IBUSZ: veled vagy nélküled?
A Magyar Nemzet 1956. október 23-i számának egy rövid cikkében öntöttek tiszta vizet a pohárba: pontosan mennyi devizát is vihettek magukkal a külföldre utazók? Korábban több panasz is érkezett, hiszen az IBUSZ által szervezett társas utakon részt vevők sokkal kevesebb külföldi valutához jutottak, mint az egyénileg útnak indulók. Nem volt senki számára világos a pontos összeg, hiszen 1961-ig titkosítottak minden, külföldi utazással kapcsolatos rendeletet. Ez a gyakorlatban annyit jelentett, hogy indoklás nélkül elutasíthatták bárki utazással kapcsolatos engedélykérését is.
Napi zsebpénz: 23 schilling
A lapnak a Magyar Nemzeti Bank devizaigazgatósága a következő információt adta: Minden külföldre utazó magyar 120 forintnak megfelelő valutát vihetett magával, ami akkori árfolyamon 10 dollárt vagy 200 schillinget jelentett. Ezen felül, magyar pénzben, 200 forintot is vihettek, amit azonban nem költhettek el külföldön, kizárólag a magyar határállomásig és onnan vissza.
A pénz körüli félreértések abból adódhattak, hogy a csoportos utakon részt vevők valutakeretének nagy részét az IBUSZ a szállásra és az ellátásra fordította, és a megmaradt összeg csak zsebpénzre volt elég az utasoknak. Egy ausztriai kiruccanásnál ez nagyjából napi 23 schillinget jelentett.
Az október 23-i forradalmat követően jó ideig szinte teljesen lehetetlen volt hivatalosan külföldre távozni. Ennek ellenére a BM és az IBUSZ útlevélosztályait már 1957 januárjában megrohamozták az engedélykérők.
Olvass még 1956-ról:
- 1956: A forradalom asszonyai portré
- 1956: Ők voltak a forradalom gyermekei – archív fotók
- 1956: ezt történt ebben az évben a nagyvilágban
- Otthon is csinosan – így öltöztek a magyar nők 1956-ban
- Gyufapara, fogyitippek, 75 éves telefonközpont – ezek voltak a hírek az 1956-os forradalom előtt
