Kérdezted valaha, miből lesz a lepke?
A réten, a lápon csellengő pillangó?
Milyen, ha szomorú, vagy csak rossz a kedve?
Ha szomjas, ha éhes, álmosan pillantó?
Van-e kistestvére? Vagy a lepke egyke?
Csupa olyan kérdés, mint töprenghetsz egyre.
Hallottál-e vajon olyasmi csodáról,
mely a rút varangyból királyfit varázsol?
Mert a tündérszárnyú, meseszép pillangó
mikor megszületik, csak egy girnyó hernyó.
Úgy is hívják, lárva.
De őt látva csak annyit látsz:
Pici teste csupa ránc,
gyűrűkből gyúrt puha lánc,
azt sem tudni, hol a feje,
hol a vége, az eleje…
Egyvalaki tudja. A Legnagyobb Mágus.
Bár lehet, hogy ő csak egy puszta igézet,
egy varázsigéket duruzsló kuruzsló,
vagy afféle bába, aki bebábozza a lepkebébiket
szép selyemgubóval, mit maga készített.
S ha jól begubóztak, egy páncélba zárja,
így vigyáz a sok kis sérülékeny bábra.
Addig óvja őket majd ez a vértezet,
amíg úgy nem látja, hogy már elérkezett
az idő, s akkor a Varázsló eltöri pálcáját,
s leveti álcáját az immár kész lepke.
És meddig él vajon? Mikor gyümölcs érik,
mikor sok a virág. Nem bírja ki télig.
Elpilled a pille, nem él, csak pár hétig.
Csakhogy az idő itt pillangószárnyon száll,
az életet pedig pillepercben mérik.
Lepkefarsang
(részlet)
Harsan a trombitavirág,
farsangra gyűlik a lepkevilág!
Kora nyár este van, langyos, szagos este.
Az égbolt is tarka, az is ki van festve,
mégis irigyen néz a lepkeseregre.
Ma hajnalig áll a bál,
ez a lepke-karnevál!
Mindenféle maskarában,
mely divatos mostanában,
libben be sorban a sok cifra pillangó,
s pár pollentől csillámló pillájú pille
illegeti incselegve csábító csápjait,
hátha ma lel párra itt.
Csodásak a tetovált torok és potrohok,
s az ízelt, soványka
lábakon jól áll a selyem-topánka!
Na és a feketére kent
remek, kerek szemek!
Boszorkányosan festenek!
Kecsesen röpülnek a szép, szárnyas szoknyák
virágról virágra, ahogy nappal szokták,
mert most a virágok kedvesen
nem hajtják össze este sem
szirmuk koszorúját, kecses kis kelyhüket,
hadd töltsék kedvüket,
tobzódjanak bátran
a bálozó lepkék az édes nektárban.
De hát mi a lényeg?
Ó, hát az, amitől mindenféle lények,
de főképp a virágok is mind oda lettek,
hisz nem láttak soha szebbet:
nézzük a sok toalettet!
Káprázatos ábrázatú mintázatok
hintáznak a levegőben.
Ó, választék akad bőven!
Felsorolni sem lehet,
tán csak a legszebbeket!
Megjelent az Ulpius-ház Kiadónál 2014-ben.
Illusztrálta: Szyksznian Wanda
További mesékért KLIKK IDE
Gyere és jász velünk értékes ajándékokért! Töltsd fel képedet és nyerj!
