogy egy idősebb nő, akinek kötelezettségei vannak, akinek talán már unokái is vannak, mi mindent tesz meg az elmagányosodás ellen. Az időskori nőknél különösen jellemző a magányosság, a válás után ötven, hatvan év felett nehéz új partnert találni – ebben a korosztályban a férfiak általában a náluk húsz évvel fiatalabb nők társaságát keresik. Érthető, ha egyesek úgy döntenek, még nem szeretnék felvenni a fekete kendőt a fejükre, és nem szeretnének bottal járni a piacra, inkább miniszoknyában és full sminkben buliznának. Ha pedig megtalálja őket a szerelem, akkor sodródnak az árral. 

Azonban a dokumentumfilmben nemcsak az idősebb nőket láthatjuk szexturistáskodni Egyiptomban, hanem a fiatal lengyel nők is szívesen keresnek ott szerelmet. Az okuk pedig pofonegyszerű: az egyiptomi férfiak kedvesebbek, tudnak udvarolni, szép, szerelmes üzeneteket küldözgetnek, úgy udvarolnak, ahogy a lengyel férfiak képtelenek.

„Az egyiptomiak sokkal ügyesebben udvarolnak, elég néhány jelzést adni nekik és már jönnek is. A lengyelek képtelenek erre. A lengyel fickók nem érdekelnek minket, egyáltalán nem. Nem tudnak csajozni, nincs bennük energia, primitívek. Közel sem olyan találékonyak, olyan elbűvölőek mint az egyiptomi pasik. Tényleg hatalmas a különbség.”

Ez pedig lesújtó képet ad a lengyel férfiakról, és egyben itt olvasható a recept is az ismerkedésre: minél kedvesebben, minél közvetlenebbül, a vesztesek nyugalmával kell bókolni. Az üzenetekben kapott szerelmi vallomások elhiteti a nőkkel, hogy fontosak, hogy szerethetők, hogy vonzóak. És ezt látjuk minden romantikus filmben, ezt olvassuk minden romantikus regényben. A férfi a kiszemelt nőért áldozatot hoz, udvarol, randira hívja, körülrajongja, látszólag csak ő létezik a férfi világában. A nők pedig elhiszik a valóságban, hogy ez akár kölcsönös szerelmi kapcsolat is lehet, pedig a valóság ennél jóval kiábrándítóbb.

forrás: getty images

Női szexturizmus = romantikus turizmus

Az, hogy egy nő egzotikus országban nyaral, és rátalál a szerelem, mindig is volt. Az azonban, hogy ennek a vége az anyagi lehúzás, még úgy is, hogy házassági szerződést is írnak a kéthetes nyaralás végén, a szédítés magasfoka. Sajnos a lengyel nők úgy tűnik, tényleg beveszik azt a süket dumát, hogy a párperces szerelmi partnerük édesanyja beteg, és pénzre van szüksége a gyógyszereire. A nők pedig még akár a nyaralásuk után is szívesen utalnak pénzt a mama gyógyítgatására. A szomorú valóság az, hogy általában nincs beteg édesanya, hanem a fiatal egyiptomi férfiak ebből élnek, esetleg valamilyen vállalkozást szeretnének indítani, és ehhez szedik össze a kelet-európai nőktől a pénzt. 

A film készítői természetesen megszólaltatják mind a lengyel, mind az egyiptomi férfiakat is. A lengyel férfiak teljesen fel vannak háborodva a lengyel nők viselkedésén, leginkább azon, hogy szóba se állnak velük a nyaraláson. Az egyiptomi férfiak pedig arról beszélnek, hogy mennyire fontos számukra a szüzesség, és sosem választanának olyan nőt feleségként, aki ennyire könnyen kapható. Amíg tehát a nők a szerelmet keresik, imádják, hogy udvarolnak nekik, addig mindkét nemzet férfiai kvázi lenézik őket, amiért ennyire könnyen kaphatók. Pedig itt tényleg nem a szex a lényeg, hanem a szerelemmel, nőiességgel együttjáró érzések, amik óriási hiányként vannak jelen a kelet-európai nők életében. 

A női szexturisták keresik a szexnek azokat az aspektusait, amik a férfi szexturistákra nem jellemzők: romantika, intimitás, udvarlás, hódítás.

Emiatt inkább úgy lenne pontosabb a kifejezés a szexturistáskodás helyett, hogy romantikus turizmus. Nem újdonság, hogy ezt a témát dokumentumfilmen láthatjuk, évekkel ezelőtt a nagyszerű Ulrich Seidl készített erről filmet, Szerelmet a feketpiacról címmel. A főszereplő szintén idősebb korú nő, magányos, tele kötelezettséggel, és szeretné jól érezni magát Kenyában, a kenyai fiúkkal. A történet hasonló: gyors szerelembe esés, pénzlehúzás, kihasználás. A női szereplők pedig osztrák, német idősebb nők, akik vágynak arra, hogy nőnek érezzék magukat idősebb korban is.

Nehéz érzésekkel teli valóságot láthatunk mindkét dokumentumfilmben, aminek a lényege az, hogy mihez kezd az európai társadalom az idősebb női korosztály elmagányosodása ellen. Értelemszerűen ezek a furcsa, rövid, kamu szerelmek sem hozzák meg a tartós társ érzését, azt a valakit, akivel kézenfogva együtt megyünk majd a sírba. Ezek a fals szerelmek csak annyira jók, hogy önbizalmat adjanak, ami illékony, és addig tart, amíg vissza nem tér az illető nő az életéhez. A társkeresés szomorú valóságához.

A hetvenes évek óta létezhet a női szexturizmus mint jelenség, akkoriban a gazdagabb amerikai és európai nők csoportosan utaztak az egzotikus országok valamelyikébe, hogy romantikát találjanak. Ma már a kelet-európai nők pénztárcájához is hozzáférhetnek a haitii, egyiptomi, kenyai, görög férfiak, köszönhetően az egyre olcsóbb utazási lehetőségeknek és a turistaparadicsomoknak. Mondhatnánk, hogy mindenki jól jár, hiszen a férfiak pénzt, ajándékokat kapnak, a nők pedig odafigyelést, önbizalmat és nőiességük erősítését. A valóság azonban az, hogy ezeket a nőket is kihasználják a férfiak, pont úgy, mint amikor lebegtetik, hogy többet akarnak, de valójában csak a szexre kell egy nő.

Kérdezz, írj nekünk!

Ha szeretnél szexológustól, pártanácsadótól választ kapni a téged érintő problémákról, ha elakadtál a magánéletedben, ha a társkereséssel vannak gondjaid, esetleg még szűz vagy, várjuk a kérdésed! Aggódnod nem kell, minden esetben névtelenül jelenítjük meg a kérdésed, az évszámokat, éveket is átírjuk, hogy senki ne ismerjen rád. A leveled várjuk a timea.sereg@centralmediacsoport.hu e-mail-címre.

Exit mobile version