**24:00**1956. október 23. A külföldi filmhíradók ezeket a képkockákat mutatják most a világnak:**
**22:00** A hírügynökségek bejelentik: Budapesten kitört a forradalom, és ezzel kezdetét vette a budapestiek fegyveres felkelése.**
Galériánkat folyamatosan frissítjük!
**21:55** Kitört a fegyveres harc a Magyar Rádióért, megkezdődött a rádió ostroma. Eddigre rengeteg kiskatona dönt úgy, hogy átáll a tüntetők oldalára. Egyre több felkelő kezébe kerül fegyver, amiket egy fegyvergyárból szereztek maguknak.**
**21:40** A vezetés, miután nem bír a tömegekkel, egy felvevőkocsit küld a helyszínre, hogy beolvashassák a 16 pontot. Hamar kiderül, átverésről van szó, az elhangzottakból semmit nem közvetítettek. Az indulatoknak már nem lehet parancsolni. Lövöldözés hallatszik az épületből, az ÁVH-s katonák tüzet nyitnak, a tömegbe lőnek.**
**21:30** A tüntetők egy másik része most a Rádióhoz vonul, hogy elérjék a 16 pont beolvasását.**
**21:35** Sikerült ledönteni a 10 méter magas és csaknem 6 tonna súlyú szobrot.**
**21:30** A csalódott tüntetők egy része most a Kossuth térről és a város több pontjáról is a Dózsa György útra vonul, hogy ledöntsék a zsarnokság monumentális jelképét, a Sztálin-szobrot. Képek a helyszínről:**
Galériánkat folyamatosan frissítjük!
**21:00** Végre Nagy Imre is megjelenik a Parlament ablakában, reformokat ígér ugyan, de az embereknek csalódniuk kell, rövid beszédében nyugtatni próbálja a tömeget, az embereket hazatérésre szólítja fel.**
**20:00** A Kossuth Rádió közvetíti Gerő Ernő pártfőtitkár beszédét, amely semmi engedményt nem tesz, sőt a felvonulást ellenséges, soviniszta, nacionalista megnyilvánulásnak bélyegzi. A tüntetés ideje alatt Gerő azon kívül, hogy riadóztatta a budapesti és a környékbeli katonai egységeket, telefonon katonai segítséget kért Hruscsovtól.**
**18:00** Debrecenben is folytatódnak az események: a diákok a lakossággal karöltve a városközpontba vonultak, de a megyei rendőrkapitányság Kossuth utcai székházából az ÁVH katonái figyelmeztetés nélkül lőni kezdték a békés tüntetőket. Az emberek elmenekültek, a tüntetés feloszlott. Két halottról és rengeteg sebesültről lehet tudni.**
**18:00** A diákok szervezkednek:**
**18:00** A Parlament előtt hatalmas a tömeg. Több mint százezren követelik Nagy Imrét, aki csak hosszú várakozás után érkezik meg.**
**17:30** Déry Tibor író arra kéri a tömeget, hogy zárt rendben, fegyelmezett vonuljon a parlament elé. A tömeg hömpölyögve lepi el az utcákat, és két irányból indulnak el az Országház elé. Nagyobb részük a Margit hídon át, másik részük a Kossuth hídon át igyekszik a Kossuth térre. Az eddig javarészt diákokból és értelmiségiekből álló tömeghez már tömegével csatlakoznak a munkából hazatérők is.**
Egy műegyetemi diák az egyetemisták 16 pontját olvassa fel, aki pedig körbenéz, láthatja, a környező házakra tömegével tűzik ki a nemzeti színű zászlókat. A Bem József Laktanyán is lobog egy, és látható, hogy a kiskatonák a laktanya ablakainál állva lelkesen, látványosan veszik le magukról az egyenruhát.
Bessenyei Ferenc a tömegben szavalja el a Szózatot.
