A felnőttkori magas vérnyomással szemben a gyermekeknél pont fordított arányban vannak a kiváltó okok: náluk 75-80 százalékban valamilyen más betegség, szervi probléma – például vesebetegség, veleszületett nagyér-fejlődési rendellenesség, hormonháztartás működésének zavaraihoz köthető okok, emelkedett koponyaűri nyomás – áll a háttérben, és csak a maradék 20-25 százalékuk az, akinek alapbetegségként, például helytelen étkezés, mozgásszegény életmód miatt jelentkezik a hipertónia. Ettől függetlenül ugyanolyan komolyan kell venni már a kezdeti tüneteknél is a bajt, sőt ha lehet, még fokozottabban kell ügyelni arra, hogy mindent megtegyünk azért, hogy a vérnyomás a normális értékekre álljon vissza.
Mekkora a gyermekek egészséges vérnyomása?
A fejődésben lévő gyermekek normális vérnyomás értéke életkoronként más és más. Míg egy tipegő kétévesnél rendes körülmények között 95/55 körül alakul az egészséges vérnyomás, addig egy 12 éves gyermeké (115/70 Hgmm) már megközelíti a felnőtt értéket. Az, hogy éppen mi számít jó vérnyomásnak, és mi tartozik már a magas kategóriába, sok mindentől függ: a gyermek neme, súlya és testmagassága például meghatározó tényező ilyenkor. Mivel nem várható el minden szülőtől, hogy egy ilyen táblázatot kezelni tudjon és tisztában legyen azzal, hogy az aktuális korban mi számít normálisnak és mi nem, a legjobb, ha az orvosra bízzuk a vérnyomás mérését és annak megállapítását, hogy rendben van-e a kapott érték. Már csak ezért is tanácsos rendszeres időközönként kivizsgálásra elvinni a gyermeket, de abban az esetben, ha a következő tüneteket észleljük nála, mindenképpen orvoshoz kell fordulni.
Tünetek
Akárcsak a felnőtteknél, a gyerekeknél is a fejfájás és a szédülés az egyik legjellemezőbb tünete a vérnyomásproblémának. Emellett előfordulhat spontán orrvérzés, hányás, hirtelen fellépő, erős fejfájás, kivörösödés és látásromlás is. Ritkábban – de éppen ezek a legsúlyosabb, azonnali beavatkozást igénylő helyzetek – az is előfordulhat, hogy a leküzdhetetlen aluszékonyság, epilepsziás görcs jelentkezik a hányás mellett, csecsemőknél pedig jellemző tünet az ingerlékenység és a görcsölés.
Mitől alakul ki?
A gyermekkori magas vérnyomást legtöbbször gyógyszerrel kell kezelni, hiszen a megbetegedések döntő többsége másodlagos hipertónia, vagyis valamilyen betegség a kiváltó oka. Ennek gyógyításához az alapbetegséget kell felkutatni, amihez labor- és vizeletvizsgálat, szemfenék, EKG, hasi és szívultrahang, ritkábban még bonyolultabb vizsgálatok is szükségesek. Ezt követően kerülhet sor magára a gyógyszeres kezelésre, ennek terén manapság viszonylag széles az orvosok választási lehetősége, hiszen az elmúlt évtizedek kutatásai nyomán olyan innovatív okosgyógyszerek és terápiák jelentek meg, amelyek kíméletes és személyre szabott gyógyulást tesznek lehetővé.
Az elsődleges vagy más néven esszenciális hipertónia rendszerint életmód-változtatással kezelhető a gyerekek esetben, akiknél – akárcsak a felnőtteknél – általában a túlzott sófogyasztás, a stressz, a mozgásszegény életvitel miatt alakul ki a magas vérnyomás. Bár fiatal korban az ilyen típusú hipertónia viszonylag hamar és eredményesen kikúrálható, ez nem jelenti azt, hogy szabad félvállról venni a betegséget, mert ebben az esetben felnőttkorban várhatóan sokkal súlyosabb formában kell majd megküzdeni vele, maradandó károsodást okozhat a gyermek keringési rendszerében és ezen keresztül számos szervben.