**17:00** Mindeközben a Debreceni Egyetemen is lázasan folytatódik a tanácskozás.**
**16:45** Veres Péter az Írószövetség kiáltványát olvassa fel, majd a lengyel írószövetség küldötte mond köszönetet a velük szolidáris magyar népnek.**
**16:30** A tömeg 40-50 ezer fősre duzzad, és a Bem-szobor körül gyűlik össze. Akik nem jutnak be a térre, azok a környező utcákban gyülekeznek. Újra felcsendül a Himnusz és a Szózat, majd megkoszorúzzák a magyar szabadságharc legendás hősének, Bem József tábornoknak a szobrát.**
A Bem téren csak egy hangszórós kocsi van, így a tömeg csak alig vagy egyáltalán semmit nem hall az elhangzottakból.
**16:00** Bár a felvonulás ideje alatt gyönyörűen süt a nap, az indulatok érezhetően erősödnek: az emberek egyre vadabb, radikálisabb jelszavakat kiabálnak, miközben a Margit hídon át a Bem-szoborhoz tartanak. A feszültség érezhetően egyre csak nő. Rákosi és Gerő neve is elhangzik.**
Nincsen ingünk, se gatyánk! Rákosi volt az apánk!
Forró vizet a kopaszra, vesszen Gerő!
Nagy Imrét a kormányba, Rákosit a Dunába!
Kossuth a mi példaképünk, Sztálin többé nem kell nékünk.
És elhangzik a döbbenetes jelszó is: “Ruszkik, haza! Ruszkik, haza!
A Rákosi-címert tömegesen vágták ki a nemzeti színű zászlóból.
**15:45** Az egyre nagyobb tömeg a Tanács körúton (a mai Károly körúton), a Bajcsy-Zsilinszky úton át a Nyugati felé indul meg.**
A járókelők és az ablakból integetők lelkesen biztatják a felvonulókat, és látható, hogy egyre többen csatlakoznak a tüntetéshez. A tömeg a Nyugati térnél fordul rá a Szent István körútra.
Képeken mutatjuk, mi történik az Astoriánál.
**15:20** A tömeg a Kossuth Lajos utcán át az Astoria felé indul el. A folyamatosan növekvő, főleg egyetemistákból és főiskolásokból álló menet az Astoriánál találkozik a természettudományi kar kivonult hallgatóival, tanáraival.**
“Gyertek velünk! Gyertek velünk!” – biztatják a felvonulók a bámészkodókat. “Függetlenség! Szabadság! Lengyel–magyar barátság! Kossuth-címert akarunk! Aki magyar, velünk tart! Lengyel–magyar barátságot, jólétet és szabadságot! Rákosiból elegünk, új vezetés kell nekünk! – skandálja a tömeg.
**15:00** A tüntetők száma 10-15 ezerre tehető. 15:00 órakor egy ifjúsági vezető beszéde után az összegyűlt tömeg a Himnuszt és a Kossuth-nótát énekli, majd Sinkovits Imre elszavalja a Nemzeti dalt. “Rabok tovább nem leszünk!” Ezzel pedig a tüntetés hivatalosan is kezdetét veszi.**
**14:45** Petőfi-szobor: a műegyetemisták ide érkezett csoportja itt találkozik a művészeti főiskolák hallgatóival, de gimnazisták és munkások is szép számmal vannak már a tömegben. Három óra előtt a bölcsészkar hallgatói is fegyelmezett rendben érkeznek meg.**
**08:00** Izgalomban ég az egész város. A tüntetést a belügyminisztérium betiltja.**
Fotók forrása: Fortepan, Europress
Plakátok forrása: Országos Széchenyi Könyvtár
Videó: YouTube
1956. október 23-a az NLCafén
- Szerelem és esküvő az ’56-os forradalom árnyékában
- Így lett az 56-os forradalom zenéje egy poros Beethoven-lemez
- 1956: ők voltak a forradalom gyermekei – fotók